Egészség 2018. 08. 01-től

 

A rovat tartalomjegyzéke

1. 10 gyógynövény stressz ellen
2. Javasolt ételadagok
3. Rostfogyasztás
4. Alváshiány
5. Sokat szorongunk
6. Alzheimer kór
7. Gomba
8. 4 év
9. P
rebiotikum
10. Így tisztítsd meg az almát a növényvédőszer-maradéktól
11. Ölelés

___________________________________________________________

1. 10 gyógynövény stressz ellen

Ha hetek óta rosszul alszik, könnyen elveszíti a türelmét, ha minden nyavalyát elkap, gyanakodjon! Nem lehet, hogy a túlzott feszültség okozza a tüneteket?

JÁZMIN
Illóolaja aromalámpában párologtatva vagy aromafürdőként kiváló stresszoldó, jókedvre derít. Virágából teát is készítenek, amely emeli az energiaszintet és javítja a koncentrálóképességet.
MACSKAMENTA
Furcsa nevét onnan kapta, hogy a leveléből kiszabaduló illatanyag vonzza a macskákat. A benne található hatóanyag rokonságban van a macskagyökér egyik hatóanyagával, ez is idegnyugtató hatású.
LEVENDULA
Nyugtató illóolajokat tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak az agyi ingerületfeldolgozásra. Gátolják a hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését, ennek eredményeképpen pedig az izmok és az idegek ellazulnak…
CITROMFŰ
Amennyiben esténként nehezen alszik el, a citromfűtea nyújthat hatékony segítséget. Lefekvés előtt fogyasszon el belőle egy csészével, vagy cseppentsen pár csepp illóolajat a fürdővízbe. Tegye a citromfüvet limonádéba, salátába, sőt akár fagyiba is. A nagy hűségben remek frissítő!
ORBÁNCFŰ
Szellemi kimerültség és depresszió tüneteinek enyhítésére az egyik legrégebben alkalmazott gyógynövény. Nyugtatja az idegrendszert, emellett vértisztító hatású, és támogatja a vese működését. Mértékkel, odafigyeléssel fogyassza!
GOLGOTAVIRÁG
A kivonatát tartalmazó készítményeket régóta alkalmazzák nyugtalanság, enyhe alvászavar, ideges eredetű gyomor- és bélbántalmak esetén. Mellékhatásai nem ismertek, hosszabb ideig történő fogyasztás esetén sem.
KOMLÓ
A benne lévő keserű anyagok nyugtatnak, megkönnyítik az elalvást. Napközben épp ezért nem is tanácsos a fogyasztása, inkább lefekvés előtt érdemes inni a főzetét.
ÉDES NARANCS
Kellemesen friss illatú illóolaja jókedvre hangol, harmonizál, segíti a lazítást és a kikapcsolódást.
GINSZENG
Az évezredek óta ismert növény jótékony hatást gyakorol a stresszhormonokat termelő mellékvesére, segíti annak működését. Fokozza a szervezet ellenálló képességét mind a fizikai, mind a pszichés támadásokkal szemben.
MACSKAGYÖKÉR
Szintén álmatlanság kezelésére ajánlott, ideális azok számára, akik kerülik a gyógyszereket. A macskagyökér nagy előnye, hogy nem okoz függőséget.  Önmagában nem igazán jóízű, ezért érdemes vegyíteni citromfűvel. Esténként fogyassza.
(Forrás: Fanny test&lélek magazin) 
__________________________________________________________________________________

2. Javasolt ételadagok

Mérjük ki!

Sokat tehetünk az egészségünkért és az úszógumik elkerüléséért, ha betartjuk a javasolt ételadagokat.
Íme egy kis segédlet, hogy számolhatjuk ki az ideális mennyiségeket egyes ételtípusok esetében, egy főre:
Étel                               Mennyiség
Levesek                       5 dl
Főzelékek                   4 dl+feltét
Egytálételek               45-55 dkg
Húsok sütve               8-14 dkg
Köretek                        25-35 dkg
Majonézes saláták    25-30 dkg
Mártások                    1-2,5 dl
Sütemények               15-20 dkg
Savanyúságok            12 dkg
Rizs nyersen               9 dkg (fél bögre)
Tészta főzés előtt     7,5 dkg
Tészta főzés után     10-15 dkg
Töltött tészta (mint pl. ravioli) 
főzés után.                  17-20 dkg
(Forrás: Nők Lapja, egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
__________________________________________________________________________________

3. Rostfogyasztás

Ha húst hússal eszünk, gyümölcsök, zöldségek vagy gabonafélék viszont csak “ünnepnapokon” kerülnek a tányérunkra,  valószínű, hogy rosthiányosan táplálkoznak. Rostok ugyanis kizárólag növényi eredetű táplálékban találhatóak. Íme néhány érdekesség, amit még érdemes tudni, ha szeretnénk elkerülni nemcsak a székrekedést, de néhány komolyabb betegséget is!

1. HIÁNYA NEM CSAK SZÉKREKEDÉST OKOZHAT
A bél nagyon fontos szerepet tölt be a méreganyagok eltávolításában. Ha kevés rostot fogyasztunk, mozgása lelassul, felszaporodnak a salakanyagok és gyulladás jön létre. A székrekedés és aranyér-problémák csak rövidtávú következmények, hosszútávon elhízáshoz, cukorbetegséghez vagy akár vastagbélrákhoz is vezethet. A rosthiányos táplálkozás okozhat ezenkívül bőrproblémákat, ráadásul hatására az immunrendszer is zavart szenved. 
2. TÖBBFÉLE ROST LÉTEZIK
Az élelmi rostoknak két fajtáját különböztetjük meg: vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokat. A vízben oldódó rostok zselésítő tulajdonsággal bírnak, lassítják és hatékonyabbá teszik az emésztést, valamint táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára.
Ezért prebiotikumoknak is nevezzük őket. Ilyen a zab, a banán, a csicsóka, a hagyma vagy a hüvelyesek. Ezzel szemben a vízben nem oldódó rostok vizet szívnak magukba, így növelik a bevitt táplálék mennyiségét és elősegítik a jóllakottság érzését. Főbb forrásaik: a teljes kiőrlésű gabonák, az olajos magvak, az uborka vagy a paprika.
 
3. CSAK FOKOZATOSAN
Ha eddig szélsőségesen kevés rostot fogyasztottunk, akkor előfordulhat, hogy a szervezetünk nem tud azonnal alkalmazkodni a rostban gazdag, sok nyers ételt tartalmazó étrendhez. Ezért tehát érdemes fokozatosan, lassan emelni a bevitt rost mennyiségét. Van azonban néhány olyan speciális eset, amikor nem ajánlott a sok rost. Ilyen a gyomor- és nyombélfekély, a divertikulitisz (gyulladás), a hasnyálmirigy- vagy májgyulladás, az epe betegségek.
4. JÓBÓL IS MEGÁRT A SOK
Egészségünk megtartása érdekében naponta 30 gramm növényi eredetű rostot kellene elfogyasztanunk. Felmérések szerint azonban a magyarok többsége ennek a felét sem viszi be. Előfordulhat azonban, hogy valaki az átlaghoz képest túl sok rostot fogyaszt (mondjuk, több mint napi 1 kg gyümölcsöt, zöldséget eszik meg). Ilyenkor hasmenést, alhasi görcsöket vagy puffadást tapasztalhat. Illetve mivel a rost képes megkötni a tápanyagokat, mielőtt a szervezet hasznosítani tudná azokat, ásványianyag-hiány is felléphet.
5. FONTOS A MEGFELELŐ FOLYADÉKPÓTLÁS
A rostdús táplálkozás mellett különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet fogyasszunk (napi minimum 2 litert), hiszen 1 gramm rost nagyjából 0,5 dl vizet köt meg. Ha nem iszunk elegendő folyadékot, akkor puffadást, székrekedést tapasztalhatunk.
(Forrás: Nők Lapja, egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
______________________________________________________________
4. Alváshiány

Időről időre szinte mindenkivel előfordul, hogy a szokásosnál érzékenyebben reagál, és minden apróságon elsírja magát. A jelenség hátterében számos dolog állhat, köztük például az alváshiány. A kimerültség befolyásolhatja, hogyan dolgozzuk fel az érzelmeinket, csakúgy, mint a stressz, aminek hatására szintén sokszor elsírjuk magunkat, mivel szervezetünk így próbálja csökkenteni a bennünk dúló feszültséget. Ha gyakran itatjuk az egereket ok nélkül, érdemes B12-vitaminhiányra gyanakodni, ez ugyanis rosszkedvet, depresszióra való hajlamot, apátiát és ingerlékenységet okozhat. Ha beigazolódik a gyanúnk, fogyasszunk több húst, tojást és tenger gyümölcseit!

(Forrás: Nők Lapja, egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
__________________________________________________________________________________
 
5. Sokat szorongunk

Több stressz éri a magyarokat, mint tavaly, viszont kevesebbet dohányoznak, és vitaminokat is nagyobb arányban szednek – derült ki a Nők Lapja egészség és a házipatika.com egészségtesztjéből.

 
Összességében tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős. Statisztikák szerint egy átlagos magyar harmadannyit sem mozog, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet javasol, kevés tejtermék kerül az asztalára, viszont sófogyasztása háromszorosa a határértéknek.
A dohányzás és az alkoholfogyasztás okozta megbetegedések Magyarországon is az egyik elsődleges népegészségügyi problémát jelentik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakosság közel harmada dohányzik rendszeresen vagy alkalomszerűen, és egymillió fölé becsülik az alkoholisták számát (persze ennél jóval több ember életét befolyásolja negatívan a rendszeres italozás). Mindkét szenvedélybetegség jóval nagyobb arányban érinti a férfiakat, az Egészségteszt adatai ráadásul romló tendenciát mutatnak esetükben. Harminc százalékuk szokott legalább alkalmanként vagy rendszeresen dohányozni, ami két százalékkal magasabb az előző évben mértnél. Ezzel szemben a nőknél jelentős javulás figyelhető meg: hat százalékkal kevesebben gyújtanak rá, mint tavaly, összesen a kitöltők 21 százaléka vallotta magát dohányosnak.
Bár dohányzás tekintetében az országos statisztikákkal nagyjából összhangban lévő eredményt hozott az Egészségteszt, az alkoholfogyasztás kapcsán kissé óvatosabb válaszok születtek. A kérdéssort kitöltők kétharmada iszik rendszeresen alkoholt, 22 százalék viszont havi egy alkalomnál is kevesebbszer. Havonta tíz, hetente 11 százalékuk fogyaszt valamilyen szeszesitalt, és csak két százalék jelölte azt, hogy naponta többször is a pohár után nyúl. A fiatalabb korosztályban vannak a legnagyobb ivók, a 19 éves kor alattiak 6 százaléka naponta többször is iszik, a huszonéveseknek pedig csupán 23 százaléka absztinens.
A szenvedélybetegségekhez hasonlóan a stressz is jelentős kockázati faktor számos súlyos megbetegedés esetén, növeli bizonyos szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi problémák kialakulását, de az emésztőrendszer és idegrendszer működésére is hatással van. Éppen ezért jelent komoly gondot, hogy a válaszadók többségének (64 százalék) a stressz a mindennapok részét képezi. Ebben a témában a nemek között nem volt komolyabb eltérés, mind a férfiak (61 százalék), mind a nők (66 százalék) számára gondot okoz a szorongás a mindennapokban. Ennek mértéke ráadásul csak a nyugdíjas évek közeledtével csökken, szinte ugyanolyan mértékben érinti a 19 év alattiakat, mint a 40-49 közöttieket.
Bár kevés szó esik róla, a magány is rombolóan hat az egészségünkre, és számos lelki, sőt testi betegség kialakulását is elősegíti. A kitöltők 63 százaléka egy kezén is meg tudná számolni a közeli barátait, 8 százalékuknak pedig egyetlen közeli barátjuk sincsen. Szexuális életet a válaszadók harmada egyáltalán nem él,  aki mégis, az sem mind elégedett vele. Összességében a nők nagyobb arányban (26 százalék) vallották úgy, hogy minden a lehető legnagyobb rendben ezen a téren, a férfiaknál csak 16 százalék volt ilyen bizakodó. Viszont mindkét nem sokat szorong, és jelentős hányaduk (a férfiak 79, a nők 85% százaléka) érezte úgy, hogy az elmúlt három hónapban a hangulata a mindennapjaikat is borúsabbá tette.
Az egészség sarkalatos pontja az aktív életmód is, a szakmai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás és 2×20-30 perc izomfejlesztő mozgás lenne optimális. Heti három órát vagy annál többet viszont összesen a válaszadók 30 százaléka mozog, míg 18 százalékuk beismerte, hogy hetente negyedóránál is kevesebbet fordít bármilyen sportra.
A legnépszerűbb mozgásforma a kerékpározás, 39 százalék rendszeresen hajtja a drótszamarat. Kocogni vagy futni 29 százalék szokott, a legnépszerűbb sportok dobogós helyére pedig a fitnesz is felfért 17 százalékkal.
Bár a dietetikusok a napi 4-5 étkezést tartják ideálisnak,  a válaszadók legnagyobb része (41 százalék) továbbra is háromszor ül az asztalhoz. Tizennégy százalékuk csupán egy vagy két étkezéssel juttatja a szervezetébe a napi kalóriaadagot, ami hosszú távon komoly emésztési zavarokhoz vezethet. Persze az sem mindegy, hogy mit eszünk, viszont ezekkel az eredményekkel sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Az egészséges étrend alapját képező tejtermékeket csak a válaszadók 35 százaléka fogyasztja mindennap, valamilyen húsétel pedig (beleértve a felvágottat) tízből négy ember asztalára kerül napi rendszerességgel. Még ezeknél is kevesebb, 32 százaléknyi azoknak a száma, akik naponta legalább egyszer esznek valamilyen gyümölcsöt.
A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital, és az álmos reggeleket a magyarok is szívesen indítják egy jó erős feketével: a válaszadók 64 százaléka naponta vagy akár napi többször is fogyasztja. Élénkítő hatása mellett ez az ital értágító, szívvédő, és gyorsítja az anyagcserét, ezért valóban kedvező hatású szenvedély. Persze a mértékletesség ez esetben is fontos: egy felnőtt ember napi koffeinbevitele nem jó, ha meg haladja a 400 milligrammot, vagyis nagyjából négy eszpresszónál és két energiaitalnál többet ne igyunk naponta! Tinédzserek esetén már 100 milligrammot meghaladó mennyiség is a túladagolás jellegzetes tüneteit – nehézlégzés, erős szívdobogás, szédülés és hányinger – válthatja ki.
A válaszok alapján a kávé jóval kedveltebb koffeinforrás az energiaitalnál, 75 százalék ugyanis egyáltalán nem issza ezeket a cukorban dús kalóriabombákat. Szénsavas üdítőket a kitöltők több mint háromnegyede iszik, de csak 16 százalékuk napi rendszerességgel.
Akik válaszoltak: A 15 évesnél idősebb internetező népességre reprezentatív kérdőívet több mint 6600-an töltötték ki, nagyjából egyenlő arányban képviseltették magukat a férfiak (48 százalék) és a nők (52 százalék).
(Forrás: Nők Lapja, egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
__________________________________________________________________________________
6. Alzheimer kór
Ha azt kérdezzük, mitől ilyen gyakori az időskori elbutulás, akkor az orvoslás mindig előhúzza az “öregszünk” kártyát.
A modern civilizációs betegségek (mert az Alzheimer bizony az, a 19. században kezdtek feltünedezni, és) a 20. század során váltak egyre gyakoribbá.
Alzheimer a nyugati életmód, elsősorban a táplálkozás betegsége.
 
De miért ritka délen, és gyakori északon?
A magyarázat a földművelés terjedésében van. A déli országokból vagy 3000 év kellett ahhoz, hogy az északi országokba is eljusson a gabonatermesztés. Ahol korán kezdtek gabonát fogyasztani, ott alaposan megritkult az APOEε4 gént hordozók aránya, ugyanis ez a gén hajlamosít a szívbetegségre is, és a gyorsan felszívódó szénhidrátok a szív- és érrendszeri betegségek fő oka.
 
Az Alzheimer-betegséget tekinthetjük 3-as típusú cukorbetegségnek. Az Alzheimer az agy cukorbetegsége.
 
Az Alzheimer első tünetei a memóriaromlásban nyilvánulnak meg. A “szénhidrát teória” tökéletesen érthetővé teszi, miért jelent, különösen 40 év felett, az elhízás 3-5-szörös demenciakockázatot. A régóta fennálló cukorbetegség négyszeres kockázatot jelent az Alzheimer-betegségre.
 
Az Alzheimer megelőzése és kezelése
Az Alzheimer-betegség megelőzésére és visszafordítására az elmélet tehát készen áll.
Életmódbetegséget életmódváltással kell(ene) gyógyítani.
A módszer egyszerű: vonjuk meg a gyorsan felszívódó szénhidrátokat a betegtől, ösztönözzük rendszeres sportra, s tömjük a fejét mindenféle vitaminnal és étrend-kiegészítővel, ami pozitívan hathat az agyra.
(Forrás: Természet Gyógyász Magazin, 2018. augusztus XXIV. évf. 8. szám)
__________________________________________________________________________________
7. Gomba
A gomba egészségvédő hatása vitathatatlan. A gombafélék igen gazdagok fehérjében, ráadásul olyan enzimeket és rostokat is tartalmaznak, melyek kifejezetten koleszterincsökkentő hatásúak, így óvják a szív- és érrendszert. Vérszegényeknek különösen ajánlott a fogyasztása, mivel a gomba nagyszerű vasforrás, és a benne található vas körülbelül 90 százaléka fel is szívódik a szervezetben. Egy tál forró gombakrémlevessel vagy pirított gombával a téli náthaszezont is átvészelhetjük, a gombafélékben található antioxidánsok ugyanis erősítik az immunrendszert, valamint természetes antibiotikumokat is tartalmaznak, melyek gátolják a mikrobák szaporodását. Egy kutatás arra is rávilágított, hogy napi öt szem gomba elfogyasztásával megelőzhetjük a demencia kialakulását.
(Forrás: Nők Lapja, egészség, 2018. október, 10. szám)
__________________________________________________________________________________
8. 4 év
Nem csak alakunk érdekében érdemes odafigyelni a szénhidrátfogyasztásra: egy friss kutatás szerint 4 évvel tovább élnek azok, akiknek az étrendje mérsékelt mennyiségű (50-55%) szénhidrátot tartalmaz, mint azok, akik drasztikusan kevés (30% vagy kevesebb) szénhidrátot esznek egy nap.
(Forrás: Nők Lapja, egészség, 2018. október, 10. szám)
__________________________________________________________________________________
9. Prebiotikum
A legjobb prebiotikum ott van a spájzodban

Erősítenéd az immunrendszeredet? Lecsendesítenéd a túlpörgetett idegrendszeredet? Fogyni szeretnél? Ezek a kívánságok is gyorsan teljesülhetnek akkor, ha segíted a bélflórád működését. Ehhez pedig nem kell ezrekért mindenféle kapszulákat venni, mert a mindenki számára hozzáférhető alma és körte tökéletes tápanyag a bélflóra számára. Az almában és a körtében ugyanis nagy mennyiségű prebiotikum van: így nevezzük a vízben oldódó rostokat, mint az inulin vagy a pektin, de ebbe a kategóriába tartozik a tejcukor, más néven laktóz is. (A probiotikum más: azok a bélflóra működését segítő élő mikroorganizmusok. A prebiotikumok serkentik a probiotikumok szaporodását.

Vízoldékony rostokból naponta 4-6 grammot ajánlott fogyasztanunk. Napi egy alma és egy körte összesen 9-10 gramm rostot jelent, ennek körülbelül fele prebiotikum. Vagyis két szem gyümölccsel eléred az ajánlott mennyiséget. Ráadásul a gyümölcsök tartalmazzák a szükséges vizet is, ami ahhoz kell, hogy a rostok megpuhuljanak, feloldódjanak.

Bélflórának nevezzük a belek falán belül lévő védőréteget, amely átlagosan 500 különféle fajhoz tartozó mikroorganizmus milliárdjainak összessége. Vannak köztük baktériumok, gombák és állati jellegű egysejtűek. Születésünkkor még steril a bélrendszerünk, aztán az anyatejjel, a szájba vett játékokkal, a lélegzéssel, táplálkozással az évek során benépesül a rendszer. A baktériumok teszik ki a vastagbél flórájának nagy részét. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a vastagbél a bolygóidegen keresztül kapcsolatban van az aggyal, illetve útközben a mell- és hasüregi szervekkel. Vagyis ha odalent minden rendben, akkor az kedvezően hat a belső szerveink működésére. Sőt, az új felfedezések szerint egyes bélbaktériumok (illetve a hiányuk) felelős a szívinfarktusért, az ízületi gyulladás kialakulásáért, a kalciumfelszívódásért, az alvásminőségért, a hangulatingadozásokért és a depresszióért is, és még sok mindenért, amiről egyelőre nem is tudunk. Ezért mondják, hogy a bélflórára érdemes volna önálló szervként tekintenünk, és ennek megfelelően foglalkoznunk vele.

Tehát a táplálkozásodat úgy kellene alakítanod, hogy gátold a káros bélbaktériumok működését, és serkentsd a jó mikrobákét. A növényekben lévő rostok az ember számára nem tekinthetők tápanyagforrásként. Így érintetlenül haladnak át a vékonybélen egészen a vastagbélig, ahol viszont a vízben oldódó rostok tápanyagforrásként szolgálnak a baktériumok számára. Amikor a baktériumok megkezdik a prebiotikumok lebontását, akkor a vastagbél kémhatása (pH-érték) savas irányba tolódik el, ami kedvez a jó baktériumok szaporodásának. A baktériumok működésük közben olyan anyagokat is termelnek, ami csökkenti az LDL, azaz a “rossz” koleszterin szintjét. A rostok képesek megkötni a táplálékkal elfogyasztott cukor bizonyos részét is, ami így lassabban szívódik fel az emésztőrendszerben, nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, késleltetve a következő éhségérzet megjelenését.

Egy átlagos alma 95 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 25 gramm szénhidrátot, 19 gramm természetes cukrot és 3 gramm rostot tartalmaz, aminek a fele pektin, vagyis prebiotikum. Emellett antioxidáns hatású fitokemikáliákat (kvercetin, katekin, klorogénsav, antocianin), A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat is tartalmaz. Az alma 86 százaléka víz. Az alma glikémiás indexe alacsony, átlagosan 39 (az édesebb fajtáknak kicsit magasabb). A GI azt mutatja, milyen mértékben növeli a vércukorszintet egy étel, tehát minél alacsonyabb az index száma, annál kedvezőbb az étel.

Egy átlagos körte 100 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 26 gramm szénhidrátot, 16 gramm természetes cukrot és 6 gramm rostot tartalmaz, aminek több mint a fele vízoldékony rost. Emellett szintén tartalmaz antioxidáns hatóanyagokat, A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat. A körte 84 százaléka víz. A körte glikémiás indexe átlagosan 38, szintén alacsony.

 

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédő szer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin… A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében.

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékot az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása — nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.

, http://365.reblog.hu/igy-tisztitsd-meg-az-almat-a-novenyvedoszer-maradektol)
______________________________________________________________

11. Ölelés

Egy átlagos ölelés 3 másodpercig tart két ember között, de kutatók felfedezték, hogy ha legalább 20 másodpercig tart, annak mély terápiás hatása van a testre és a lélekre egyaránt. Csodát tesz a testtel és a lélekkel is.

A jelenség oka, hogy az ölelés egy oxitocin nevű hormont termel, amit “szerelmi hormonnak” is neveznek. Az oxitocin többek között segít ellazulni, biztonságban érezni magunkat, valamint szorongásainkat csillapítani. Ezt a nyugtató és egyben természetes anyagot ingyen adjuk, mikor a szerelmünk a karjaink között van, gyereket babuzsgatunk,  a partnerünket öleljük vagy vele táncolunk, amikor a barátunkat karoljuk át, amikor a szeretteinket öleljük,  kutyát vagy macskát kényeztetünk stb.

Fontos, hogy ne csak azért és akkor öleljünk, amikor nekünk szükségünk van rá, figyeljünk oda partnerünkre is, hiszen ha ő nem is mondja, attól még igen is igényli ezt a fajta törődést. Öleljünk bátran akkor is, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy jólesne-e neki, hiszen az öleléssel sosem hibázhatunk, ezt ugyanis bárhol és bármikor díjazza bárki.

Tehát sose szégyelljünk ölelni, tegyük meg bátran, hiszen ezzel nem csak másnak, de magunknak is jót teszünk. Mikor megölelünk valakit, ne gondoljunk semmire, zárjuk ki a világot és adjuk  át magunkat maximálisan az érzésnek.

Gyerünk, öleljünk meg valakit, hogy  örömet adhassunk és szerezhessünk!
______________________________________________________________