Egészség 2018. 08. 01-től

 

A rovat tartalomjegyzéke

1. 10 gyógynövény stressz ellen
2. Javasolt ételadagok
3. Rostfogyasztás
4. Alváshiány
5. Sokat szorongunk
6. Alzheimer kór
7. Gomba
8. Plusz 4 év
9. P
rebiotikum
10. Így tisztítsd meg az almát a növényvédőszer-maradéktól
11. Ölelés
12. Hogyan legyünk egészségesek 9 lépésben
13. A lélek ereje
14. Egészséges csontok 50 év felett is
15. Banán
16. Náthamegelőzés 4 lépésben
17. Fejtsük meg a fejfájást!
18. Sütőtök
19. Létfontosságú ásványi anyagok
20. Függők – társfüggők
21.
A növényi alapú étrend kockázatos a gyermekeknek
22. Így még senki nem beszélt az egészséges táplálkozásról
23. Gyömbér

___________________________________________________________

1. 10 gyógynövény stressz ellen

Ha hetek óta rosszul alszik, könnyen elveszíti a türelmét, ha minden nyavalyát elkap, gyanakodjon! Nem lehet, hogy a túlzott feszültség okozza a tüneteket?

JÁZMIN
Illóolaja aromalámpában párologtatva vagy aromafürdőként kiváló stresszoldó, jókedvre derít. Virágából teát is készítenek, amely emeli az energiaszintet és javítja a koncentrálóképességet.
MACSKAMENTA
Furcsa nevét onnan kapta, hogy a leveléből kiszabaduló illatanyag vonzza a macskákat. A benne található hatóanyag rokonságban van a macskagyökér egyik hatóanyagával, ez is idegnyugtató hatású.
LEVENDULA
Nyugtató illóolajokat tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak az agyi ingerületfeldolgozásra. Gátolják a hírvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését, ennek eredményeképpen pedig az izmok és az idegek ellazulnak…
CITROMFŰ
Amennyiben esténként nehezen alszik el, a citromfűtea nyújthat hatékony segítséget. Lefekvés előtt fogyasszon el belőle egy csészével, vagy cseppentsen pár csepp illóolajat a fürdővízbe. Tegye a citromfüvet limonádéba, salátába, sőt akár fagyiba is. A nagy hűségben remek frissítő!
ORBÁNCFŰ
Szellemi kimerültség és depresszió tüneteinek enyhítésére az egyik legrégebben alkalmazott gyógynövény. Nyugtatja az idegrendszert, emellett vértisztító hatású, és támogatja a vese működését. Mértékkel, odafigyeléssel fogyassza!
GOLGOTAVIRÁG
A kivonatát tartalmazó készítményeket régóta alkalmazzák nyugtalanság, enyhe alvászavar, ideges eredetű gyomor- és bélbántalmak esetén. Mellékhatásai nem ismertek, hosszabb ideig történő fogyasztás esetén sem.
KOMLÓ
A benne lévő keserű anyagok nyugtatnak, megkönnyítik az elalvást. Napközben épp ezért nem is tanácsos a fogyasztása, inkább lefekvés előtt érdemes inni a főzetét.
ÉDES NARANCS
Kellemesen friss illatú illóolaja jókedvre hangol, harmonizál, segíti a lazítást és a kikapcsolódást.
GINSZENG
Az évezredek óta ismert növény jótékony hatást gyakorol a stresszhormonokat termelő mellékvesére, segíti annak működését. Fokozza a szervezet ellenálló képességét mind a fizikai, mind a pszichés támadásokkal szemben.
MACSKAGYÖKÉR
Szintén álmatlanság kezelésére ajánlott, ideális azok számára, akik kerülik a gyógyszereket. A macskagyökér nagy előnye, hogy nem okoz függőséget.  Önmagában nem igazán jóízű, ezért érdemes vegyíteni citromfűvel. Esténként fogyassza.
(Forrás: Fanny test&lélek magazin) 
______________________________________________________________________________

2. Javasolt ételadagok

Mérjük ki!

Sokat tehetünk az egészségünkért és az úszógumik elkerüléséért, ha betartjuk a javasolt ételadagokat.
Íme egy kis segédlet, hogy számolhatjuk ki az ideális mennyiségeket egyes ételtípusok esetében, egy főre:
Étel                               Mennyiség
Levesek                       5 dl
Főzelékek                   4 dl+feltét
Egytálételek               45-55 dkg
Húsok sütve               8-14 dkg
Köretek                        25-35 dkg
Majonézes saláták    25-30 dkg
Mártások                    1-2,5 dl
Sütemények               15-20 dkg
Savanyúságok            12 dkg
Rizs nyersen               9 dkg (fél bögre)
Tészta főzés előtt     7,5 dkg
Tészta főzés után     10-15 dkg
Töltött tészta (mint pl. ravioli) 
főzés után.                  17-20 dkg
(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
__________________________________________________________________________________

3. Rostfogyasztás

Ha húst hússal eszünk, gyümölcsök, zöldségek vagy gabonafélék viszont csak “ünnepnapokon” kerülnek a tányérunkra,  valószínű, hogy rosthiányosan táplálkoznak. Rostok ugyanis kizárólag növényi eredetű táplálékban találhatóak. Íme néhány érdekesség, amit még érdemes tudni, ha szeretnénk elkerülni nemcsak a székrekedést, de néhány komolyabb betegséget is!

1. HIÁNYA NEM CSAK SZÉKREKEDÉST OKOZHAT
A bél nagyon fontos szerepet tölt be a méreganyagok eltávolításában. Ha kevés rostot fogyasztunk, mozgása lelassul, felszaporodnak a salakanyagok és gyulladás jön létre. A székrekedés és aranyér-problémák csak rövidtávú következmények, hosszútávon elhízáshoz, cukorbetegséghez vagy akár vastagbélrákhoz is vezethet. A rosthiányos táplálkozás okozhat ezenkívül bőrproblémákat, ráadásul hatására az immunrendszer is zavart szenved. 
2. TÖBBFÉLE ROST LÉTEZIK
Az élelmi rostoknak két fajtáját különböztetjük meg: vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokat. A vízben oldódó rostok zselésítő tulajdonsággal bírnak, lassítják és hatékonyabbá teszik az emésztést, valamint táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára.
Ezért prebiotikumoknak is nevezzük őket. Ilyen a zab, a banán, a csicsóka, a hagyma vagy a hüvelyesek. Ezzel szemben a vízben nem oldódó rostok vizet szívnak magukba, így növelik a bevitt táplálék mennyiségét és elősegítik a jóllakottság érzését. Főbb forrásaik: a teljes kiőrlésű gabonák, az olajos magvak, az uborka vagy a paprika.
 
3. CSAK FOKOZATOSAN
Ha eddig szélsőségesen kevés rostot fogyasztottunk, akkor előfordulhat, hogy a szervezetünk nem tud azonnal alkalmazkodni a rostban gazdag, sok nyers ételt tartalmazó étrendhez. Ezért tehát érdemes fokozatosan, lassan emelni a bevitt rost mennyiségét. Van azonban néhány olyan speciális eset, amikor nem ajánlott a sok rost. Ilyen a gyomor- és nyombélfekély, a divertikulitisz (gyulladás), a hasnyálmirigy- vagy májgyulladás, az epe betegségek.
4. JÓBÓL IS MEGÁRT A SOK
Egészségünk megtartása érdekében naponta 30 gramm növényi eredetű rostot kellene elfogyasztanunk. Felmérések szerint azonban a magyarok többsége ennek a felét sem viszi be. Előfordulhat azonban, hogy valaki az átlaghoz képest túl sok rostot fogyaszt (mondjuk, több mint napi 1 kg gyümölcsöt, zöldséget eszik meg). Ilyenkor hasmenést, alhasi görcsöket vagy puffadást tapasztalhat. Illetve mivel a rost képes megkötni a tápanyagokat, mielőtt a szervezet hasznosítani tudná azokat, ásványianyag-hiány is felléphet.
5. FONTOS A MEGFELELŐ FOLYADÉKPÓTLÁS
A rostdús táplálkozás mellett különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet fogyasszunk (napi minimum 2 litert), hiszen 1 gramm rost nagyjából 0,5 dl vizet köt meg. Ha nem iszunk elegendő folyadékot, akkor puffadást, székrekedést tapasztalhatunk.
(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
______________________________________________________________
4. Alváshiány

Időről időre szinte mindenkivel előfordul, hogy a szokásosnál érzékenyebben reagál, és minden apróságon elsírja magát. A jelenség hátterében számos dolog állhat, köztük például az alváshiány. A kimerültség befolyásolhatja, hogyan dolgozzuk fel az érzelmeinket, csakúgy, mint a stressz, aminek hatására szintén sokszor elsírjuk magunkat, mivel szervezetünk így próbálja csökkenteni a bennünk dúló feszültséget. Ha gyakran itatjuk az egereket ok nélkül, érdemes B12-vitaminhiányra gyanakodni, ez ugyanis rosszkedvet, depresszióra való hajlamot, apátiát és ingerlékenységet okozhat. Ha beigazolódik a gyanúnk, fogyasszunk több húst, tojást és tenger gyümölcseit!

(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
__________________________________________________________________________________
 
5. Sokat szorongunk

Több stressz éri a magyarokat, mint tavaly, viszont kevesebbet dohányoznak, és vitaminokat is nagyobb arányban szednek – derült ki a Nők Lapja egészség és a házipatika.com egészségtesztjéből.

 
Összességében tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős. Statisztikák szerint egy átlagos magyar harmadannyit sem mozog, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet javasol, kevés tejtermék kerül az asztalára, viszont sófogyasztása háromszorosa a határértéknek.
A dohányzás és az alkoholfogyasztás okozta megbetegedések Magyarországon is az egyik elsődleges népegészségügyi problémát jelentik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakosság közel harmada dohányzik rendszeresen vagy alkalomszerűen, és egymillió fölé becsülik az alkoholisták számát (persze ennél jóval több ember életét befolyásolja negatívan a rendszeres italozás). Mindkét szenvedélybetegség jóval nagyobb arányban érinti a férfiakat, az Egészségteszt adatai ráadásul romló tendenciát mutatnak esetükben. Harminc százalékuk szokott legalább alkalmanként vagy rendszeresen dohányozni, ami két százalékkal magasabb az előző évben mértnél. Ezzel szemben a nőknél jelentős javulás figyelhető meg: hat százalékkal kevesebben gyújtanak rá, mint tavaly, összesen a kitöltők 21 százaléka vallotta magát dohányosnak.
Bár dohányzás tekintetében az országos statisztikákkal nagyjából összhangban lévő eredményt hozott az Egészségteszt, az alkoholfogyasztás kapcsán kissé óvatosabb válaszok születtek. A kérdéssort kitöltők kétharmada iszik rendszeresen alkoholt, 22 százalék viszont havi egy alkalomnál is kevesebbszer. Havonta tíz, hetente 11 százalékuk fogyaszt valamilyen szeszesitalt, és csak két százalék jelölte azt, hogy naponta többször is a pohár után nyúl. A fiatalabb korosztályban vannak a legnagyobb ivók, a 19 éves kor alattiak 6 százaléka naponta többször is iszik, a huszonéveseknek pedig csupán 23 százaléka absztinens.
A szenvedélybetegségekhez hasonlóan a stressz is jelentős kockázati faktor számos súlyos megbetegedés esetén, növeli bizonyos szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi problémák kialakulását, de az emésztőrendszer és idegrendszer működésére is hatással van. Éppen ezért jelent komoly gondot, hogy a válaszadók többségének (64 százalék) a stressz a mindennapok részét képezi. Ebben a témában a nemek között nem volt komolyabb eltérés, mind a férfiak (61 százalék), mind a nők (66 százalék) számára gondot okoz a szorongás a mindennapokban. Ennek mértéke ráadásul csak a nyugdíjas évek közeledtével csökken, szinte ugyanolyan mértékben érinti a 19 év alattiakat, mint a 40-49 közöttieket.
Bár kevés szó esik róla, a magány is rombolóan hat az egészségünkre, és számos lelki, sőt testi betegség kialakulását is elősegíti. A kitöltők 63 százaléka egy kezén is meg tudná számolni a közeli barátait, 8 százalékuknak pedig egyetlen közeli barátjuk sincsen. Szexuális életet a válaszadók harmada egyáltalán nem él,  aki mégis, az sem mind elégedett vele. Összességében a nők nagyobb arányban (26 százalék) vallották úgy, hogy minden a lehető legnagyobb rendben ezen a téren, a férfiaknál csak 16 százalék volt ilyen bizakodó. Viszont mindkét nem sokat szorong, és jelentős hányaduk (a férfiak 79, a nők 85% százaléka) érezte úgy, hogy az elmúlt három hónapban a hangulata a mindennapjaikat is borúsabbá tette.
Az egészség sarkalatos pontja az aktív életmód is, a szakmai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás és 2×20-30 perc izomfejlesztő mozgás lenne optimális. Heti három órát vagy annál többet viszont összesen a válaszadók 30 százaléka mozog, míg 18 százalékuk beismerte, hogy hetente negyedóránál is kevesebbet fordít bármilyen sportra.
A legnépszerűbb mozgásforma a kerékpározás, 39 százalék rendszeresen hajtja a drótszamarat. Kocogni vagy futni 29 százalék szokott, a legnépszerűbb sportok dobogós helyére pedig a fitnesz is felfért 17 százalékkal.
Bár a dietetikusok a napi 4-5 étkezést tartják ideálisnak,  a válaszadók legnagyobb része (41 százalék) továbbra is háromszor ül az asztalhoz. Tizennégy százalékuk csupán egy vagy két étkezéssel juttatja a szervezetébe a napi kalóriaadagot, ami hosszú távon komoly emésztési zavarokhoz vezethet. Persze az sem mindegy, hogy mit eszünk, viszont ezekkel az eredményekkel sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Az egészséges étrend alapját képező tejtermékeket csak a válaszadók 35 százaléka fogyasztja mindennap, valamilyen húsétel pedig (beleértve a felvágottat) tízből négy ember asztalára kerül napi rendszerességgel. Még ezeknél is kevesebb, 32 százaléknyi azoknak a száma, akik naponta legalább egyszer esznek valamilyen gyümölcsöt.
A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital, és az álmos reggeleket a magyarok is szívesen indítják egy jó erős feketével: a válaszadók 64 százaléka naponta vagy akár napi többször is fogyasztja. Élénkítő hatása mellett ez az ital értágító, szívvédő, és gyorsítja az anyagcserét, ezért valóban kedvező hatású szenvedély. Persze a mértékletesség ez esetben is fontos: egy felnőtt ember napi koffeinbevitele nem jó, ha meg haladja a 400 milligrammot, vagyis nagyjából négy eszpresszónál és két energiaitalnál többet ne igyunk naponta! Tinédzserek esetén már 100 milligrammot meghaladó mennyiség is a túladagolás jellegzetes tüneteit – nehézlégzés, erős szívdobogás, szédülés és hányinger – válthatja ki.
A válaszok alapján a kávé jóval kedveltebb koffeinforrás az energiaitalnál, 75 százalék ugyanis egyáltalán nem issza ezeket a cukorban dús kalóriabombákat. Szénsavas üdítőket a kitöltők több mint háromnegyede iszik, de csak 16 százalékuk napi rendszerességgel.
Akik válaszoltak: A 15 évesnél idősebb internetező népességre reprezentatív kérdőívet több mint 6600-an töltötték ki, nagyjából egyenlő arányban képviseltették magukat a férfiak (48 százalék) és a nők (52 százalék).
(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. augusztus szeptember, 8-9. szám)
______________________________________________________________________________
6. Alzheimer kór
Ha azt kérdezzük, mitől ilyen gyakori az időskori elbutulás, akkor az orvoslás mindig előhúzza az “öregszünk” kártyát.
A modern civilizációs betegségek (mert az Alzheimer bizony az, a 19. században kezdtek feltünedezni, és) a 20. század során váltak egyre gyakoribbá.
Alzheimer a nyugati életmód, elsősorban a táplálkozás betegsége.
 
De miért ritka délen, és gyakori északon?
A magyarázat a földművelés terjedésében van. A déli országokból vagy 3000 év kellett ahhoz, hogy az északi országokba is eljusson a gabonatermesztés. Ahol korán kezdtek gabonát fogyasztani, ott alaposan megritkult az APOEε4 gént hordozók aránya, ugyanis ez a gén hajlamosít a szívbetegségre is, és a gyorsan felszívódó szénhidrátok a szív- és érrendszeri betegségek fő oka.
 
Az Alzheimer-betegséget tekinthetjük 3-as típusú cukorbetegségnek. Az Alzheimer az agy cukorbetegsége.
 
Az Alzheimer első tünetei a memóriaromlásban nyilvánulnak meg. A “szénhidrát teória” tökéletesen érthetővé teszi, miért jelent, különösen 40 év felett, az elhízás 3-5-szörös demenciakockázatot. A régóta fennálló cukorbetegség négyszeres kockázatot jelent az Alzheimer-betegségre.
 
Az Alzheimer megelőzése és kezelése
Az Alzheimer-betegség megelőzésére és visszafordítására az elmélet tehát készen áll.
Életmódbetegséget életmódváltással kell(ene) gyógyítani.
A módszer egyszerű: vonjuk meg a gyorsan felszívódó szénhidrátokat a betegtől, ösztönözzük rendszeres sportra, s tömjük a fejét mindenféle vitaminnal és étrend-kiegészítővel, ami pozitívan hathat az agyra.
(Forrás: Természet Gyógyász Magazin, 2018. augusztus XXIV. évf. 8. szám)
______________________________________________________________________________
7. Gomba
A gomba egészségvédő hatása vitathatatlan. A gombafélék igen gazdagok fehérjében, ráadásul olyan enzimeket és rostokat is tartalmaznak, melyek kifejezetten koleszterincsökkentő hatásúak, így óvják a szív- és érrendszert. Vérszegényeknek különösen ajánlott a fogyasztása, mivel a gomba nagyszerű vasforrás, és a benne található vas körülbelül 90 százaléka fel is szívódik a szervezetben. Egy tál forró gombakrémlevessel vagy pirított gombával a téli náthaszezont is átvészelhetjük, a gombafélékben található antioxidánsok ugyanis erősítik az immunrendszert, valamint természetes antibiotikumokat is tartalmaznak, melyek gátolják a mikrobák szaporodását. Egy kutatás arra is rávilágított, hogy napi öt szem gomba elfogyasztásával megelőzhetjük a demencia kialakulását.
(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. október, 10. szám)
______________________________________________________________________________
8. Plusz 4 év
Nem csak alakunk érdekében érdemes odafigyelni a szénhidrátfogyasztásra: egy friss kutatás szerint 4 évvel tovább élnek azok, akiknek az étrendje mérsékelt mennyiségű (50-55%) szénhidrátot tartalmaz, mint azok, akik drasztikusan kevés (30% vagy kevesebb) szénhidrátot esznek egy nap.
(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. október, 10. szám)
______________________________________________________________________________
9. Prebiotikum
A legjobb prebiotikum ott van a spájzodban

Erősítenéd az immunrendszeredet? Lecsendesítenéd a túlpörgetett idegrendszeredet? Fogyni szeretnél? Ezek a kívánságok is gyorsan teljesülhetnek akkor, ha segíted a bélflórád működését. Ehhez pedig nem kell ezrekért mindenféle kapszulákat venni, mert a mindenki számára hozzáférhető alma és körte tökéletes tápanyag a bélflóra számára. Az almában és a körtében ugyanis nagy mennyiségű prebiotikum van: így nevezzük a vízben oldódó rostokat, mint az inulin vagy a pektin, de ebbe a kategóriába tartozik a tejcukor, más néven laktóz is. (A probiotikum más: azok a bélflóra működését segítő élő mikroorganizmusok. A prebiotikumok serkentik a probiotikumok szaporodását.

Vízoldékony rostokból naponta 4-6 grammot ajánlott fogyasztanunk. Napi egy alma és egy körte összesen 9-10 gramm rostot jelent, ennek körülbelül fele prebiotikum. Vagyis két szem gyümölccsel eléred az ajánlott mennyiséget. Ráadásul a gyümölcsök tartalmazzák a szükséges vizet is, ami ahhoz kell, hogy a rostok megpuhuljanak, feloldódjanak.

Bélflórának nevezzük a belek falán belül lévő védőréteget, amely átlagosan 500 különféle fajhoz tartozó mikroorganizmus milliárdjainak összessége. Vannak köztük baktériumok, gombák és állati jellegű egysejtűek. Születésünkkor még steril a bélrendszerünk, aztán az anyatejjel, a szájba vett játékokkal, a lélegzéssel, táplálkozással az évek során benépesül a rendszer. A baktériumok teszik ki a vastagbél flórájának nagy részét. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a vastagbél a bolygóidegen keresztül kapcsolatban van az aggyal, illetve útközben a mell- és hasüregi szervekkel. Vagyis ha odalent minden rendben, akkor az kedvezően hat a belső szerveink működésére. Sőt, az új felfedezések szerint egyes bélbaktériumok (illetve a hiányuk) felelős a szívinfarktusért, az ízületi gyulladás kialakulásáért, a kalciumfelszívódásért, az alvásminőségért, a hangulatingadozásokért és a depresszióért is, és még sok mindenért, amiről egyelőre nem is tudunk. Ezért mondják, hogy a bélflórára érdemes volna önálló szervként tekintenünk, és ennek megfelelően foglalkoznunk vele.

Tehát a táplálkozásodat úgy kellene alakítanod, hogy gátold a káros bélbaktériumok működését, és serkentsd a jó mikrobákét. A növényekben lévő rostok az ember számára nem tekinthetők tápanyagforrásként. Így érintetlenül haladnak át a vékonybélen egészen a vastagbélig, ahol viszont a vízben oldódó rostok tápanyagforrásként szolgálnak a baktériumok számára. Amikor a baktériumok megkezdik a prebiotikumok lebontását, akkor a vastagbél kémhatása (pH-érték) savas irányba tolódik el, ami kedvez a jó baktériumok szaporodásának. A baktériumok működésük közben olyan anyagokat is termelnek, ami csökkenti az LDL, azaz a “rossz” koleszterin szintjét. A rostok képesek megkötni a táplálékkal elfogyasztott cukor bizonyos részét is, ami így lassabban szívódik fel az emésztőrendszerben, nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, késleltetve a következő éhségérzet megjelenését.

Egy átlagos alma 95 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 25 gramm szénhidrátot, 19 gramm természetes cukrot és 3 gramm rostot tartalmaz, aminek a fele pektin, vagyis prebiotikum. Emellett antioxidáns hatású fitokemikáliákat (kvercetin, katekin, klorogénsav, antocianin), A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat is tartalmaz. Az alma 86 százaléka víz. Az alma glikémiás indexe alacsony, átlagosan 39 (az édesebb fajtáknak kicsit magasabb). A GI azt mutatja, milyen mértékben növeli a vércukorszintet egy étel, tehát minél alacsonyabb az index száma, annál kedvezőbb az étel.

Egy átlagos körte 100 kalóriát, 0 gramm zsírt, 1 gramm fehérjét, 26 gramm szénhidrátot, 16 gramm természetes cukrot és 6 gramm rostot tartalmaz, aminek több mint a fele vízoldékony rost. Emellett szintén tartalmaz antioxidáns hatóanyagokat, A- és C-vitamint, magnéziumot, kalciumot és vasat. A körte 84 százaléka víz. A körte glikémiás indexe átlagosan 38, szintén alacsony.

 

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédő szer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin… A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében.

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékot az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása — nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.

, http://365.reblog.hu/igy-tisztitsd-meg-az-almat-a-novenyvedoszer-maradektol)
___________________________________________________________

11. Ölelés

Egy átlagos ölelés 3 másodpercig tart két ember között, de kutatók felfedezték, hogy ha legalább 20 másodpercig tart, annak mély terápiás hatása van a testre és a lélekre egyaránt. Csodát tesz a testtel és a lélekkel is.

A jelenség oka, hogy az ölelés egy oxitocin nevű hormont termel, amit “szerelmi hormonnak” is neveznek. Az oxitocin többek között segít ellazulni, biztonságban érezni magunkat, valamint szorongásainkat csillapítani. Ezt a nyugtató és egyben természetes anyagot ingyen adjuk, mikor a szerelmünk a karjaink között van, gyereket babuzsgatunk,  a partnerünket öleljük vagy vele táncolunk, amikor a barátunkat karoljuk át, amikor a szeretteinket öleljük,  kutyát vagy macskát kényeztetünk stb.

Fontos, hogy ne csak azért és akkor öleljünk, amikor nekünk szükségünk van rá, figyeljünk oda partnerünkre is, hiszen ha ő nem is mondja, attól még igen is igényli ezt a fajta törődést. Öleljünk bátran akkor is, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy jólesne-e neki, hiszen az öleléssel sosem hibázhatunk, ezt ugyanis bárhol és bármikor díjazza bárki.

Tehát sose szégyelljünk ölelni, tegyük meg bátran, hiszen ezzel nem csak másnak, de magunknak is jót teszünk. Mikor megölelünk valakit, ne gondoljunk semmire, zárjuk ki a világot és adjuk  át magunkat maximálisan az érzésnek.

Gyerünk, öleljünk meg valakit, hogy  örömet adhassunk és szerezhessünk!
___________________________________________________________

 12. Hogyan legyünk egészségesek 9 lépésben

1. FOGYJUNK LE
A magyar lakosság körülbelül 30 százaléka elhízott, és 65 százaléka túlsúlyos. Az elhízás gyakran egészségügyi következményekkel is jár: a krónikus vesebaj és a májbetegség kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén. Az elhízás szövődménye lehet emellett az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a stroke, a trombózis, az érelzáródás, az alvási apnoe, a köszvény, az ízületi gyulladás és még sok más.
2. MONDJ NEMET A GYORSÉTELEKRE
A gyorsételekkel – nemcsak a hamburger, hanem a pizza és a fagyasztott, félkész ételek is idetartoznak – rengeteg felesleges kalóriát, zsírt, cukrot és adalékanyagot viszünk a szervezetünkbe. Emellett az erekre is kifejezetten rossz hatással vannak: a gyorséttermi menük már az első fogyasztásnál képesek akár 24 százalékkal szűkíteni az emberi szervezetben a vérszállító ereket.
3. EGYÜNK TÖBB ZÖLDSÉGET ÉS GYÜMÖLCSÖT
Napi tíz adag zöldség és gyümölcs fogyasztása évente 7,8 millió ember idő előtti halálát előzhetné meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya alapján. A szakértői elemzés szerint a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember. Egy adag alatt 80 gramm zöldséget vagy gyümölcsöt értenek; ennyit nyom nagyjából egy kis banán, egy körte, vagy három púpozott evőkanál spenót vagy borsó.
4. MOZOGJUNK NAPONTA
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásért. Az amerikai Nemzeti Rákintézet pontosan számszerűsítette a testmozgás élethosszabbító hatását, és megállapították, hogy napi tíz perc intenzív séta már jelentősen javítja az egészségügyi állapotunkat: heti 75 perc intenzív séta közel két évvel, heti 450 perc mozgás pedig akár 4 évvel is meghosszabbíthatja a várható élettartamot.
5. ALUDJUNK ELEGET
Ha nem tudjuk kellően kialudni magunkat, másnap kénytelenek vagyunk szembesülni a kialvatlanság kellemetlen tüneteivel: a fáradtság és álmosság mellett ez az állapot a hangulatunkra, a memóriánkra és a koncentrálóképességünkre is negatív kihatással van, alaposan megnehezítve például a munkahelyi feladataink elvégzését. Ennél is nagyobb gond azonban a megnövekedő balesetveszély.
6. MEDITÁLJUNK, RELAXÁLJUNK
A relaxációs módszerek segítenek megszüntetni a szorongás testi és lelki tüneteit. Hatékonyak a legtöbb stresszel összefüggő testi panasz, például az alvászavar, magas vérnyomás, asztma vagy a fejfájás kezelésében, valamint a pszichoszomatikus betegségek gyógyításában is. A stresszoldáson kívül az agy aktivitását is növelik: a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett egy kutatás szerint. Az érezhető javuláshoz mindössze napi 12 perc meditáció is elég.
7. KIKAPCSOLÓDÁS
A pihenés elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, ezért próbáljunk meg minél több időt elkülöníteni olyan dolgokra, amelyek testileg és lelkileg is feltöltenek. A pihenés lehet aktív és passzív is, csak az számít, hogy örömmel töltsön el bennünket. Van, akinek az alvás, a relaxáció vagy a masszázs segít kikapcsolódni, van, aki a sportban vagy a zenében találja meg önmagát. Utazzunk, menjünk színházba vagy tanuljunk meg kötni –  az a lényeg, hogy találjuk meg,  hogyan tudunk a legjobban kikapcsolódni.
8. BARÁTKOZZUNK
Egy felmérés alapján a magyar nők több mint 35 százalékának nincs közeli barátja. Pedig kutatások is bizonyítják, hogy az egészségünk szempontjából is nagyon nagy szükség lenne a barátokra. A nők szervezete ugyanis másképp reagál a stresszre, mint a férfiaké. Míg a férfiak hormonjai feszült helyzetben azt diktálják, hogy küzdjenek vagy meneküljenek, a hölgyek esetében a szeretet- vagy boldogsághormonként ismert oxitocin termelődik válaszként. A gyengébbik nem képviselői ezért éreznek ilyenkor késztetést arra, hogy barátnőkkel vegyék körbe magukat, akikkel kibeszélhetik a bajokat. A beszélgetés és a biztonságos közeg még több oxitocint szabadít fel az agyban, ami tovább csökkenti a stresszt, és oldott, nyugodt állapotot teremt. 
9. CSAK POZITÍVAN
A felesleges aggodalmaskodás káros hatásait órák hosszan lehetne sorolni. A legrosszabb az, hogy alattomosan kúsznak be a mindennapjainkba, majd azok szerves részévé válnak anélkül,  hogy észrevennénk, hogy időnk nagy részét stresszeléssel és aggódással töltjük. Érdemes tehát ezen tudatosan változtatni, hiszen az optimista hozzáállás még az életünket is meghosszabbíthatja. Egy 2004-es tanulmány alapján például az optimista nők körében 16 százalékkal alacsonyabb volt a daganatos betegségből, 40 százalékkal kisebb a szívbetegségből,  stroke-ból és légzőszervi megbetegedésből, és 52 százalékkal kisebb a fertőzésből eredő halálozás. Habár az optimizmus és az élettartam közötti párhuzam az eredményekből egyértelműen látszik, ok-okozati összefüggést nem tártak fel a kutatók – mindenesetre próbáljunk meg pozitívabban hozzáállni az életünkhöz. 
(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. november, 11. szám)
______________________________________________________________________________

 13. A lélek ereje

Ép testben ép lélek! –  tartja a mondás. És ha ezt elfogadjuk, logikusnak tűnhet a tételmondat megfordítása is: a kiegyensúlyozott, “jól tartott” lélek közelebb vihet minket az egészséges élethez is.

A biológiai értelemben vett immunrendszerünk mellett létezik egy úgynevezett pszichológiai immunrendszerünk is, ami szintén karbantartást, odafigyelést igényel.  Ahhoz, hogy egy kicsit jobban megérthessük a működését, egy orvost, pszichiátert, pszichoterapeutát hívtuk segítségül.

– A pszichológiai immunrendszer egy metafóra,  arra utal, hogy – mint ahogy a testnek is megvan a maga védelmi rendszere – lelkileg is szükségünk van olyan mechanizmusokra, amelyek biztosítják a stabilitásunkat, működőképességünket. Ez akkor működik jól, ha a külvilágból érkező lelki, érzelmi kapcsolati hatásokat képesek vagyunk kezelni. Nem maradunk érzéketlenek és nem is borulunk ki. Az alulműködés jele lehet, ha valakit minden apróbb inger kihoz a sodrából,  kikészül a közlekedéstől, kiabál a gyerekeivel, irritáltan és aggodalmasan éli a mindennapjait. Túlműködésnek nevezhetnénk azt, amikor valaki megközelíthetetlenné válik, nem jön ki a sodrából, viszont nem is elérhető érzelmileg, állandó védekezésben van.

A GYENGESÉG ERŐSÍT
Ahogy az immunrendszerrel kapcsolatban is egyre nagyobb hangsúlyt kap az az elmélet, hogy erősítés helyett inkább a harmonikus működést kell elősegíteni, úgy igaz ez a pszichológiai immunrendszerre is.
– Lelki egészségünk érdekében nem minden esetben érdemes erősíteni a lelki védelmi rendszerünket, sokszor épp gyengíteni kellene, elengedni a védekezéseket, letenni a páncélokat, sebezhetőbbé, nyitottabbá válni – javasolja a pszichiáter.
És bár általános érvényű receptet adni nehéz, mégis, ha a következő alapvetéseket szem előtt tartjuk, sokat tehetünk lelki immunrendszerünk kiegyensúlyozottságáért:

– Erősítsük a kapcsolatot saját magunkkal, figyeljünk az ösztöneinkre, a belső sugallatainkra.

– Mélyítsük el önismeretünket, önszeretetünket, önbecsülésünket, hogy legyen egy belső biztonsági alapunk.
– Tudatosítsuk, hogy minden ember a maga szubjektív világában él. Például,  ha valaki megbánt, megsért, kritizál, elhagy, stb. az nem feltétlenül rólunk szól, sokkal inkább róla. Tanuljuk meg megengedni másoknak, hogy olyanok legyenek, amilyenek.
– Tartsuk tréningben a lelki immunrendszerünket azzal, hogy bátran fejest ugrunk ismeretlen szituációkba, merjünk sebezhetők lenni, és folyamatosan tanuljunk abból, ahogy a világ reagál ránk.

TESTBEN JELEZ
Egyre több pszichológiai megközelítésnél kap teret az a nézet, ha egy lelki probléma elhatalmasodik, vagy épp hosszú időre a szőnyeg alá kerül, a legváltozatosabb módokon tud magának utat törni a testben, hogy figyelmet követeljen magának.

Az immunrendszer egy belső védelmi apparátus, amely közvetlen kapcsolatban áll az idegrendszerrel. Az idegrendszer pedig közvetlen kapcsolatban áll a lelki életünkkel, így tehát az is nyilvánvaló, hogy az immunrendszerünk és a lelki világunk is tükröződik egymásban. Ezek alapján tehát a rossz fizikai állapot, az elhanyagolt, megbetegedett test állapota tükröződni fog a lélek állapotán is, azaz egy egészségtelen életmódot folytató egyén nagy eséllyel lesz kiegyensúlyozatlan lelkileg is. Ugyanígy a hosszabb ideig tartó rossz lelkiállapot is legyengítheti az immunrendszerünket.

(Forrás: Nők Lapja, Egészség, 2018. november, 11. szám)
___________________________________________________________

 14. Egészséges csontok 50 év felett is

K2-vitamin, az átütő felfedezés

Sok kalciumot fogyasztunk tejtermékek és táplálék-kiegészítők formájában.  Hogyan lehetséges, hogy mégis nagyon magas a csontritkulás aránya, különösen az 50 év feletti nőknél? Átütő felfedezés a K2-vitamin, mely a szervezetbe kerülő kalciumot a megfelelő helyre, a csontokba “irányítja”.

Eddig úgy tudtuk, a csontoknak kalciumra van szükségük, hogy erősek legyenek. De ez csak részigazság.
Vannak más vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kalcium a csontokba kerüljön. Ezek között kiemelten fontos a D- és a K2-vitamin.
A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, de ez még nem elég. A felszívódás lényegében csak annyit jelent, hogy a kalcium bekerül a vérünkbe. Ha azt szeretnénk, hogy innen tovább jusson a csontokba, akkor arra is oda kell figyelnünk, hogy a szervezetben megfelelő mennyiségben legyen K2-vitamin.
K2-vitaminnak fontos szerepe van abban, hogy a kalciumot eljuttassa a vérből a csontokhoz és beépítse oda.
Étrendünk régebben elegendő K2-vitamint tartalmazott. A háziállatok szervezete képes volt az általuk legelt zöld növényekből előállítani ezt a vitamint, amikor kint a szabadban tartották őket. A nagyüzemi állattartás elterjedésével azonban ez megváltozott.  Ma már ahhoz, hogy a szükséges mennyiségű K2-vitaminnal lássuk el szervezetünket, naponta el kéne fogyasztanunk pl. 4 kg marhahúst, vagy 5 liter tejet. Mivel a mostani táplálkozási szokásokkal nehéz biztosítani a szervezetnek szükséges K2-vitamint, tanácsos ezt pótolni.
Az egészséges csontokhoz tehát kalcium mellett D- és K2-vitaminra is szükség van.
 
A kalcium csontba épülésének fontos lépései:
1. D-vitamin segíti a kalcium felszívódását a vérbe.
2. A K2-vitamin segít, hogy a kalcium eljusson a vérből a csontokhoz és beépüljön oda.

(Forrás: Egészségre fel! Central Médiacsoport, 2018/ősz-tél)
___________________________________________________________
 15. Banán

A banánevés nem “bűn”!

Magas kalóriatartalma miatt a legtöbb diétában tilos a banán. Pedig ez a finom gyümölcs könnyen beszerezhető, tele van rosttal, vitaminnal és ásványi anyaggal, és a táplálkozási szakemberek szerint kifejezetten jó hatással van az egészségünkre.

1. Csökkenti a magas vérnyomást
A kutatások szerint napi 3 banán jelentősen csökkenti a magas vérnyomást. Egy közepes banánban ugyanis 422 mg kálium van, ami vérnyomáscsökkentő hatású.

2. Serkenti az emésztést
Köszönhetően a magas rosttartalmának, a benne lévő oldható és oldhatatlan rostoknak, A banán jó hatással van az emésztőrendszerre. A rost nagyon fontos a normális emésztéshez, mert könnyíti és gyorsítja azt.3. Megőrzi a szív- és érrendszeri egészséget
A magas rosttartalmú ételek fogyasztását meghálálja a szív, a banán pedig tele van rosttal. Csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ha magas rosttartalmú étrendet követünk.

4. Egészséges sejtek keletkezése
A banán tartalmazza a napi B6-vitaminszükséglet 20 százalékát. Erre a vitaminra azért van szükségünk, hogy a test megfelelően tudjon inzulint, hemoglobint és nem esszenciális aminosavakat termelni, de ezen kívül az antitestek termelésében is komoly szerepe van.
5. C-vitaminban gazdag
Ha szeretnénk plusz C-vitamint bevinni, biztos, hogy a gyümölcsök közül a narancs, citrom vagy grépfrút jut eszünkbe először. Pedig egy banán is fedezheti a napi szükséglet 15 százalékát.
6. Javítja a sportteljesítményt
Ez a sárga gyümölcs fokozza az izmok működését, természetes módon juttatja a szervezetet szénhidráthoz, antioxidánsokhoz és egyéb tápanyagokhoz. Egy vizsgálat szerint a kerékpározás minden negyedórájában elfogyasztott fél banán olyan jótékonyan hatott a vizsgálati alanyokra, mintha 15 percenként izotóniás italt fogyasztottak volna.
7. Harcol a vérszegénységgel
Igen magas vastartalmának hála hemoglobin-termelést idéz elő, így segít leküzdeni a vérszegénységet.
8. Jókedvűvé és boldoggá tesz
Egy közepes banánban 27 mg magnézium van. Ez az ásványi anyag segít kiegyensúlyozottá válni és megkönnyíti az éjszakai pihenést is. Férfiaknak napi 420 mg, míg nőknek napi 320 mg a magnézium-szükséglete.
(Forrás: Egészségre fel! Central Médiacsoport, 2018/ősz-tél)
______________________________________________________________

16. Náthamegelőzés 4 lépésben

Ha szervezetünk védekező rendszere jól működik, fel sem tűnik fontos munkája. Márpedig ahhoz, hogy elkerüljük a náthaszezon kellemetlen tüneteit,  időben érdemes gondoskodnunk immunrendszerünk támogatásáról.

1. TÁPLÁLKOZZUNK OKOSAN!
Ügyeljünk rá, hogy minél több természetes vitaminforrás kerüljön a tányérunkra, vagyis állítsunk össze változatos, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendet a hűvösebb hónapokban is.  
A savanyú káposzta, a sütőtök, a gyökérzöldségek, a csonthéjasok, a gabona- és citrusfélék mind remek alapanyagok, amikből kreatív és egészséges fogásokat készíthetünk.
2.  IGYUNK SOK FOLYADÉKOT!
Ha nem iszunk eleget, romlik a sejtjeink anyagcseréje és minden szervünk, így az immunrendszerünk aktivitása is. A kiszáradt szervezetet (pl. a száraz bőrön vagy nyálkahártyán keresztül) pedig sokkal könnyebben támadják meg a kórokozók. Ezért a napi folyadékbevitelünk ebben az időszakban legyen 10-20 százalékkal több, mint egyébként.
3. GONDOSKODJUNK EXTRA VÉDELEMRŐL
A téli időszakban érdemes megtámogatni a tudatos étkezésünket immunerősítőkkel és vitaminkészítményekkel is. A C-vitamin-adagunkat ilyenkor nagyobb milligrammos kiszerelésekben szedjük be, és válogassunk a patikákban a multivitaminos, valamint a magas cink-, magnézium- és szeléntartalmú készítmények között. Ezek kiválóan ráerősítenek a védekező rendszerünk működésére.
4. PIHENJÜK KI MAGUNKAT! 

Ha rendszeresen kevesebbet alszunk 6-7 óránál, vagy nem pihentetőek az éjszakáink, nem tud a szervezetünk feltöltődni és ezt az immunrendszerünk sínyli meg leginkább. Próbáljunk meg éjfél előtt ágyba kerülni és segítsük az elalvást nyugtató illóolajokkal (pl. levendula, jázmin), vagy kortyoljunk el egy csésze meleg mézes tejet.

(Forrás: Egészségre fel! Central Médiacsoport, 2018/ősz-tél)
___________________________________________________________

 17. Fejtsük meg a fejfájást!

Ha gyakran fáj a fejünk, érdemes utánajárni, mi okozhatja. Ebben segít a következő gyorsteszt:

Keveset alszik vagy sok a stressz az életében?
Igen: az úgynevezett tenziós fejfájás oka legtöbbször a kimerültség, a feszültség és az a rengeteg inger, ami egy átlagos munkanapon ér bennünket. Az idegrendszer ugyanis gyakran tompa, diffúz fejfájással válaszol a tartós túlterhelés. 
Mi a megoldás? Relaxáljon, vagy rendszeres, legalább napi 20-25 perc sporttal, masszázzsal tegyen a stressz ellen.
Sokat ül a számítógép előtt, vagy más, merev tartást okozó munkát végez? 
Igen: A hát és a nyak egyes izmai a rossz testtartás miatt megrövidülnek,  elmerevednek, ez pedig akár görcsös fejfájást is okozhat.
Mi a megoldás? Időnként álljon fel a gép elől, nyújtózzon egyet, mozgassa át a vállát, a nyakát és a hátát.
Evett, ivott eleget az elmúlt órákban?
Nem: könnyen lehet, hogy a szervezete táplálék-, illetve folyadékhiányos állapotba került.
Mi a megoldás? Ne hagyjon ki egyetlen étkezést sem, és különösen ügyeljen a megfelelő folyadékbevitelre.
Szigorú diétát tart? 
Igen: az egyoldalú étkezés gyakran okoz vashiányt a szervezetben. Ilyenkor vérszegénység léphet fel, amely következtében csökken a szövetekhez oxigént szállító vörösvértestek mennyisége, ez pedig fejfájást okozhat.
Mi a megoldás? Fogyasszon minél több természetes vasforrást: húst, tojást, sötét színű zöldségeket, mogyorót, diót vörös gyümölcsöket, céklát.
Biztos benne, hogy tökéletes a látása? 
Nem: ha nem vizsgáltatta meg mostanában a látását, lehet, hogy érdemes lenne szemészhez fordulni. A szem folyamatos erőltetése szintén a tompa fejfájás oka lehet. Különösen akkor gyanakodjon erre, ha reggel még nem, de estére egyre jobban fáj a feje.
Mi a megoldás? Rendszeresen ellenőriztesse látását.
Gyakran van huzatban, légkondicionált helyiségben? 
Igen: ha az arcon, a nyakon és a fejen található bőridegek megfáznak, kóros reakciójuk a görcsös, kínzó fejfájás. 
Mi a megoldás? Kerülje a huzatot, és a légkondicionálót se teljes gőzzel üzemeltesse.
Rendben van a vérnyomása? 
Nem: a magas vérnyomás tompa tarkótáji vagy fejtetői fejfájást okoz, amely együtt járhat hányingerrel, szédüléssel, látászavarral, orrvérzéssel és neurológiai tünetekkel is.
Az alacsony vérnyomás egész napos szédelgéssel, aluszékonysággal, tompa fejfájással társul.
Mi a megoldás? Ha kiderül, hogy a vérnyomása a normál tartományon kívül esik, menjen el orvoshoz.

(Forrás: Egészségre fel! Central Médiacsoport, 2018/ősz-tél)
______________________________________________________________

18. Sütőtök

A sütőtök rost- és vitamintartalma magas, kalóriatartalma viszont alacsony, így tökéletes alapanyaga lehet egy hatékony diétának is.

Kitűnő A-, C- és E-vitamin-forrás, húsa gazdag antioxidánsokban, ráadásul még magjai is tele vannak értékes összetevőkkel: magnéziummal, káliummal és B-vitaminnal. A sütőtök legfőbb diétás érve mégis az, hogy 10 dkg-ja csupán 80 kalóriát tartalmaz, így egy hét alatt akár 2 kilót is lefaraghatunk magunkról a segítségével. Sőt, mivel magas a rosttartalma, az emésztésünk is könnyebb és gyorsabb lesz!

Fogyás sütőtökkel. Mire figyeljünk?
– Legfeljebb egy hétig tartson a diéta!
– Együnk naponta ötször!
– A diéta alatt bármelyik étkezés kiváltható egy szelet sütőtökkel.
– Igyunk naponta 2-2,5 liter szénsavmentes ásványvizet vagy zöld teát!
– Rendszeres sportolással tovább fokozhatjuk a hatást.

(Forrás: Egészségre fel! Central Médiacsoport, 2018/ősz-tél)

______________________________________________________________

19. Létfontosságú ásványi anyagok

A vitaminokkal szorosan együttműködve az ásványi anyagok gondoskodnak róla, hogy testünk a leghatékonyabban működhessen. Mivel a szervezetünk nem képes az előállításukra, fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk bevitelükre.

Foszfor: szerepet játszik az energia-anyagcserében, a sejtek és szövetek fenntartásában és javításában, illetve segít a fehérjéket a növekedés szolgálatába állítani. Húsfélékben, tejtermékekben, teljes értékű gabonákban és a diófélékben található nagy mennyiségben.

Magnézium: aktiválja az izmokat és az idegrendszer funkcióit, hiányára a gyakori izomgörcsök, az álmatlanság és a stresszre való fogékonyság hívhatja fel a figyelmet. Bőséges forrásai a citrusfélék, a zöld levelű zöldségek és a hüvelyesek.

Vas: kulcsfontosságú az oxigén sejtekhez való eljuttatásához, de közreműködik az energiatermelő és a sejtanyagcsere folyamatokban is. Hiánya hajhullást, bőr- és körömproblémákat, kimerültséget, súlyos esetben pedig vérszegénységet is okozhat. Vörös húsok, tengeri halak, zöld leveles zöldségek fogyasztásával pótolhatjuk.

Szelén: hozzájárul az egészséges immunrendszer, a normál pajzsmirigy működés és a termékenység fenntartásához, emellett a vérnyomás szabályozásában is segít. Jó forrásai a belsőségek, a tengeri herkentyűk, a vaj és a teljes kiőrlésű gabonák.

Cink: több kölcsönhatásban van szerepe, mint bármelyik más ásványi anyagnak, hiányában immunrendszerünk, ízlésünk, látásunk és szaglásunk sem működhet hibátlanul. Sovány vörös húsokban, halban, kagylókban, diófélékben és hüvelyesekben található.

Kálium: segíti az izmok és idegek működését, csökkenti a magas vérnyomást és a szívproblémákat,  enyhíti a fáradságot. Idősebb korban növekszik a kálium-túladagolás kockázata, mert a vese már kevésbé tudja kiszűrni a felesleget. Bő forrásai a gyümölcs- és zöldségfélék, a mángold, a gomba és a spenót.

Króm: elengedhetetlen a glükóz tolerancia faktorhoz (GTF), ami az inzulinnal együttműködve szabályozza a vércukorszintet és a sejtekbe juttatja a glükózt. A mozgáshiány és a finomított cukor és fehér liszt túlzott fogyasztása gyengíti a szervezet krómszintjét. Sörélesztővel, teljes értékű gabonákkal, burgonyával és almával pótolhatjuk.

Ásványi anyagokra minden korosztálynak szüksége van, ám fokozottan szükségesek fiatalkorban, terhes és szoptatós anyák számára, valamint sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek.

(Forrás: Egészségre fel! Central Médiacsoport, 2018/ősz-tél)
________________________________________________________

20. Függők – társfüggők
Nem az egyenlőtlenség az igazi baj, hanem a függőség, Voltaire

SZABADON VÁLASZTOTT FÜGGŐSÉG
Van benne erő, dinamika, lendület, lágyság, szelídség, gyengédség, szépség, szabadság. Akkor vagyunk szabadok, ha szabadon dönthetjük el, hogy kitől függjünk. Ha őszintén szeretünk valakit, akkor természetes, hogy befolyással vagyunk egymásra, és kölcsönösen megbocsátunk, ha vétettünk egymás ellen. Szociális lények vagyunk, sorsközösséget vállaló társra, társakra van szükségünk. Abból vetítjük vissza az értékességünket, hogy mennyire és hogyan szeretnek minket. Azért tudunk szeretni, mert először minket szerettek.

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Alapvető kérdés, hogy én magamat tudom-e szeretni, ha nem, akkor hogy szerethetnék mást?
A megbillenő önértékelés alárendelő, függő-társfüggő kapcsolatot eredményezhet. Sokan küzdenek önmagukkal, az alapkészségekhez sokszor hiányzik a minta, az önbecsülés, az önbizalom. Autonóm személyiség jóban van önmagával és környezetével. „Ha én nem vagyok jó, Te sem vagy az.” Érett személy összhangba hozza függetlenségi szabadság igényét elkötelezett párkapcsolatával, családjával, barátaival, lakó-, és munkahelyi közösségével. Ha a közös kapcsolati terünk – ahová megérkezünk – szeretetbe van ágyazva, tehát biztonságos, szorongásmentes mederbe van terelve, akkor nincs se félelem, se aggódás és irányítás utáni vágy.

Függő, azaz dependens személyiségzavarban szenvedő egyén állandó elégtelenségérzettel, lelkiismeret-furdalással, szégyenérzettel, bűntudattal küszködik, mivel hiányzik a belső tartása, a lelki autonómiája. Bátorít másokat, vagy megengedi nekik, hogy életének legfontosabb döntéseit hozzák meg helyette, saját szükségleteit alárendeli azoknak, akitől függ, és mások kívánságaival szemben túlzottan engedelmes. Nem akar még ésszerű elvárásokat sem támasztani azokkal szemben, akiktől függ. Ha egyedül van, kényelmetlenül és gyámoltalannak érzi magát, mivel túlzottan fél attól, hogy nem képes önmagáról gondoskodni, ha elutasítják és elhagyják. Korlátozottan képes döntéseket hozni, ha nem áll rendelkezésére hatalmas mennyiségű tanács vagy megerősítés (helyeslés) mások részéről. Társuló tünet lehet, hogy a függő (dependens) személy önmagát inkompetensnek, állóképtelennek, „gyenge akaratúnak” tartja. Az ebből adódó lelkiismeret furdalás, szégyenérzet és bűntudat még inkább fokozza gyámoltalanságát, alkalmazkodási és viselkedészavarát.

KODEPENDENCIA (TÁRSFÜGGŐSÉG)
Tanult viselkedés és személyiség-szerkezeti hiba, amely nagymértékben csökkenti az egészséges, intim kapcsolat kialakításának és fenntartásának képességét. Személyiségvonássá, szereppé, sőt identitássá alakulása a családi szocializáció keretében történik. A kutatások nem specifikus addiktív sémák többgenerációs előfordulására derítettek fényt, (pl. a serdülő tágabb értelemben vett „apahiány” miatti anya-gyermek szimbiotikus kapcsolatának kialakulása).

Társfüggőség esetén házasságban a feleség az anya szerepét is magára véve bánik férjével. Az érzelmi, szexuális és szociális anyáskodás nem engedi felnőtté válni a partnert a kapcsolatban.
Kétségtelen, hogy a többnyire éretlen személyiségű (éretlen emocionalitású és pszichoszexuális fejlődésben elmaradt) dependens személyiségzavarban szenvedő személyek maguk is keresik az anyaszerep betöltésére alkalmas feleséget vagy partnert. A legismertebb és legelterjedtebb társfüggő szerepek a „mártír”, az „üldöző”, az „együtt konspiráló”, a „megmentő”, a „fásult”.

A függő-társfüggő (dependens-kodependens) személyiségzavarban szenvedők közös jellemzője
Az erős szorongás és sérülékenység, a fájdalom és megbántottság érzés. Állandóan attól fél, hogy nem fogadja őt el a világ. Ő sem fogad el senkit, védekezik. Az eszével él, az érzelmeit elnyomja. Nem ismeri magát, saját belső törvényszerűségeit, legbelsőbb énjét – csak azt az embert ismeri, akit a környezet szeretne látni benne.
Függők-társfüggők patológiás bűntudat, szégyenérzet, megbocsátás életjátszmáinak kezelése a családi, rokoni, baráti, munkatársi és lakókörnyezeti természetes közösségek mellett az állami, egyházi, civil közösségi hálók révén orvosolhatók.

„Bűnös vagy beteg” lelki állapot tünetét észleljük a kóros szenvedély esetén? A differenciálás olykor komoly dilemmát jelenthet úgy a lelkész vagy önkéntes lelki gondozó, mint az orvos vagy sorstárs segítő számára. Csak a tünetmentességre motivált-e a segítségkérő és családja, vagy sorskönyvének átírására, személyiségének és kapcsolatrendszerének, azaz egész életmódjának és értékorientáltságának helyreállítására? A humanisztikus pszichológia szerint kapcsolataink befolyásolják életmódunkat, boldogulásunkat, sorsunk alakulását. Szükségünk van a sikerélményre, hogy elismerjenek bennünket, és hogy mi is elismerjünk másokat. Szükségünk van arra, hogy felelősséget érezzünk mások iránt, elvárva azt, hogy ők is érezzék ugyanezt irántunk. Továbbá szükségünk van arra, hogy szeretni tudjunk, és minket is szeressenek.

A MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ KAPCSOLAT
Csökkenti a félelmet, szorongást, növeli stressz és fájdalomtűrő képességünket, erősíti immunrendszerünket. Új viselkedésmintákat adhat, elősegítve életminőségünk és kapcsolatrendszerünk javítását. Segíti az egészséghez való visszatalálást, az elköteleződés és felelősség vállalás átélését, az egyén belső harmóniájának helyre állítását, a családi és közösségi integrációt.

Összegezve

Az európai népek közül főleg ránk, magyarokra, a magyar emberre mondják, hogy elégedetlen, kishitű, bizalmatlan és sokat panaszkodik. Így e sajátosan beteges gondolkodás által az egyén negatív irányba torzítva észleli a külvilágot és önmagát, emiatt negatív érzései támadnak lelkiismeret-furdalással, szégyenérzettel, patológiás bűntudattal.
„Én nem vagyok jó, de Te sem vagy az” negatív érzéssel és „bűnbakkereső” viszonyulással mindinkább magányossá válik, továbbá elvágja magát az életerő és az életöröm forrásától, a körülményektől független boldogság átélésének lehetőségétől.

A lelki gondozónak és sorstárssegítőnek a mai társadalomban szüksége van azon felismerésre, hogy a segítő munka a „bizalomépítés rögös zarándokútja”. Ez a segítő kapcsolat empatikus felvállalását jelenti, hogy keresem az utat mások felé, kész vagyok a másik ember feltétel nélküli elfogadására.

Európában az egyént körülvevő közösségek szerepe érzékelhetően felértékelődött. Mára evidenciává vált, hogy a civil közösségek kihatnak a társadalom szerveződési és működési módjára is.

A közösség, mint boldogságot és biztonságot nyújtó társas tömörülés öt alapelve:
Az emberi méltóság alapelve, amely azt jelenti, hogy az ember soha nem eszköz, hanem mindig cél.
Az emberi élet tisztelete, amely azt jelenti, hogy minden személy, fogantatása pillanatától természetes halálának pillanatáig az élethez való joggal rendelkezik.
A kapcsolatteremtés, amely azt jelenti, hogy a személy a családtagokhoz való kapcsolatában teljesedik ki – amely elősegíti a közösségbe, a társadalomba való beilleszkedését.
A részvétel, amely azt jelenti, hogy minden embernek joga és kötelessége részt venni a család, a lakókörnyezet, a társadalom életében, hogy közösen keressék a közjavát.
A szegény és sérülékeny emberek kiemelt védelme, mert másként felborul a közösség egységének fenntartásához szükséges egyensúly.
Az egészséges ember aktív, cselekvő, játékos, kommunikatív és emberi mivoltában természetformáló, önmegvalósító, értékteremtő. Közösségben nemcsak problémákkal küszködő ember, hanem sokféle lehetőséggel rendelkező sorstárssegítő.

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen.
Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő.
Őrizd szüleid egészségét! – mert
a múlton épül fel a jelen és a jövő.”
Bárczi Gusztáv

Ajánlott irodalom:
Rowan, J: A realitás-játszma. Útmutató a humanisztikus konzultációhoz és terápiához. OAI Alkohológiai füzetek 5-6. 1990.
Glasser, W: A realitás-gyógymód. Új szemléletmód a pszichiátriában. OAI Alkohológiai füzetek 9, 1991.
Takách Gáspár: Miért ne igyunk….sokat. Alkoholizmus. Az egészséges életért.
SubRosa Kiadó, Budapest, 1995.
Takách Gáspár: A drog. SubRosa Kiadó, Budapest, 1998.
Takách Gáspár: „Pozitív szenvedélyek” mint a szenvedélybetegségek rehabilitációs gyógymódja. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK. VIII. évf., 2000. 1. szám 47-52. old.
Takách Gáspár: Lelkiismeret-furdalás, hallucináció, szkizofrénia. A lelki bántalmak visszatükröződésének mélységi fokozatai. TEOLÓGIA. XXXVII. évf. 1-2 szám 29-35. old., 2003.
Takách Gáspár: Szenvedélybetegségek. In: Életesemények lelki zavarai III. Szerk.
Török Szabolcs. Kiadó: SOTE TF. 61-94. old., 2003.
Takách Gáspár, Jánosik Judit: Addiktív játszmák közösségterápiája. Átírható-e a szenvedélybeteg dramatikus sorskönyve? Pszichoterápia. 12.évf. 3.szám 170-177. old., 2003.
Takách Gáspár, Sitku Valéria: Szenvedélybetegségek realitáskontroll gyógymódja. Változatok a segítő kapcsolatra addiktológiai osztályon. Psychiatria Hungarica 2004, 19 (2): 161 –169.
Takách Gáspár: Szenvedélyeinkről – keresztény addiktológusként. In: Rationale Obsequium. Szerk: Szotyori-Nagy Ágnes. Kiadó: Szulik Jószef Alapítvány. 391-406. old. 2008. ISBN: 978-963-9206. 48-9.
Takách Gáspár addiktológussal beszélget Dutka Judit: Az ember képes átírni a sorskönyvét. KAIROSZ KIADÓ, 2011 Miért hiszek? LXXXI. Kötet 1-95 old. ISBN 978 963 662 480 4

Néhány értelmezés:
A kisgyermek még önállótlan, s nagyon is kiszolgáltatott a felnőtteknek. Irányításukra, ellátásukra szorulva – függ tőlük.
A serdülőkor fokozatosan viszi át az ifjút a felnőttség felé, s önállósul, “leválik” a szülőkről és a családról.
A  felnőtt ember személyiségfejlődését az érettség, az autonómia jelenti. Minden életkornak megvan a maga viselkedésmódja, de mindannyiunkban ott lakozik felnőttként is a kisgyermek.

Összeállította: dr. Takách Gáspár, 2018.
______________________________________________________________

21. A növényi alapú étrend kockázatos a gyermekeknek

A nyugati étrendnek és a növényi alapú étrendnek is megvannak a maga gyengéi. Ne vegye senki érintett támadásnak, ha időnként jóindulatúan felhívjuk a figyelmet bizonyos kockázatokra.

A hosszúláncú ómega-3 zsírsavak
A vegánok semennyi EPA-t és DHA-t nem fogyasztanak és a vegetáriánusok is csak keveset. Vérszintjük jóval alacsonyabb, mint a mindenevőké. A DHA nélkülözhetelen az agy és a retina fejlődéséhez, különösen az első két életévben. (Az agy szárazanyagtartalmának 25%-a DHA -kéne, hogy legyen. -Sz.G.) Mind a DHA mind az EPA hiánya a legkülönbözőbb neurokognitív rendellenességgel mutat összefüggést, mint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), a diszlexia, a diszpraxia és az autizmus spektrum rendellenességek. A megfelelő ómega-3 ellátottság jó irányba befolyásolja a terhesség kimenetelét és bizonyos krónikus betegségek kockázatát.

A mentális egészség
A fejlett országokban jelenleg járványszerűen terjed a depresszió a fiatalok körében. Az EPA kiegészítés szignifikáns mértékben javít a depresszió tünetein. Egy közelmúltban készült meta-analízisben összefüggést találtak az alacsony halfogyasztás és a depresszió között. Empirikus bizonyítékok vannak rá, hogy a vegetáriánizmus összefügg a depresszióval és fiatalkori öngyilkossági gondolatokkal.

Az ómega 6-ómega 3 zsírsav arány
A vadászó-gyűjtögetők körülbelül 1:1 arányban fogyasztanak ómega-6 és ómega-3 zsírsavakat, míg a nyugati ember kb. 15:1 vagy még magasabb arányban. Bizonyos vizsgálatok szerint ez a felborult arány krónikus szisztémás gyulladáshoz vezet, ami potenciálisan az autoimmun betegségek kialakulásához, illetve romlásához vezethet. Azoknál a népeknél, ahol jobb a két zsírsav aránya kevésbé gyakoriak az autoimmun betegségek, mint például a gyulladásos bélbetegségek. Lehetséges, hogy a vegetáriánusoknál az alacsony EPA és DHA és a magas ómega-6 bevitel együttesen növeli meg bizonyos autoimmun betegségek, pl. a Crohn betegség, a fekélyes kolitisz, a pszoriázis, valamint a lupusz kialakulását gyermek- és fiatalkorban.

Következtetés
Ez a tanulmány közvetlen és közvetett bizonyítékokat tekintett át arra nézve, hogy a vegetáriánus és a vegán diéták súlyos kockázatokat jelenthetnek a magzatok és a növésben lévő gyermekek számára. A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a vegetáriánizmus gyermekekre tett hosszú távú hatása megközelítőleg sem egyértelműen pozitív.

Nem a húsevésre buzdítunk, de ezeket a tápanyaghiányokat valamiképp meg kell a gyermekek érdekében oldani!

Forrás: Cofnas N. Is vegetarianism healthy for children? Crit Rev Food Sci Nutr. 2018 Feb 23:1-9.

Fordította, kivonatot készítette: Mezei Elmira
______________________________________________________________

22. Így még senki nem beszélt az egészséges táplálkozásról

Az általános táplálkozási tanácsok a következők: legyünk mértékletesek, ne együnk túl sok szénhidrátot, kerüljük a feldolgozott élelmiszereket. Persze mindez tényleg fontos, és érdemes is betartani, ám egy ismert dietetikus táplálkozási szakértő (Alissa Rumsey) egy picit más oldalról közelíti meg a dolgot. Olyan oldalról, amelyet eddig nem is igazán hallottunk. Mert nem csak az az egészséges táplálkozás, ha sok gyümölcsöt, zöldséget eszünk, vizet iszunk, kerüljük a mesterséges alapanyagokat és ételeket. Még egy valamire szükség van ahhoz, hogy teljes legyen a kirakós. A szakértő szerint az egyik legfontosabb étkezési irányelvnek annak kellene lennie, hogy élvezzük az ételünket. Hiszen ez is az egészséges táplálkozás része – legyen szó diétáról vagy akár bűnözésről.

Ellenben az étkezéshez kapcsolódó negatív érzések, mint a félelem, a bűntudat, az ítélkezés és a szégyen, befolyásolják a jólétet.
Az étkezés élvezete növelheti a tápanyagok felszívódását. Ezt egy vasfelszívódást vizsgáló tanulmánnyal bizonyították. A vizsgálatban két csoport vett részt: Svédországból származó emberek, akik thai ételeket kaptak, illetve thaiföldiek, akik viszont svéd ételeket ettek. A résztvevőknél mindkét esetben kevesebb vas hasznosult, amikor a másik ország ételét fogyasztották. Viszont, amikor saját, hazai fogásaikat ették, jóval több vas szívódott fel. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a saját országuk gasztronómiáját jobban élvezték.

Egy másik tanulmányban szintén vizsgálták a tápanyagfelszívódást. Akkor mindkét csoport egy barna gombóchoz hasonlító ételt kapott, amelyről mindent lehetett mondani, de azt nem, hogy finomnak nézett ki. Egyik csoportnál sem szívódott fel elegendő mennyiségű vas, amelynek az lehetett az oka, hogy a gusztustalanul kinéző étel egyikőjükből sem váltott ki sem örömet, sem elégedettséget.

Ha valamit nem akarunk megenni vagy nem szeretünk, esetleg olyan ételt fogyasztunk, ami bűntudatot vált ki, akkor a test stresszessé válik. Ez persze akadályozhatja az emésztést, bélelzáródást, puffadást, székrekedést vagy akár hasmenést, zsírlerakódást is okozhat. Továbbá, ha élvezettel eszünk, sokkal kisebb adagokra van szükségünk. Ha nem kapjuk meg az öröm élményét, akkor úgy fogjuk érezni, hogy valami kimaradt. És akkor addig eszünk, amíg elégedettek nem leszünk.

Összefoglalva: ha élvezzük az ételünket, gátat szabhatunk a túlfogyasztásnak.

Na, de hogyan lehet élvezni az ételt?
Ügyeljünk arra, hogy ne zabáljunk! Együnk lassan, megfontoltan, élvezzünk ki minden ízt, az aromák keveredését a szájban. Amikor figyelünk az étkezésre, hamarabb észrevesszük, mikor elég. Soroljuk fel azokat az ételeket, amelyeket szeretünk. Az íz lehet élvezeti tényező, ám például a szag, a hőmérséklet és a textúra is befolyásolják a boldog emlékeket.
Kérdezzük meg magunktól: mit akarok most enni? Próbálkozhatunk új ételekkel, lehetőségekkel, majd vizsgáljuk meg, mennyire voltunk elégedettek vagy elégedetlenek.

Persze meg lehet tanulni élvezni azokat az ételeket is, amelyek eddig rossz érzéseket váltottak ki belőlünk. Mert diétáznunk kell, viszont nem akarunk. Gondoljunk az ételallergiásokra. Nekik rendkívül be van határolva, mit ehetnek meg, és mit nem. Hogyan lehet ezt szeretni? Például úgy, hogy arra gondolnak: minden egyes falat az egészségemet, a jólétemet szolgálja.

A diatetikus szakértő  arra biztat mindenkit, hogy élvezzék az ételt, hiszen így minden vitamin és ásványi anyag jobban hasznosul, ezáltal erősebbé válik a szervezet.Ű

Nyers táplálkozási piramis

Forrás: TÁFELSPICC2018.11.27. 07:16
______________________________________________________________

23. Gyömbér

30 napos gyömbérkúra: elképesztő dolgokat művel a testeddel!

A gyömbér egy kivételes gyógynövény, amelyet a hagyományos orvoslásban már régóta használnak. Ősidők óta használják fájdalom és emésztési problémák kezelésére, sőt számos mai tanulmány is igazolja kiváló gyógyító tulajdonságait. Használhatod frissen, italokba mixelve, teaként vagy szárított formában.

Javítja az emésztést
A shogaol és a gingerolok segítségével, amelyek a gyömbér fő hatóanyagai, képesek emésztést fokozni. Ezenkívül ezek a vegyületek elősegíthetik a nyál és az epe termelését, és stimulálhatják fehérjebontó és hasnyálmirigy zsírbontó enzimeinek aktivitását. Továbbá növelhetik a tápanyagok felszívódását, mivel csökkentik az emésztőrendszeri gyulladást és az irritációt.

Az étkezés előtt 1-2 gramm gyömbért fogyasztva jelentősen csökkentheti az emésztési zavarokat. Ha fogyasztod, megakadályozhatod a gázképződést, a puffadás, a székrekedés és a gyomorgörcsöket.

Küzd a hányingerrel
A gyömbér segíti a bélgáz felbomlását és eltávolítását, a gyomorürülés pedig az összehúzódások fokozásával. Ily módon enyhítheti az émelygés tüneteit is. Hogy jobban szemléltessük, a haditengerészeti kadétok 2 gramm gyömbért fogyasztanak a tengeri betegségek tüneteinek csökkentése érdekében. Emellett az állapotos nők is hasonló mennyiséget vehetnek be a reggeli rosszullétekre.

Azt is megállapították, hogy a gyömbér jobb, mint a dimenhidrinát (egy hányinger elleni szer), amikor a mozgással kapcsolatos betegség tüneteinek csökkentéséről van szó. Ez nem minden, a gyömbér hatásosabbnak bizonyult, a B6-vitaminnál is, a hányás és hányinger megelőzésére azoknál, akik műtéten esnek át vagy kemoterápiában részesülnek.

Csökkenti a gyulladást
Mint minden gyulladáscsökkentő gyógyszer, a gyömbér gátolhatja a gyulladáskeltő enzimet (ciklooxigenáz-2), ezáltal enyhítve a fájdalmat ízületi gyulladásos betegekben. A kutatók a közelmúltban elvégeztek egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a gyömbérkivonat hatása összehasonlítható a diclofenac-éval, amely gyulladáscsökkentő szer, amit az ízületi gyulladás kezelésére használnak.

Enyhíti a fájdalmat
A gyömbér azonnali fájdalomcsillapítást jelenthet intenzív menstruációs görcsök esetén. Amint korábban említettük, az arthritiszben szenvedő betegeknél a fájdalom, gyulladás és duzzanat hatékonyabban csökkenthető, mint a nem szteroid gyulladásgátlók, mint például a mefenaminsav és az ibuprofen esetében.

Ráadásul a gyömbér enyhíti az intenzív edzés okozta fájdalmakat is. Nevezetesen, javíthatja a gyulladt izmok oxigénellátást és véráramlását, ezáltal csökkentve a fájdalmat.

Támogatja az agy egészségét
A gyömbér fogyasztása javíthatja a kognitív funkciókat is, mivel csökkenti a gyulladást és az oxidatív stresszt az agyban. Az orvosok úgy vélik, hogy a gyömbér lehet az Alzheimer-kór és sok más neurodegeneratív rendellenesség potenciális természetes kezelése és megelőző szere.

Számos tanulmány igazolta, hogy 800 mg gyömbér naponta 8 héten át javította a figyelmet és a memóriát a középkorú nők körében.

Csökkenti a rossz koleszterinszintet
Segíthet a zsírok metabolizmusát és a vérzsír szintjének csökkentését. Egy tanulmány szerint azoknál, akiknél magasabb lipidszintet mértek és naponta 45 g gyömbért fogyasztottak be 45 napon keresztül, jóval alacsonyabb rossz koleszterinszintet és triglicerid szintet mértek a kísérlet után, mint a gyömbért nem fogyasztó kontrollcsoportban.

Segít csökkenteni a szívbetegségek kockázatát
Szabályozhatják a vérlemezkék aktivitását is, amelyek vérrögök képződését segítik elő, ugyanakkor megakadályozzák a kontrollálatlan vérzést.

A gyömbér rendszeres fogyasztása szabályozza a vércukorszintet és a vérnyomást, és elősegíti a jó szív- és érrendszeri egészséget. 3 hónapon keresztül napi 2 gramm gyömbér fogyasztása, nagymértékben csökkentheti a diabeteses betegek vérnyomásszintjét.

Segít a rák terápiájában
A kutatók a közelmúltban megvizsgálták a 6-gingerol-t, amely a gyömbérben jelen lévő vegyület. Azt állítják, hogy ez a vegyület rákellenes tulajdonságokat kínálhat, mivel azt találták, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását és elszaporodását. Ráadásul azt is megfigyelték, hogy ez a vegyület gátolja a tumorok érképződését.

Egy tanulmány szerint a napi 2 gramm gyömbér csökkentette a gyulladást, ami a vastagbélben a tumor kialakulásához vezet.
A vizsgálatok igazolták, hogy a gyömbér hasznos a vastagbélrák kezelésében. Számos olyan vizsgálat azonban jelenleg is folyik a vegyület hatásosságát illetően a hólyag, máj, bőr, nyirok és mellrák lehetséges kezelésére.

Így kell alkalmazni:
Azért, hogy mindezeket az előnyöket maximálisan kihasználhassuk, a gyömbér fogyasztását be kell vezetnünk a napi étrendünkbe. Például használhatjuk a gyömbért saláták, húsok vagy desszertek, illetve italok ízesítésére.

Gyömbéres teát is készíthetsz, amelyet reggelente érdemes üres gyomorra meginni.

Először tégy oda egy csésze vizet forrni, majd adj hozzá 4-6 vékony nyers gyömbér szeletet. Ezután lassú tűzön még kb. 15 percig főzd. Ízesítsd mézzel.

Forrás: http://nyugdijasok.hu/30-napos-gyomberkura-elkepeszto-dolgokat-muvel-a-testeddel-102181
______________________________________________________________