Egészség 2017.05.01-től


A rovat tartalomjegyzéke

1. Keresztallergiát okozó ételek
2. Hogyan lehet megakadályozni a savasodást?
3. Savasító és lúgosító hatású ételek

4. Kömény
5. Testedzés és céklalé
6. Súlyos betegségeket okozhat az elhízás
7. Testtömeg-index számítás
8. Amikor az evés pótcselekvés
9. Egészséges táplálkozás
10. Nátrium-glutamát (E-621)
11. Dr. Hummel: Tudatos táplálkozás – Táplálkozási reformprogram
12. Dr. Hummel: Miért van ennyi megbetegedés mostanában?
13. Miről árulkodik a testünk?
14. Napozás
15. Tényleg a reggeli a nap legfontosabb étkezése?
16. Minél előbb lapos hasat szeretnél? Ezt kell tenned!
17. Gyógyítható a rák!?
18. A testünk vízért kiált
19. Együnk színeket!
20. Egyre több a melanómás megbetegedés
21. Tudta, hogy a sárgadinnye gyógynövény is?
22. Mák
23. Allergiás a parlagfűre?
24. Zab
25. Édes adalék
26. A gyakori fájdalomtól a fenntartható fittségig
27. Hogyan vezessük le a stresszt a mindennapokban?
28. Kakukkfű
29. Kevesen élnek a pszichoterápia lehetőségével
30. A szaglóképesség csökkenése
31. A nagy vitamindilemma

32. Gyógyír testnek, léleknek
33. A koleszterin a 21. század csapása!
34. Mit üzen a testünk?
35. Megszerethető kudarcaink
36. Stressz
37. Az időjárás hatásai
38. Vészesen kevés D-vitaminhoz jutnak a magyarok
39. A bodza gyógyhatásai
40. Nem mindegy, mit eszünk!
______________________________________________________________

1. Keresztallergiát okozó ételek
Nem csak a pollen veszélyes

A pollenallergiások életét nem csak a pollenszezon keserítheti meg. Egyes ételek is veszélyesek rájuk, amiért a keresztallergia a felelős.

Minden allergiás tudja, hogy az az anyagot, amelyik kiváltja nála az allergiás reakciót, lehetőség szerint kerülnie kell. Azzal viszont kevesen számolnak, hogy teljesen ártalmatlannak tűnő zöldségek és gyümölcsök is okozhatnak kínzó tünetekkel járó keresztallergiát.

Kémiai hasonlóság

Keresztallergia esetén az első tüneteket a szánkban érezzük. Ezt orális allergia szindrómának nevezzük. Mivel az allergiások szervezetésben az allergén ellenanyagai több helyen jelen vannak, többek közt a száj nyálkahártyája alatt is, amikor a keresztallergént megesszük, a pollenekre kihegyezett szervezet szó szerint úgy érzi, mintha pollent ennénk. Ezek az ételek azért tudják becsapni a szervezetet, mert az eredeti allergénekhez nagyon hasonló molekulaszakaszokat tartalmaznak. A kémiai hasonlóság miatt pedig a szervezetünk, különösen akkor, ha az allergiaszezonban már amúgy is előtörtek a szokásos tünetek, egyszerűen nem tud különbséget tenni közöttük.

A polleneket belélegezzük, de a levegőben lebegve a szemünkkel is érintkezhetnek, ezért a szem viszketése mellett a légutakban okozhatnak tüneteket, például orrfolyást, rosszabb esetben nehéz légzést. Az ételek viszont a szánkkal érintkeznek először, ott váltják ki a tüneteket: az ajak és a nyelv megduzzadhat, a szájpadlás viszketni kezd, a garat vizenyősödhet, ritkábban hasi görcsökkel is számolni kell, sőt elvétve akár veszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat. Az ez utóbbira hajlamos betegeket általában a darázs- és méhcsípés allergiásokhoz hasonlóan életmentésre alkalmas, adrenalin tartalmú injektorral látja el a szakorvos. A keresztallergia okozta kellemetlenségekkel ráadásul nem feltétlenül csak az allergiaszezonban kell számolni, bármikor megjelenhetnek.

Viszonylag ritka

Szerencsére a keresztallergia viszonylag ritka, az allergiások mindössze öt-tíz százalékánál figyelhető meg. Kivéve a nyírfapollenre allergiás betegeket, közöttük a pollen-étel keresztreakciókra hajlamosak aránya akár harminc százalékos is lehet. Ám annál sem minden „gyanús” étel vált ki tüneteket, aki hajlamos a keresztallergiára. Mindenkinek magának kel kitapasztalnia, hogy melyik étel esetén jelentkeznek a kellemetlenségek.

A tüneteket okozó élelmiszerek kiiktatása a megoldás. Ám az is előfordul, hogy a keresztallergiát kiváltó zöldség vagy gyümölcs hőkezelése, azaz sütése és főzése csökkenti az allergén hatást, például a nyírfapollen-allergiások esetében a nyers alma keresztreakciót hozhat létre, míg főtt vagy sült formában ártalmatlan.

A keresztallergiára az allergiás problémák oki kezelése, az immunterápia nem hat olyan erősen. Ez a több évig tartó terápia arra épül, hogy az allergént ellenőrzött adagban, injekcióval vagy tablettában bizonyos időközönként a beteg szervezetébe juttatják, így tanítva az immunrendszert annak elviselésére. A keresztallergia esetében azonban gyakran megfigyelhető, hogy a terápia hatása nem tartós, egy-két év alatt visszatérhetnek a tünetek.

Hisztamin az asztalon

Azok az élelmiszerek és italok is képesek az allergiához hasonló tüneteket kiváltani, amelyekből emésztés közben sok hisztamin szabadul fel. (A hisztamin az allergiás reakciók során nagy mennyiségben, hirtelen felszabaduló vegyület, amely közvetítő anyagként szerepet játszik az allergiás tünetek kialakulásában)

Ez nem valódi allergia, hanem úgynevezett álallergia, amelynek oka, hogy az ételből felszabaduló hisztamint a beteg szervezete sem tudja lebontani, mivel az ehhez szükséges enzim vagy hiányzik, vagy elégtelen a működése, így az allergiához hasonló tüneteket okoz. Ilyenkor is az egyetlen megoldás, hogy a problémát okozó élelmiszert ki kell iktatni az étrendünkből.

Számos olyan étel és ital létezik, amelyikből sok hisztamin szabadulhat fel. A zöldségek közül ilyen a paradicsom, a savanyú káposzta, a spenót, a bab, a borsó, a lencse, a mák, a szója, a gyümölcsök közül a citrusfélék, az ananász, a papaja, és az eper. Ide sorolhatók az alkoholos italok (pl. a vörösbor),a kávé, az érettsajtok, például a camambert, az ementáli, a gouda, a rokfort, a cheddar, valamint a penészes és füstölt sajtféleségek is. A halak közül a hering, a szardella, a szardínia, a tonhal, a kaviár, a csiga és a kagyló lehet veszélyes ilyen szempontból, míg a húsféleségek közül a kolbász, a szalámi, a füstölt hús és a sonka. A csokoládé és az olajos magvak, főként a mogyoró is hisztaminbombaként működnek.

Keresztallergiák

nyírfa
alma, ánizs, barack, cseresznye, fahéj, földimogyoró, koriander, kömény, körte, mandula, petrezselyem, sárgabarack, sárgarépa, szilva, szója, törökmogyoró, zeller

parlagfű
banán, cukkíni, görögdinnye, sárgadinnye, uborka

fekete üröm
ánizs, articsóka, bazsalikom, bors, borsmenta, brokkoli, burgonya, Cayenne-bors, dinnye, fahéj, hagymafélék, kapor, káposzta, karfiol, kivi, koriander, kömény, majoránna, mangó, mustár, oregánó, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, uborka, zeller

fűfélék
bab, borsó, búza, földimogyoró, kínai kel, narancs, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarind

FEL

(Forrás: Heti Válasz, 2017. április 27.)
______________________________________________________________

2. Hogyan lehet megakadályozni a savasodást?

A betegségek megelőzésében egyik legfontosabb lépés a savasodás megakadályozása.

A jó vérkeringés fenntartásával a hajszálerekben is! A savasodást a sejtek fermentációja okozza. Akkor lép fel a fermentáció, mikor nem jutnak elég oxigénhez a sejtek, ezt pedig a véráramlás elakadása idézi elő. Megfogalmazhatjuk úgy is a tennivalót a betegség megelőzésében, hogy akadályozzuk meg a sejtek fermentációra való kényszerítését.

Mi a teendőnk ennek a célnak az érdekében?

Ne együnk cukros és keményítőt tartalmazó ételeket, mert ez fermentálódik!

A cukrok és a keményítő (kenyér, tészta, krumpli, gabona liszt) helyett tegyünk az étrendünkbe zsírokat és olajokat!

Ha nem tudunk lemondani a cukrokat (például a gyümölcsök is ide tartoznak) és keményítőt tartalmazó ételekről, akkor legalább kellő oxigénnel kell ellátni a sejtjeinket: dinamikus, intenzív edzésekkel vagy lépcsőzésekkel. A cél itt az, hogy az izmainkat csak addig terheljük, míg nem savasodnak.

Csak addig terheljük magunkat, míg az orrunkon át tudjuk venni a levegőt, ha arra kényszerülünk, hogy a szájunkon át is lélegezzünk, hagyjuk abba, míg a zihálásunk meg nem nyugszik, ekkor újra kezdhetjük, és ezt kétszer-háromszor megismételhetjük a zihálásig fokozva a terhelést.

A savasodás megállítása táplálkozással:

Fokozatok:

  1. Alacsony szénhidrát tartalmú étkezés (például: Paleo)
  2. Ketogén étrend (a cukor és keményítő, mint energiaforrás teljes kiiktatása, helyette egészséges zsírok és olajok alkalmazása)
  3. Részleges böjt (csak víz 12 – 18 órán keresztül, vagy hetente egy 24-órás böjt, vagy havonta egy 24-órás csak vizes böjt.
  4. Teljes böjt több mint 3 napon keresztül (csak víz fogyasztása)

A böjt a legmegbízhatóbb módja annak, hogy az egyoldalúan elcsúszott anyagcserénket visszaállítsuk a normális mederbe.

Miért nem elég éhezni, ahhoz hogy zsírt égessünk?

Ha elkezdünk éhezni, úgy hogy levisszük 1000 kalóriára a napi energia bevitelt, akkor a szervezetünk ehhez alkalmazkodik, leviszi a napi igényét 1000 kalóriára, miközben erősen éhezünk. Ha fáj nekünk az éhezés és megemeljük 500 kalóriával a napi bevitelt, akkor már az 500 kalóriát fölöslegnek veszi a szervezetünk és elküldi a fölösleget a zsírraktárakba. Vagyis éhezünk, és mégsem fogyunk!

A szervezetünk csak akkor fog átváltani zsírégető funkcióba, ha kiürülnek a glikogén raktárai és megszűnik a cukor és keményítő utánpótlás.

Ha 3 napig nem eszünk csak vizet iszunk, akkor legtöbbünknél váltás történik az anyagcserében. De figyelem: ezt a 3 napot, különösen a harmadikat, mikor átáll az anyagcsere, otthon töltsük, nyugalomban. Vegyünk ki erre a 3 napra szabadságot, mert nem lesz elég erőnk a munkára

Miért nem ártalmas a teljes böjt?

A szervezetünk úgy van „programozva” több százezer éve, hogy néha akár hetekig is böjtölnie kellett. A bennünk kialakuló zsírraktárak pedig a túlélést szolgálták őseinknél. Ezért is tudott fennmaradni az ember a sok viszontagság ellenére. A „böjt programja” tehát bennünk van! Mikor őseink elejtettek egy mamutot, akkor bőség volt egy ideig, ebben a bőségben feltöltődtek a zsírraktárak, segítségükkel kivárhatták a következő mamutot, vagy egy gyümölcs érési idejét. Ekkor újra tölthették a zsírraktárakat. Abban az időben nem volt mindig ennivaló, az ehhez való alkalmazkodást mi is örököltük, így bennünk is megvan a bőségben történő zsírraktározás.

Szervezetünkben van egy hormon, az inzulin. Ha a vérünkben magas az inzulinszint, akkor ez egy jel az anyagcserénknek. Ez a jel azt mondja, hogy „töltsd fel a zsírraktárakat” azzal az energiamennyiséggel, amit nem használtál fel! Idáig ez egy normális történés bennünk.

Akkor csúszik át az anyagcserénk ártalmas formába, mikor tartósan magas az inzulinszint a vérünkben. Ezt hívják inzulinrezisztenciának. Ez úgy alakul ki, hogy sokat eszünk sokszor éveken keresztül. (Egyik fő ludas ebben a sok édesség és rágcsálni való.) Ekkor az inzulinszint állandóan magas, így beszorulunk a zsírraktárak feltöltési programjába. Ebben az állapotban sok gyulladás is kialakul bennünk, a lassuló nyirok és vér-keringés miatt. A gyulladás krónikussá válása pedig egyenesen vezet a krónikus betegségekhez. A mai kor legtöbb betegsége ilyen anyagcsere eredetű.

Az elmúlt egy-két században a fertőző betegségek okozták a fő megoldandó problémát az orvosoknak. Sikerrel vették ezt, mert felfedezték az antibiotikumokat, és feltaláltak néhány gyógyszert, amivel sikerült a nagy járványokat és fertőző betegségeket kordában tartani. Ezeknél az újabb típusú, anyagcsere eredetű betegségeknél viszont nem használhatóak az eddig bevált gyógyszerek. A böjt bevezetésével már sok külföldi klinikán sikereket érnek el a legsúlyosabb betegségeknél is.

Ha sikerül a böjttel elérni azt az állapotot, hogy az inzulinszint tartósan alacsony maradjon, akkor átvált az anyagcserénk a „zsírégető programra”. Ekkor fogynak a zsírraktáraink és egyre nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a normál anyagcsere állapotba kerüljünk, vagyis akár egy napon belül is képesek legyünk feltölteni majd égetni is a zsírt. Ha ezt az állapotot elérjük, akkor használhatjuk a napi részleges böjt programot is. Ekkor azt kell elérni, hogy egy szűk időintervallumban együnk, azon kívül csak igyunk. Például reggel 8 és délután 2 között eszünk, utána másnap reggel nyolcig csak vizet iszunk. Ha néha bevezetjük a több napos böjtöt és a napi részleges böjtöt, akkor a szervezetünket rátanítjuk az anyagcsere programok váltásához, és ami nem utolsó szempont, soha sem leszünk elhízottak.

Megjegyzendő: az elhízás valamennyi mai betegségünknél rizikó faktor! Az elhízott embernek nem olyan jó a nyirok- és vérkeringése ezért sok sejtje savat fermentál, vagyis savasodik. Ezt nem lúgosítással lehet helyreállítani, hanem a táplálkozásban a cukrokat és a keményítőt egészséges zsírokra és olajokra kell cserélni. Ha az sem elég, böjtölni kell. Emellett a rendszeres levegőhiányt okozó testmozgás is kell, orron át vett levegővel, ha ezt nem bírjuk, abbahagyjuk! Ezekkel a trükkökkel visszaállítható mind az elhízás, mind a savasodás, mind a betegségek kialakulása. Ez lehet az alapja a hosszú egészséges életnek!

FEL

(Forrás: http://drhummel.hu/index.php/hu/blog/2016/191-az-elsavasodas-oka)
______________________________________________________________

3. Savasító és lúgosító hatású ételek

Hogy elkülönítsük az ételeket savasító vagy lúgosító hatásuk szerint, a következő listát három alapvető kategóriára osztottuk: lúgosító, enyhén savasító és nagyon savasító. Még egy kategórián belül is van eltérés az ételek között, nem ugyanolyan mértékben lúgosítanak vagy savasítanak.

A savas, de lúgosító ételek azok, melyek alapvetően savasak, de gyenge savakat tartalmaznak, mint például a citromsav. Ezeket a test könnyen szén-dioxiddá és vízzé alakítja az emésztés folyamán. Az ilyen ételek gazdagok lúgosító ásványokban, így lúgosító hatást fejtenek ki a szervezetre.

A gyümölcsök lúgosító, savas, de lúgosító, illetve enyhén savasító kategóriákra vannak felosztva. Mivel a legtöbb gyümölcsnek magas a cukortartalma, az enyhén savasító kategóriába kerülnek. Ha Ön nagyon savas, akkor teljes mértékben nélkülözze az ilyen gyümölcsöket, vagy egy étkezésre korlátozza őket. Amint a szervezete pH egyensúlyba kerül, fogyaszthatja őket mérsékelten.

A tejtermékek lúgosító, enyhén lúgosító és savasító csoportokba vannak osztva. Néhányan cáfolják a tényt, hogy a tejtermékek lúgosítóak lehetnek. Ez azért van, mert tejsavat tartalmaznak, ami egy gyenge sav. Habár gyengének tekinthető, mégis elősegíti az oxigénhiányos környezetet és a fáradtságot. A tejsavat baktériumok termelik melyek a laktózon (tejcukron) élnek. Azonban a tej nagy mennyiségű lúgosító ásványi anyagot is tartalmaz, mint a kalcium, magnézium és a kálium. Tartalmaz még foszfort is, melyek a kalcium felhasználásához szükségesek. Amikor ezek a lúgosító ásványok, mint például a kalcium, tejsavval kerülnek kapcsolatba, egy semleges só, kalcium-laktát keletkezik. Szóval, a tej tartalmaz tejsavat, de ásványokat is, melyekkel semlegesíti. Minél frissebb a termék, annál kevesebb tejsavat tartalmaz, így annál lúgosítóbb lesz.

A gabonák és a kenyerek lúgosító, enyhén savasító és savasító kategóriákra vannak osztva. A legtöbb gabona enyhén savasító, habár zöldségekkel keverve remek lúgosító étkezés készíthető belőlük.

A húsok és halak enyhén savasító, savasító és nagyon savasító csoportokba tartoznak. Néhány hús természetesen nagyobb mértékben savtermelő, mint a többi. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy ezeket az ételeket legjobb kerülni, amíg a teste újra egyensúlyba nem kerül.

Habár az egészséges étrend alapvető szerepet játszik a pH kiegyensúlyozás folyamatában, tehet még pár dolgot, hogy elősegítse a folyamatot:
Tisztítsa meg a testét (belek, nyirok, máj, vesék).
Hidratáljon! Igyon RENGETEG vizet… leginkább lúgos vizet.
Egészítse ki táplálkozását lúgosító táplálék kiegészítőkkel.

Az alábbi felsorolás/csoportosítás hasznos útmutató lehet egy egészségesebb, pH kiegyensúlyozott étrend és életstílus kialakításához.

Tipp: Lehetőleg 80% (vagy több) lúgosító, és 20% (vagy kevesebb) savasító ételt fogyasszon!

ZÖLDSÉGEK
– Nagyon lúgosító:

avokádó, brokkoli, kelbimbó, sárgarépa, snidling, csemegekukorica, uborka, ehető lopótök, édeskömény, fokhagyma, különféle füvek (pl. búzafű), zöldbab, káposzta, póréhagyma, borsófélék, paprika, burgonya, retek, cékla, vöröskáposzta, rebarbara, spenót, tök, édesburgonya, petrezselyemgyökér (fehérrépa), vízi torma, cukkini
– Savas, de lúgosító:

savanyúságok, paradicsom
Enyhén lúgosító:

articsóka, kelbimbó, fejes saláta, vöröshagyma, borsófélék

ASZALT GYÜMÖLCSÖK
Enyhén lúgosító:

sárgabarack, banán, datolya, mazsola
Enyhén savasító:

alma, füge, mangó, őszibarack, körte, ananász, szilva, datolya, mazsola

BABFÉLÉK ÉS HÜVELYESEK
Lúgosító:
szójabab, szójacsíra fehér bab
Enyhén lúgosító:

tofu, szárított borsó, lencse, vesebab
Enyhén savasító:

csicseriborsó, vörös bab

FRISS GYÜMÖLCSÖK
– Enyhén lúgosító:
kókuszdió, meggy, görögdinnye, banán – minél érettebb, annál savasítóbbá válik
Savas, de lúgosító:

grapefruit, citrom
Enyhén savasító:
alma, sárgabarack, fekete áfonya, sárgadinnye, tőzegáfonya, datolya, füge, egres, szőlő, kivi, mangó, szeder, kopasz barack (nektarin), narancs, papaya, őszibarack, körte, ananász, szilva, málna, ribizli, eper, cseresznye, mandarin

GABONAPELYHEK ÉS KENYEREK
Lúgosító:

hajdina
Enyhén savasító:

árpa, barna, rizs, barna kenyér, köles, zabliszt, zab, quinoa, rozs, tönköly, tészta (teljes kiőrlésű lisztből), teljes kiőrlésű kenyér (élesztő nélkül)
Savasító:

torták, sütemények, barna kenyér, fehér liszt, köles tészta (fehér lisztből), piték, búzadara, búza, fehér kenyér, rizs, élesztős kenyér

TEJTERMÉKEK
Lúgosító:

friss tej, friss vaj, friss sajt, friss író, friss tejsavó, banánturmix
Enyhén lúgosító:

brie sajt, szárított sajt, friss joghurt, gyümölcs turmix, pasztörizált tej, rövid ideig állt tejsavó, joghurt ital
Savasító:

állott brie sajt, állott író, állott sajtok, állott tejsavó, állott joghurt, kakaó, tejszín, ultra pasztörizált tej, kefir, parmezán sajt, édesített gyümölcsjoghurt

HÚS ÉS HAL
Enyhén savasító:

sügér, lepényhal, máj, osztriga, csuka, lazac, pisztráng
Savasító:

csirke, harcsa, tojássárgája, óriás, laposhal, kagylók, belsőségek, tonhal, pulyka
Nagyon savasító:

marhahús, ponty, felvágottak, rák, hering, bárányhús, homár, makréla, disznóhús, garnélarák, borjúhús, egész tojás

VEGYES ÉTELEK
Lúgosító:

almaecet*, hidegen sajtolt növényi olaj, zöld fűszernövények, tengeri só, stevia, konyhasó
*Az almaecet lúgosít, mivel a benne levő ecetsav egy gyenge sav, és könnyen felhasználódik. A megmaradó anyagok lúgosítóak.
Enyhén savasító:

barna rizs, szirup, fruktóz, melegen sajtolt növényi olajok, méz, juharszirup, nyers nádcukor, ecet
Savasító:

mesterséges édesítőszerek, barnacukor, feldolgozott ételek, konzervek, kapribogyó, hidrogénezett olajok, ketchup, disznózsír, margarin, majonéz, melasz, gombák, mustár, fehér cukor

ITALOK
Lúgosító:

mandulatej, friss limonádé, friss zöldséglé, zöld tea, menta tea, szójatej, paradicsomlé, víz, melynek pH-ja nagyobb, mint 7
Enyhén savasító:

szűrt víz, zöld tea, csapvíz
Savasító:

sör, fekete tea, szénsavas víz, kakaó, kávé, cukrozott gyümölcslevek, forró csokoládé, likőr, szénsavas üdítőitalok, bor

FEL

(Forrás : Christopher Vasey: Acid Alkaline Food Chart & Alkalizing Recipes)
_______________________________________________________________

4. Kömény

Hízol, rosszul alszol, és fájnak az ízületeid?

A kömény nemcsak nagy múltra visszatekintő ízesítő a sütésben-főzésben, de rengeteg betegség is kezelhető vele.

Íme, csodás gyógyító hatásai:

  1. Turbózza az emésztést – keverj össze kis gyömbérport őrölt köménnyel, tegyél hozzá fekete borsot, és sót. Étkezés után egyél ebből a porból egy evőkanállal, és igyál meg egy pohár vizet.
  2. Lúgosít – Egy kiskanál őrölt köményt vegyél be, ha sok a savad, reflux gyötör. Tartsd a szádban egy kicsit mielőtt lenyeled. Rögtön érezni fogod az enyhülést.
  3. Féreghajtó – 400 ml vizet forralj fel, és 15 gr köménymagot tegyél hozzá. Addig forrald, míg a vízből már csak 100 ml marad. Minden reggel és este igyál 20-40 ml-et.
  4. Hányingerre – keverj el egy kevés köményt mézzel, és étkezés után fogyaszd.
  5. Megfázás, köhögés ellen – forralj fel egy kevés köménymagot, majd szűrjed le, és idd meg a keletkezett főzetet.
  6. Álmatlanság ellen – törj össze egy banánt, majd adj hozzá egy fél teáskanál pirított köménymag port. Lefekvés előtt fogyaszd, alszol majd, mint a bunda.
  7. Gyomorfájás ellen – 3 gramm köményport keverj össze langyos vízzel, majd igyad meg
  8. Vérszegénység ellen – fogyassz minél több köményt, bármilyen formában, hiszen nagyon magas a vastartama.
  9. Méregtelenít – hatóanyagainak köszönhetően az egész testet, és főleg a toxinokat elraktározó májat is méregteleníti.
  10. Cukorbetegség ellen – egy pohár vízben oldj fel egy kevés őrölt köményt, és naponta 2-3 alkalommal idd meg, hatékonyan szabályozza a vércukorszintet.

FEL

(Forrás: napjaink.org)
______________________________________________________________

5. Testedzés és céklalé

Azt már korábban is tudtuk, számos tanulmány kimutatta, hogy a testmozgás pozitív hatással van az agyra– mondta W. Jack Rejeski, a Journals of Gerontology: Medical Sciences folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. – Mi azt mutattuk ki, hogy ha magas vérnyomásban szenvedő idősebb felnőttekkel testedzés előtt céklalevet itatunk, akkor az agyműködés szinte olyanná válik, mint amit fiatal felnőtteknél látunk.”

A táplálék nagyon fontos az agy szempontjából

Noha további munka szükséges az izgalmas eredmények megismétléséhez és kiterjesztéséhez, ezek arra utalnak, hogy döntő lehet az agyunk egészségének és jó működésének fenntartásában, hogy mit fogyasztunk, ahogy idősödünk.

Ez az első kísérlet, amely együtt vizsgálja a testmozgás és a céklalé hatását a motoros kéregben lévő funkcionális agyi hálózatokra, valamint a motoros kéreg és a mozgékonyságot támogató agyrész, az insula (sziget) másodlagos összeköttetéseire, mondta Rejeski.

A tanulmányba 26 férfit és nőt vontak be, akik kora 55 évnél magasabb volt, és nem edzettek. A résztvevők mind magas vérnyomásban szenvedtek, de nem szedtek kettőnél több gyógyszert a betegségükre.

Céklalé és placebo

A kísérletben hat hétig fogyasztottak háromszor egy héten egy Beet-It Sport Shot nevű céklalé-táplálékkiegészítőt egy órával a futópadon végzett, mérsékelt intenzitású 50 perces séta előtt. A résztvevők fele olyan italt kapott, amely 560 mg nitrátot tartalmazott, a másik fele viszont placebo italt fogyasztott, nagyon kevés nitráttal.

A cékla nagy mennyiségű élelmi nitrátot tartalmaz, amely nitritté, majd nitrogén-oxiddá (NO) alakul a szervezetben. A NO fokozza a véráramlást a testben, és több tanulmány kimutatta, hogy képes növelni a különböző korú emberek fizikai teljesítményét.

„A nitrogén-oxid igazán erőteljes molekula – mondta Rejeski. – A test oxigénhiányos vagy sok oxigént használó helyeire vándorol, és az agy igazán nagy oxigénfogyasztó a szervezetünkben.

Erősíti a szomatomotoros központot

Amikor testmozgást végez valaki, akkor az agy szomatomotoros kérge (amely az izmokból érkező információt dolgozza fel) válogat a testből érkező adatok között. A testmozgás támogatja a szomatomotoros kéreg működését.

Így tehát a céklalé és a testedzés kombinálása még több oxigént juttat az agyba, és kiváló környezetet teremt a szomatomotoros kéreg erősítéséhez.

A testedzés után végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy noha a céklalé ivása előtt a kísérleti csoport minden tagjának egyforma szinten volt a vérben lévő nitrát- és nitritszintje, a testmozgás után a céklalevet fogyasztó csoport vérében jóval magasabb nitrát- és nitritszintet mértek, mint a placebo csoportéban (akik csak céklalé utánzatot ittak).
FEL

______________________________________________________________

6. Súlyos betegségeket okozhat az elhízás

Milyen egészségügyi zavarokat, betegségeket okozhat a túlsúly és az elhízás?
Fontos, hogy mindenki tegyen meg mindent az ideális testsúlya megőrzése érdekében!

A túlsúly, és különösen az elhízás, olyan, mint egy polip, hiszen számos kórkép tartozhat hozzá. Gondoljunk a magas vérnyomásra, a 2-es típusú cukorbetegségre, a koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló szív- és érrendszeri megbetegedésekre, amik gyakran együtt fordulnak elő az iparilag „fejlettnek” nevezett társadalmakban, és összefüggésbe hozhatók az elhízással.

Az elhízás mértékét a testtömegindex mutatja meg. Ez igen egyszerűen kiszámolható, a testsúlyunkat osszuk el a magasságunk négyzetével: az eredmény a nőknél 19 és 25 között normális, 25 felett túlsúlyt, 30 felett elhízást jelez. A férfiaknál 20,5 és 26,5 között normális, 26,5 felett túlsúlyt, 32 felett elhízást jelez. Legalábbis az európai protokoll szerint, ugyanis például Japánban már 25 felett elhízásról beszélnek stb.
Mivel a rendszer nem különbözteti meg a csontok és az izmok súlyát, előfordulhat, hogy egy nehéz csontozatú vagy izmos embernek magasabb az indexe, mint egy túlsúlyosnak.

Mindennap tegyünk meg 10 ezer lépést, 7-8 kilométert, mert a mozgásnál semmi sem tartja fenn jobban a testsúlyt. Az ellenőrzéshez szerezzünk be lépésszámlálót, az olcsó eszközzel pontosan nyomon követhető a napi teljesítmény.

A mozgás azért is fontos, mert kutatások szerint Magyarországon rendkívül sokan szenvednek metabolikus szindrómában, azaz anyagcserezavarban. Ennek jele a hasi elhízás, ami a férfiaknál 94, a nőknél 80 centiméternél nagyobb haskörfogatot jelent.

Az elhízás, a mozgásszegény életmód is hozzájárul a várható élettartamhoz. A szomszédos Prágában, vagy éppen Bécsben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, ami egyébként is magasabb a magyarénál. Ha nem változnak a mutatók, Magyarországon a most született gyerekek fiatalabban halnak majd meg, mint a szüleik.

Nem véletlen, hogy a 2-es típusú cukorbetegség immár népbetegségnek számít, a diabéteszesek körében ráadásul magasabb a daganatos megbetegedések előfordulása, mindez pedig visszavezethető az elhízásra. Riasztó adat, hogy a csecsemőknél duplázódott, a kamaszoknál 70 százalékkal nőtt a cukorbetegek száma.

A cukorbetegek 60-80 százaléka túlsúlyos Európában, az ezzel járó magas koleszterinszint, vérzsírszint pedig fokozza a trombózis, az infarktus, az agyvérzés veszélyét. S ez nem minden: a túlsúlyos emberek esetében jóval nagyobb a bőrfertőzések, a szülészeti szövődmények, a szívbetegségek valószínűsége. Ez utóbbi itthon a nőket is egyre inkább érinti.

„Kéz a kézben jár” a túlsúllyal a magas vérnyomás, az epekő – aminek köze van a magas koleszterinszinthez –, az ütőér (artéria) meszesedése, a női Alzheimer-kór és a demencia. Nők esetében a felszedett kilók két és félszeresére növelik a daganatok, ezen belül hatszorosára a méhnyak- és a vesedaganat kialakulásának esélyét.

„A legnagyobb érték nem az, hogy élünk, hanem az, hogy jól élünk” – Szókratész gondolata napjainkban különös jelentőséggel bír, hiszen nagyon sokan a virtuális világba menekülnek, ami társadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt rendkívül káros. Mások mellett az elhízáshoz is nagymértékben hozzájárul a mozgásszegény életmód. A megelőzés fontosságát hangsúlyozzuk, amiben kulcsszerepe van a mindennapos mozgásnak. Ezért kell figyelni a testtömeg indexünket, emellett egészségesen kell táplálkozni.

Napi 30-60 perc mozgás az ideális, arra viszont figyeljünk, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét, szoktassuk hozzá szervezetünket a testedzéshez. Egy idő után észrevehetően csökken a vérnyomás, a vércukor szintje és a testsúly – ez utóbbihoz érdemes tudatosan mérsékelni a szénhidrát bevitelét, de azt sem agresszívan.

Kenyér nélkül megvagyunk, cukorbetegség esetén tejet mértékkel, fehér lisztet inkább ne fogyasszunk, egy-két marék olajos mag ugyanakkor erősen ajánlott. Felejtsük el a gyorséttermeket, étkezzünk lehetőleg otthon és társaságban, lassan, megfontoltan (cukorbetegek ne egyenek banánt és szőlőt!). Rendkívül fontos, hogy étrendünk fele legyen rost típusú szénhidrát, a negyede fehérje (például: hal, sajt, túró, tojás) és esszenciális zsírsav. Ezzel máris sokat teszünk egészségünk megőrzéséért.

FEL

(Forrás: Hegyvidék, 2017. május 9.)
______________________________________________________________

7. Testtömeg-index számítás

A testtömegindex (BMI) kalkulátor a linkre kattintva elérhető.
(
Forrás: www.webbeteg.hu)

Szerkesztői megjegyzés: Mivel a rendszer nem különbözteti meg a csontok és az izmok súlyát, előfordulhat, hogy egy nehéz csontozatú vagy izmos embernek magasabb az indexe, mint egy túlsúlyosnak.
FEL

______________________________________________________________

8. Amikor az evés pótcselekvés!

Több oka is lehet

A mérleg szerint is többet eszünk a kelleténél? Akkor is harapnivaló után nézünk, amikor nem vagyunk éhesek? Itt az ideje, hogy kiderítsük az okát!

Még mielőtt rákeresnénk az éppen trendi diétákra, kemény koplalásba vagy edzésbe fognánk, alaposan nézzünk magunkba és a tükörbe, hogy kiderítsük, pontosan mi is a túlsúlyunk oka. Ez az expressz kérdőív a segítségünkre lesz:

• Gyakran érezzük, hogy semmihez nincs kedvünk? A
• Jellemző ránk, hogy megeszünk egy kocka csokoládét, majd végül az egész táblát? E
• Leginkább hasra híztunk? D
• Általában kínoz a bűntudat, hogy mennyit ettünk egyszerre? B
• Az átlagosnál szárazabb a hajunk és a bőrünk? C
• Úgy érezzük, agyonnyom a sok munka? E
• Előfordul, hogy kihagyunk egy étkezést, majd a következőnél azt is pótoljuk? B
• Nincs energiánk arra, hogy mozogjunk, még ha kedvünk lenne is hozzá? D/C
• Szabálytalan a menstruációnk? Volt nőgyógyászati problémánk? D
• Hibáztatjuk magunkat, amiért nem sikerült elérni a kívánt súlyt? A

A = depresszió okozta túlsúly
B = habzsolás okozta túlsúly
C = alulműködő pajzsmirigy okozta túlsúly
D = vércukorral kapcsolatos túlsúly
E = stressz okozta túlsúly

Depresszió okozta túlsúly

Amikor rossz passzban vagyunk, gyakran nyúlunk étel után, mert instant örömöt és vigaszt jelent. Egykettőre fel is szaladnak a kilók, ami miatt hirtelen fogyókúrába csapunk. De képtelenek vagyunk elérni a kitűzött célt, ezért még inkább levertek leszünk. Közben magunkat hibáztatjuk, amiért még lefogyni sem bírunk. Ha pocsék is a kedvünk, csak akkor együnk, amikor éhesek vagyunk, ne pótcselekvésként, hogy segítsen átvészelni a borús időszakot. Rossz kedv esetén érdemes valamilyen kellemes mozgásformát választani, biciklizést, táncolást vagy tollasozást, rövidesen jobb lesz a hangulatunk tőle. Ha pedig úgy érezzük, egyedül nem tudunk felülkerekedni a helyzeten, ne szégyelljük barát vagy szakember segítséget kérni.

Habzsolás okozta túlsúly

Bárkivel előfordul, hogy alkalmanként többet eszik a kelleténél, viszont a habzsolókra gyakran jellemző, hogy egy ültükben nagyon sokat esznek. Hiába érzik, hogy meg kellene állni, képtelenek. Főleg a nőket nyomasztja a testükkel kapcsolatban számos megfelelési kényszer. Több étel is jólesne, de nem lehet, mert mi lesz az alakunkkal. Ilyenkor a koplalás sem jó megoldás, mert az éhezés idővel újabb habzsolásba fullad, ráadásul kínzó bűntudat kíséretében. Érdemes észben tartani vagy leírni, hogy mikor, mit és miért kívántunk meg, hogy lássuk, van-e benne valamilyen ismétlődő minta.

Ha például a szokásos hétfői értekezlet olyan feszültséget okoz, hogy egész hétvégén óriási adag ételekkel nyugtatjuk magunkat, jobb, ha ezt felismerjük, és más megoldást találunk. Fontos, hogy a habzsolók ne hagyjanak ki egyetlen étkezést se, és próbáljanak beállítani egy napi ritmust, amihez rossz érzés nélkül tudják tartani magukat.

Alulműködő pajzsmirigy okozta túlsúly

A pajzsmirigynek jódra van szüksége a hormontermeléshez, ami az anyagcsere működését is szabályozza. Az alulműködése hajlamosít a túlsúlyra, és energiahiányhoz vezethet. Akiknek ilyen típusú súlyfeleslegük van, azt vehetik magukon észre, hogy állandóan fáradtak, gyakrabban fáznak, száraz a bőrük és erős a menstruációjuk. Ilyenkor érdemes házi orvoshoz és endokrinológushoz fordulni, akik a vérképből meg tudják állapítani, hogy mi az alulműködés oka, és be tudják állítani a helyes kezelést. Célszerű jódban gazdag ételeket, például tengeri halakat enniük, vagy táplálékkiegészítő formájában pótolniuk a hiányt.

Vércukorral kapcsolatos túlsúly

A zsírban és cukorban gazdag modern étkezésünk miatt egyre több a túlsúlyos és cukorbetegséggel küzdő ember. Rájuk leginkább a has környéki zsírlerakódás, a magas koleszterinszint és vérnyomás jellemző. Ha már kialakult az állapot, orvosi felügyelet szükséges, de már heti 2-3 óra mozgással is nagyban csökkenthetjük a kockázatát. Válasszunk alacsony cukor- és telítettzsírsav-tartalmú ételeket. Fontos kordában tartani a vércukor szintjét, hogy ne üljünk fel egy naphosszig tartó hullámvasútra. Igyekezzünk rostos és teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket enni, amelyek jobban megdolgozzák az emésztésünket és elnyújtják a jóllakottság érzését. Ha régóta ingadozik a súlyunk, rendszertelen a menstruációnk és problémás a bőrünk, kérjünk időpontot a nőgyógyászunktól, hogy kiderüljön, nem áll-e nőgyógyászati gond a háttérben.

Stressz okozta túlsúly

Minél feszültebbek vagyunk, annál nagyobb az esély arra, hogy akkor is eszünk, amikor nem vagyunk éhesek, mert megnyugtat. Ilyenkor szokunk rá a gyors étkezésre, mert még enni sincs időnk, meg egyébként is megérdemeljük. Figyeljük meg az érzéseinket! Milyen helyzetben jut eszünkbe, hogy egy sütemény életmentő lenne, vagy a dupla hamburger végül is nem sokkal nagyobb a szimplánál? Ha stresszes a munkahelyünk vagy túlhajtjuk magunkat, próbáljuk az evés helyett mással levezetni a feszültséget, vagy legalább tartsunk a kezünk ügyében gyümölcsöt, egészséges rágcsákat. És tudjunk nemet mondani ételekre, mások miatt meg ne idegesítsük magunkat. Ha viszont mégiscsak kipróbálnánk egy diétát, ügyeljünk arra, hogy az ne koplalás legyen. Attól csak lelassulna az anyagcserénk, így amikor visszaállunk a szokott étkezésünkre, újra felkúsznak a kilók. Gyakran több, mint ami lement.

FEL

(Forrás: Heti Válasz, 2017. február 22.)
________________________________________________________

9. Egészséges táplálkozás

Kedves FIATALOK és KEDVES IDŐSEK!

Sok a mentálisan és fizikálisan beteg ember, komoly bajok vannak. Az nem vigasztalhat bennünket, hogy nem csak nálunk vannak egészségügyi gondok.

A lakosság életminőségének javítása, aktív élettartamának növelése, egészségi és fizikai állapotának fenntartása nemzeti népegészségügyi feladat.

Egyesületünk is ezt a célt kívánja szolgálni.

CÉLUNK AZ EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG NÖVELÉSE!

A felnőtt lakosság 2/3-a és már a fiatalok 20-25%-a is túlsúlyos, vagy elhízott. Mindez jellemzően visszavezethető a helytelen étkezési szokásokra és a mozgásszegény életmódra.

Egészséges táplálkozás

Sok és néha egymásnak is ellentmondó szó esik az egészséges táplálkozásról. Nem könnyű eligazodni! Ettől függetlenül nagyon fontos, hogy MINÉL EGÉSZSÉGESEBBEN táplálkozzunk. HOSSZÚ TÁVON többek között várhatunk tőle jó közérzetet, mozgékonyságot, fiatalságot, szépséget, jó ellenálló képességet. A táplálkozási tanácsadás – mint sok egyéb- nem lehet sem fehér, sem fekete. Vannak evidenciák, ilyen például, hogy nem eszünk mérgeket, amikbe pillanatok alatt belehalunk, de nem juthatunk olyan táplálékokhoz sem, amiktől azonnal lefogyunk, vagy amiktől azonnal meggyógyulunk. Azt viszont mi döntjük el, hogy segítjük-e, támogatjuk- e a szervezetünket a bevitt élelmekkel, vagy szép lassan tönkretesszük azt.

Az egészséges táplálkozási szokások kialakításához adnak tanácsot az alábbi tudnivalók.

Alap tápanyagok (makro nutriensek): szénhidrátok, zsírok, fehérjék és víz
Mire figyeljünk? ARÁNYOK, összes kalória bevitel

Kiegészítő tápanyagok (mikro nutriensek): vitaminok és ásványi sók
Mire figyeljünk? a minimális igényt meghaladó, de a még tolerálható határ alatti mennyiségben, RENDSZERES bevitel

Mitől függ, hogy mennyit és milyen arányban együnk?
Egészségi állapot, testsúly, életkor, életmód (fizikai aktivitás), örökletes tényezők (pl. nemünk) tápanyag eredete (pl. talaj), feldolgozása (tárolás, főzés, egyéb átalakítás)

SZÉNHIDRÁTOK
Egyszerű szénhidrátok a cukrok (gyümölcscukor, szőlőcukor, nádcukor, répacukor: kristály és porcukor, juhar-szirup, kukorica szirup), általában az édes ételek. Gyorsan felszívódnak, könnyen, gyorsan energiát adnak szervezetünknek. Cukor-dús ételt együnk ritkán, keveset, önmagában, nem teli hassal és igyekezzünk mihamarabb felhasználni (lemozogni), vagy vegyítsük nehezebben emészthető étellel (pl. gyümölccsel, ami a cukor mellett nehezen vagy nem emészthető rostokat is tartalmaz).

Jó, ha tudjuk, hogy a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz) nem bomlanak tovább. A szőlőcukor a leggyorsabban felszívódó cukor, de inzulin termelődéssel jár, a gyümölcscukor nem emeli meg az inzulin szintet, energia nélkül, de lassabban szívódik fel.
A répacukor (kristály és porcukor), nádcukor, a juharszirup két egyszerű cukorból, glükózból és fruktózból áll, a bélben le is bomlik ezekké.

Összetett szénhidrátok: a gabonafélék, pékáruk, burgonya, kukorica, nem emészthető növényi rostok (teljes kiőrlésű gabonák), kitin (gombák). Lassan szívódnak fel, de helyettesítik a cukrokat. Igyekezzünk a szénhidrát szükségletet összetett formában fedezni, rostokkal elegyíteni (teljes kiőrlésű pékáru, barna rizs, zöldségek).

ROSTOK
Sem túl kevés, sem túl sok. A saláta egészséges kiegészítő, vagy egy kisebb étkezés anyaga lehet, de nagy mennyiségű nyers zöldséget ne fogyasszunk. A túl sok rost gátolja a vitaminok, ásványi sók felszívódását, esetenként gyulladást okozhat a vastagbélben.

ZSÍROK
Felszívódásuk lassúbb, lassan ugyan, de a szénhidrátoknál jóval nagyobb mennyiségű energiát adnak. Hatalmas raktárak tudnak kialakulni. Igyekezzünk megfelelő arányban telítetlen zsírsavak formájában bevinni a kívánt zsír mennyiséget növényi olajok: (repce, len, napraforgó, olajos magvak), illetve tengeri halakból származó zsiradékok. Állati eredetű zsírból a lágyabb az egészségesebb (kacsa, libazsír).

FEHÉRJÉK
A növekedéshez, fejlődéshez elengedhetetlenek, fontos szabályozó anyagok, az immunrendszer működését biztosítják. Teljes értékű fehérjék azok, amelyekben mindenféle építőelem (aminosav) megtalálható. Ilyenek az állati húsok, tej, tojás, hal és néhány növényi fehérje (hüvelyesek). Az állati fehérjék több zsírt tartalmaznak, nehezebben emészthetők a növényinél.

VÍZ
Az élet bölcsője, nélkülözhetetlen! A vese működéséhez, a vérnyomás szabályozásához, az emésztés kiegyensúlyozottságához elengedhetetlen a megfelelő folyadék fogyasztása. Ne várjuk meg, míg kifejezetten szomjasak leszünk! Normál (nyugalmi) állapotban ajánlott mennyiség, nőknél 1-2 l/nap, férfiaknál 2-3 l/nap, melegtől, tápláléktól függően. 25 kilónként 1 liter vizet igyunk, a nőknél – már a kiskamaszoknál is – mindenképpen érje el a 2, férfiaknál a 3 litert. Ez a szám igénybevételtől, szélsőséges körülményektől függően csak több legyen. A meleg italok gyorsabban szívódnak fel. Lehetőleg szénsav-mentes italokat fogyasszunk. Ételek mellé legjobb a tiszta víz. Intenzív mozgást követően jobb enyhén cukros, gyümölcs tartalmú italt, vagy enyhén sós levest fogyasztani. Ha mozgunk, leadott kalóriánként +1 ml vizet kell fogyasztani. Vagyis 500 kcal érték leadásakor fél literrel több vizet kell inni.

VITAMINOK
A zsírban oldódó vitaminok felhalmozódhatnak, ha túl sok jut a szervezetünkbe, és veszélyesek lehetnek (különösen a D és A vitamin!). Ehetünk májat gyakran, de keveset (tőkehalmáj, baromfi mája hetente), vagy olajos magvakat (mandula, dió, mogyoró, 2-3 naponta). A vízben oldódó vitaminok érdekében együnk teljes kiőrlésű gabonát, növényi csírákat, zöldséget, gyümölcsöket naponta.

ÁSVÁNYI SÓK
Egészséges emberben kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett általában nincs szükség kiegészítésre. Hazánkban a réz-, króm- és jódhiány jellemző. Jódozott vagy leginkább tengeri sót fogyasszunk! A tanácsolt napi só fogyasztás 2-3 gr, de intenzív mozgás esetén akár napi 8 gr-ig is emelhető a mennyiség. A termelői méz, főleg a vegyes virágméz, fenyőméz számos különféle mikroelemet tartalmaz. A vulkáni talajról származó valamint a tengeri eredetű táplálékokban is fellelhető a legtöbb mikroelem. Naponta együnk változatos gyümölcsöket (aszaltból keveset a cukortartalom miatt) és sötétzöld növényeket (saláták, brokkoli, petrezselyem, francia zöldbab)

Egészséges szervezet számára

Szénhidrátokból 50-60%-ban fogyasszunk (főleg összetett, kevés cukor), sok rosttal (25-35g/nap). Zsírokat kevesebbet, mint 35%-ban (főleg növényi és 60%-ban telítetlen zsírsavakat.) Fehérjéket 15%-ban, teljes értékű, de több növényi fehérjét és tejterméket válasszunk, kevesebb vörös hús legyen étlapunkon! Összes napi folyadék bevitel 2,5-3,5liter legyen. A végzett fizikai munka arányában növelhetjük a kalóriafogyasztást, emellett a folyadék többletről is gondoskodnunk kell.

Együnk minél változatosabban, 4-5 óránként, egyszerre lehetőleg keveset! Ne fogyasszunk nagy mennyiségben rendszeresen olyan alapanyagból készült ételt, ami 200 km-től messzebbről került hozzánk. Igyekezzünk alapanyagokból saját készítésű ételeket fogyasztani, minél kevésbé finomított, minél kevesebb átalakításon átment élelmiszereket (gyorséttermek, előre csomagolt, tartós élelmiszerek)!

Ha fogyni vágyunk:
LASSAN! Csökkentsük a bevitt kalóriát, főleg a szénhidrátot (leginkább a cukrokat). Igyekezzünk olyan mértékben csökkenteni, amit meg is tudunk tartani hosszú távon (1-2 évig, vagy véglegesen). Inkább a fehérjék arányát növeljük. Zöldségfélékből pótolhatjuk a hiányzó mennyiséget. Természetesen a kalória leadás növelése is hasznos, leginkább gyakori mozgással. Ne felejtsük el, hogy a hőszabályozás (hidegben, melegben) is kalória leadással jár.

Idősek:
Gyakori a túl alacsony folyadék bevitel, az A vitamin és a jód hiány.

Vegetáriánusok:
Gyakori a lizin aminosav és a telítetlen linolénsav hiánya, emellett a B2 (riboflavin), B12 (kobalamin), D (kolekalciferol) vitaminokra, a vas, kalcium, cink és magnézium megfelelő bevitelére kell ügyelniük!

Okostál (MyPlate)
2011-óta az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának ajánlása az étkezési piramis helyett.
Zöldség 40%, gyümölcs 10%, gabona 30%, fehérje 20% + 1 pohár tej vagy joghurt vagy tejtermék.

Válassza az “Okostálat”!

FEL

(Összeállította: Dr. Felszeghy Klára)
______________________________________________________________

10. Nátrium-glutamát (E-621)

Rettenetes idegméreg, amitől mindennek csodás íze lesz
A kínai konyha európai és amerikai területen való elterjedésével együtt egy új ,,betegség” is megjelent napjainkban, mégpedig a kínai étterem szindróma.
,,A tünetek hagyományos allergiás reakcióra utalnak, piros foltok a mellkason, fejfájás, hányinger, a vizsgált betegek pedig kivétel nélkül mindig kínai ételt fogyasztottak korábban…”

Hatása az idegrendszerre:
A nátrium-glutamát (E-621) széles körben elterjedt ízfokozó adalékanyag, érdekessége, hogy teljesen íztelen. Ízfokozó hatását úgy éri el, hogy stimulálja az ízlelőbimbókat. Nem az ételre, hanem az agyra hat, de az intenzív íz mellé fizikai tüneteket is kap a gyanútlan fogyasztó.

A Na-glutamát felhasználásának gyökerei egészen Japánig nyúlnak vissza. A japánok évezredek óta a tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak, egészen addig, amíg 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a tengeri hínárban lévő ízfokozó anyagot. Ez volt a glutamát. Ezután Dr. Ikeda céget alapított az anyag Na-glutamátként való forgalmazására. Idővel a nyugati világba is eljutott ez a színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, ami az íztelen ételek ,,feljavítására” volt hivatott. Az élelmiszeripar kihasználta a nagy lehetőséget, és a jelentős költségcsökkentés reményében minden komolyabb vizsgálat nélkül használni kezdte.

Az 1970-es években, amikor a gyorsétkeztetés megkezdte piaci növekedését, a Na-glutamát használata óriási növekedésnek indult az élelmiszerekben. Ma már szinte mindenben megtalálható. A feldolgozott ételek többségében, valamint a gyorséttermi ételek több mint 90%-ban nagy mennyiségben jelenlévő anyaggá vált, levesporok, leveskockák, mártások, konzervek, fűszerkeverékek, fűszer sók, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, burgonya szirmok, snack-ek, stb. elengedhetetlen alkotóeleme lett. Ez az anyag ráadásul függővé tesz bizonyos ételek fogyasztására.

Nem véletlen hogy a természetes ízű zöldségek, gyümölcsök nem ízlenek sok gyereknek, annyira hozzászoktak ennek az ízfokozónak az ételekben való jelenlétéhez. A média által közvetített reklámok ínycsiklandó ételei a ,,gondosan válogatott összetevőivel, íz varázslataival, íz rafinériájával”, szintén ezt a függőséget erősítik.

Mi a gond vele?

A Na-glutamát egy neurotoxin, vagyis idegméreg. Tönkre teszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. A következő tüneteket okozhatja: migrénes fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, asztmás rohamok, egyensúlyzavarok, mellkasi fájdalmak, erős szívdobogás, gyerekeknél viselkedési zavarok. Jelentkezhetnek allergiás tünetek is: bőrpír, orrfolyás, kiütések. Egyéni érzékenységnek megfelelően van, akinél a legkisebb mennyiség is azonnali reakciót vált ki, van, akinél csendesen a felszín alatt munkálkodik.

A gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert náluk a vér-agy gát fejletlenebb állapota miatt a mérgező anyagok könnyebben találnak utat az agyba. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is így Parkinson-, vagy Alzheimer-kórt. Káros hatásáról már 1968-ban lehetett cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, azóta számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát.

A glutamát ingerületátvivő aminosav, az agyi neuronok közötti információ átvitelben játszik szerepet. Ma már ismert, hogy a leggyakoribb daganatfajtáknak: mell, prosztata, bőr, vastagbél, tüdő, petefészekrák, valamint a fej és nyaki tumoroknak vannak glutamát receptoraik. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, sokkal gyorsabban nőnek és terjednek, valamint a szokásos kezelési eljárást is megzavarják.

Minek köszönhető töretlen lendülete?

Ahol csillapíthatatlan a profitéhség, ott könnyen eltűnnek a tömeges fogyasztói panaszok és könnyű szőnyeg alá söpörni a kutatási eredményeket. Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A nyugati orvosi modell nem veszi figyelembe az élelmiszer bevitelt és az élelmiszereken keresztül felhalmozódott kémiai anyagok hatását, ezért sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget mondván, nincs tudományos bizonyíték a glutamát egészségügyi kockázatára.

A vitatott ízfokozók legújabb megítélése már sokkal szigorúbb. A Független Egészségtanács Fórumában megjelent cikk szerint a glutamát kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Addig is, amíg eltűnik az élelmiszerekből – erre sok esély nincs -, figyeljünk az összetevőkre! Ma már sokan tisztában vannak az anyag káros hatásával, ezért a glutamátot cselesen különböző nevek alatt rejtik el az ételek összetevőiben.

Ha ezekkel találkozol, ne vedd meg!

E-621, hidrolizált növényi fehérje, élesztő kivonat, autogénezett élesztő, ízfokozók, kalcium kazein, nátrium kazein, texturált fehérje. Ha ezeket látod az élelmiszer-címkén, akkor biztos, hogy glutamáttal akarnak megetetni.

Az egészség nagyon fontos, ezért figyelni kell arra, hogyan táplálkozol, mit teszel kosaradba, mit adsz tovább gyermekednek.

“Csak akkor éri el célját az ismeret, ha megértetted, elfogadtad és változtatsz eddigi szokásaidon”.
FEL

______________________________________________________________

11. Dr. Hummel: TUDATOS TÁPLÁLKOZÁS – Táplálkozási reformprogram

Szerző: Dr. Hummel Zoltán, Pécsi Orvostudományi Egyetem, PhD biofizika.
(Kezdetben kutató és oktató, jelenleg feltaláló, a szabadalmait gyártó cég vezetője.
Kutatási témái: egészségmegőrzés, egészséges táplálkozás.)

Az alábbi cikkek a linkre kattintva érhetők el: http://drhummel.hu/index.php/hu/blog/2017,
illetve http://drhummel.hu /Blog/2016, 2017

Az öregedésünknek egyetlen oka van

Az öregedésünknek egyetlen oka van: a salakosodás, a mikro-cirkulációs csatornák elszennyeződése!

Úgy látszik a géneknek közvetlen szerepe nincs az öregedési folyamatoknál. (Lehet, hogy a telomerek rövidülése is egy következmény, nem pedig a fő ok.)

Alexis Carrel 30 évig tartotta életben a csirkeszívet fiziológiás oldattal való állandó mesterséges cirkulációval. Az öregedést az idézi elő, hogy a sejtjeink körüli áramlást valami elkezdi akadályozni. Ami az áramlást akadályozza, az a salakosodás.

Az öregedés oka a mikro-cirkulációs csatornák elszennyeződése. Nemcsak az öregedés, de a betegségek kiindulópontjai is ezek a cirkulációs akadályok kiépülése.

A tartós betegségek azt jelentik, hogy tartós gyulladások állnak fenn. Tartós gyulladások akkor alakulnak ki, ha az immunrendszer alkotó elemei nem tudják eltakarítani a kialakult gócokat. A góc az immunanyagok számára egy nehezen megoldható feladat, míg a cirkuláció számára egy nehezen kikerülhető akadály.

Hogyan alakulnak ki az említett gócok?

Az eddigi vizsgálatok azt sugallják, hogy először létrejön egy áramláslassulás a hajszálerek vagy a sejt közötti állomány valamely szakaszán. A lelassulás okai lehetnek: a lehűlés, a stressz miatti tartós izomfeszültségek, lehet még a tartós mozgáshiány is, például ülő foglalkozás miatt. Ha a lelassult szakaszban a szérumnak magas a cukortartalma, akkor az élősködők számára ez ideális “táptalaj” lesz a szaporodáshoz.

Beszéljünk magukról az élősködőinkről!

Ne legyenek illúzióink! Az életünk folyamán egyre több élősködővel találkozunk, és egyre több találja meg bennünk a maga helyét. Minden szervünknek megvan a saját élősködője. Lehetnek ezek a többsejtű férgektől kezdve azok egysejtű petéjéig. Aztán különféle gombák, baktériumok és vírusok.

Mindnek megvannak a velük együtt élő társaik. Ahogy a mi szervezetünknek is megvannak a velünk együtt élő jótékony mikro flórái, ugyanúgy az élősködőknek is megvannak a saját mikro flórái. Az élősködőink mikrobái a mi mikroba közösségeinkkel ellenséges viszonyban vannak, az immunrendszerünk megtámadja, és a faló sejtjeinkkel eltávolítatjuk őket, ha tudjuk! Akkor van a baj, a betegség, ha nem tudjuk!

Mi történik ekkor a gócokkal elzárt területen élő sejtekben?

Az oxigénnel telített hemoglobin nem éri el e sejteket. Tehát beindul bennük a fermentáció, vagyis oxigénmentes erjesztéssel jutnak energiához. Akár alkoholos, akár tejsavas erjedéssel.

Mint tudjuk a sejtjeink mitokondriumai bakteriális eredetűek, valamikor átvettük a baktériumoktól ezen energiagyártó sejt organellumokat. Hasonló membránokból, hasonló enzimekből és hasonló makro- és mikroelemekből állnak a baktériumok és a mi saját mitokondriumaink. A gócokban található baktériumok és gombák milliárdnyi mitokondriumait fel kell tölteni a vérszérumból a speciális aminosavakkal, a makro- és mikroelemekkel. A mitokondriumok két legfontosabb makroeleme a foszfor és a magnézium. A gócok megszívják magukat ezen elemekkel, és nem jut elég a közelben élő gazda sejteknek.

Mi jellemzi az öregedő, a beteg és a rákos sejtjeinket?

A nagyon nagy mitokondrium hiány!

Elsorvadnak e sejtekben a mitokondriumok, mert nem jutnak hozzá a nekik fontos alkotóelemeikhez. Elszívják előlük a gócokban élő élősködők!

A növények zöld levelei tele vannak a fotoszintézishez is nélkülözhetetlen foszforral és magnéziummal. Emellett még nagyon sok enzim is van a kloroplasztokban, amelyek hasonlóan működnek, mint a másik energiatermelő, a mitokondrium.

A bennünk lévő mitokondriumok valamikor baktériumok voltak. A baktériumban magukban vannak azok az elemek, amelyek a mi mitokondriumainknak kellenek. A baktériumoknak nincs mitokondriumaik, ők egy az egyben a sejtjeinkbe épültek.

Jegyezzük meg, a mesterséges makro- és mikroelem-pótló, multivitaminos tablettákban soha nem érhetjük el az ideális arányokat az elemek között. A fölösleges elemek pedig inkább ártalmasak, mint hasznosak.

Mi az a tudományosan alátámasztott étrend, ami jó a rák és az elhízás ellen is?
Az öregedésünknek egyetlen oka van
Mennyi húst ehetünk és hogyan?
A hízás két hormonja: egyik hizlal, a másik fogyaszt
Hogyan készítsünk házilag, immunerősítő bombát?
Az elhízás 3. összetevője
Miért fontos rendszeresen rövid, de intenzív testmozgást végezni?
Miért élnek tovább a hegyen lakók?
Az egészséges, hosszú élet titkai
Mi a baj a fehérjék fogyasztásával?
FEL

______________________________________________________________

12. Dr. Hummel: Miért van ennyi megbetegedés mostanában?

A glifozát kiírtja a talajban lévő mikróbákat. Cél: az organikus mezőgazdaság visszaállítása. A bélflórát rendszeresen táplálni kell vizes rostokkal, sok nyers zöldséggel, gyümölccsel; az ép bélflóra gátolja az oxidációt.

Fenti cikk az alábbi linkre kattintva érhető el: http://drhummel.hu/index.php/hu/blog/2017, illetve http://drhummel.hu /Blog/2017
FEL
______________________________________________________________

13. Miről árulkodik a testünk?


A reggelente tükör előtt, készülődéssel töltött idő kiválóan alkalmas a néhány perces önvizsgálatok elvégzésére, és így a testi-lelki egészségünk megőrzésére.

Senki nem ismeri nálunk jobban a testünket. És gyakran még mi sem tudjuk a lejzéseit olvasni, pedig jóval a baj bekövetkezése előtt, időben figyelmeztet. Legyünk tudatos szemlélők, értsük meg jobban, mibzajlik bennünk, hogy megelőzhessük a betegségeket, vagy mielőbb a gyógyulás útjára léphessünk.

Száj, íny, fogak

Ha az ínyünk vörös, duzzadt, érzékeny, fogmosás közben vérzik, vagy a fogaink meglazultak, szinte biztosan bakteriális fertőzés okozta gyulladásban van az ínyünk. Bármelyik tünet esetén forduljunk fogorvoshoz. A megelőzés érdekében tanácsos rendszeresen eljárni szűrésekre, tisztításra.

A szájüregben megjelenő sárgás vagy fehér színű kis fekély, az aftaártalmatlan, viszont a gyakori, kiterjedt, fájdalommal járó előfordulása akár belgyógyászati problémára is utalhat.

A nyelvünk jó esetben rózsaszín, sima felületű és nedves. Elszineződést és lerakódást például rossz emésztés vagy gombás fertőzés okozhat.

Szem

A szemhéjon lévő sárga pöttyök magas koleszterinről, a kidülledő szem és a szemöldök fül felöli végének kikopása a pajzsmirigy túl- és alulműlödéséről, a „vérben úzsó” szem magas vérnyomásról, a sárga pedig máj-, epe- vagy hasnyálmirigy-problémákról árulkodik. A cukorbetegek szeme sokkal érzékenyebb, így hajlamosabbak zöld- és szürkehályogra, villanások, foltok észlelésére. Ha észrevehetően romlik a látásunk, vizsgáltassuk ki magunkat.

Mell

Először a tükörben, csípőre tett kézzel vegyük alaposan szemügyre a mellünket. A megszokott méretűnek, formájúnak és színűnek kell lennie. Ezután a fejünk fölé emelt kézzel figyeljük meg ugyanezeket. Ebben a tartásban elennőrizzük, hogy enyhe nyomásra jön-e folyadék a mellbimbókból. Aztán dölkünk hanyatt, és először az egyik, majd a másik kezünk ujjbegyeivel körkörös, határozott, de finom mozdulatokkal tapogassuk végig a mellünket, a szegycsontunkat, a kulcscsontunkat és a hónaljunkat is. Majd álló helyzetben is végezzük el ezt. Ha bőrelváltozást látunk, csomót tapintunk, szokatlan a mellünk formája, vörös, fáj, viszket vagy duzzadt, a mellbimbónk befelé fordult vagy a helyéről elmozdult, forduljunk orvoshoz.

A menstruásció utáni napok a legalkalmasabbak a vizsgálatra, hiszen előtte és közben is érzékenyebb, duzzadt a mellünk. Próbáljuk minden hónapban ugyanabban az időszakban elvégezni, hiszen a rendszeres önvizsgálat éppen annyira fontos, mint az évenkénti mammográfia.

Haj

Átlagosan napi 80-100 hajszálunk hullik ki, de számolás helyett inkább hagyatkozzunk a szemünkre. Ha többnek érezzük a zokásosnál, vagy megváltozott a hajunk állaga, kezdjük el keresni az okokat. Ez lehet a stressz okozta átmeneti (és visszafordítható) hajhullás, amit komolyabb lelki vagy fizikai próbatétel, akár depresszió, betegség vagy munkahelyi kihívások válthatnak ki. gyekezzünk eleget aludni, kikapcsolódni, szükség esetén szedjünk táplálékkiegészítőt, és fél éven belül helyre fog állni a mgeszokott álapot.

Fénytelen, töredezett, elvékonyodó hajat a nem megfelelő táplálkozás okozhat. Ilyenkor a szervezetünk minden tápanyagot a létfontosságú szervek felé irányít, így a hajnak már nem jut elég. Kerüljük a feldolgozott ételeket, a gyorséttermeket, főzzünk a piacok gazdag kínálatából.

Ha éppen diéta idején tapasztaljuk a hajhullást, valószínűleg kiiktattuk a zsírt az étkezésünkből, s vele együtt a zsírban oldódó tápanyagok, például a haj egészségéért felelős D vitamin jótékony hatását. Válasszunk telítetlen zsírokban és omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, ilyenek az olajos magvak, az olívaolaj, az avokádó, a tengeri halak és az étcsokoládé.

Ha nem csak a hajunk hullikm de éjszaka megizzadunk, napközben előnt a forróság és általában nincs energiánk, akkor nem iszunk eleget. Mérjük meg a tastsúlyunkat, és 25 kilónként igyunk naponta egy liter vizet, amit a bőrünk, a hajunk és az izmaink is meg fognak hálálni.

Köröm

Körömprobléma esetén legelőször bőrbetegségre (gombás fertőzésre, sömörre, gyulladásra, ekcémára) kell gyanakodni, de még nagyon sok mindenben útmutatóként szolgál a kezünk.

A körmünk folyamatosan nő, viszont ez a korral lelassul. Amíg a gyerekeké három, az időseké hat hónap alatt nő le. Ez abból a szempontból fontos, hogy a rajta látható jelekből következtetni lehet betegségek, traumák időpontjára. A köröm idősebb korban megvastagszik, így a már nem menstruáló, de nagyon vékony körmű nőknél lehet ez csontbetegségre utaló jel. A fehér foltokat erőhatás, például ütés vagy durva manikűr okozhatta.

A kanál alakú, homorú köröm vas- és fehérjehiányra, cukorbetegségre utalhat, a köröm felszínén lévő vízszintes mélyedések pedig már megtörtént komolyabb fertőzés, infarktus, műtét, kalciumszegénység vagy alacsony vérnyomás következményei. A hosszanti barázdák lehetnek a kor jelei, de ízületi problémák, sömör, vas- folsav- vagy fehérjehiány figyelmeztetői is. A töredező köröm leginkább tápanyaghiány jele, esetleg a pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséé.

FEL

(Forrás: Heti Válasz, 2017. május 25.)
______________________________________________________________

14. Napozás

Itt a strandszezon és az elmaradhatatlan a figyelmeztetés, hogy vigyázzunk a napozással.

Kezdjük azzal, mi is az az ultraviola sugárzás, és miért kell óvatosnak lenni.

Mi a különbség?

A napfény fele látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból és 5 százaléka UV-, azaz ultraviola sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három kategóriára osztható: UVA-ra, UVB-ra és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszint körül ölelő ózonréteg. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, egész nap állandó intenzitású,ezek hatolnak legmélyebbre a bőrben, az irháig. Le nem égünk tőle, rövid távon le is barnulhatunk, viszont hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért, elvékonyodásáért, a ráncokért, és bizonyítottan szerepet játszik a bőrrák kialakulásában. A bőr hosszú távú barnaságáról – és leégéséről – az ugyancsak károsító UVB-sugarak gondoskodnak, amelyek a felhámréteget érintik. Kis mennyiségben persze mindkét UV-sugárzás egészséges, hiszen alapvető szerepük van például a D-vitamin termelődésében.

A napsugaraknak nem jelent akadályt a felhő, az üveg, a textil vagy a lombozat, kisebb százalékban, de áthatolnak rajtuk. Ráadásul sok felület még vissza is veri őket, tovább növelve a hatásukat. A víz felszíne , a vakító hó 80, a világos homok 15 százalékot ver vissza, sőt a vízben még fél méterrel a felszín alatt is a parti sugárzás 25 százaléka mérhető.

Minél magasabban áll a Nap, annál nagyobb a sugárzás. Reggel és este a napsugarak nem derékszögben érkeznek a földre, így vastagabb legevőrétegen kell áthatolniuk, amely egy részüket kiszűri. Ellenben 11-15 óra között derékszögben érkeznek, főleg a legerősebb UVB-sugarak. Ilyenkor ne menjünk tűző napra, és a kisgyerekeket egyáltalán ne vigyük ki a szabadba. Úgy tartják, hogy a nap okozta bőrkárosodás 50-80százalékára gyerek- és kamaszkorban teszünk szert.

Hogyan válasszunk napozószert?

A napozószerek flakonján látható SPF jelölés az angol Sun Protection Factor, azaz a fényvédő faktor faktor kifejezés rövidítése A mellette látható szám pedig azt mutatja, hányszorosára hosszabbítja meg a napon a bőr védekező mechanizmusát.

A bőrtípusunk és a sugárzás intenzitása határozza meg, hogy hányast válasszunk.
Az 1. típusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte soha nem barnulnak le, és a leghajlamosabbak a leégésre. A 15 év alatti gyerekeknek és az 1. típusba tartozóknak 25-nél magasabb faktorszámú napozószerre van szükségük, a kisgyerekeknek 30-nál is magasabbra, és kizárólag nekik való készítményre.
A 2. típus először leég, majd lebarnul. A 2. típusúak legalább 15-ös fényvédő faktort válasszanak.
A 3. típus is leéghet, de jól barnul. Legalább 10-es fényvédő faktorú napozószert használjanak.
A 4. típus azonnal barnul, és szinte soha nem ég le. A 4. típusba tartozók 10-es faktornál alacsonyabb jelölésű terméket is választhatnak.
Az 5. típusba az észak-afrikai, mediterrán és ázsiai emberek tartoznak.
A 6. típusba pedig a fekete bőrűek.

Kedvünk szerint választhatunk krémet, tejet, olajat, zselét vagy sprayt. A száraz bőrre a krém a legjobb, de nehéz egyenletesen elkenni, ha a gyorsaság a szempont, a spray a legalkalmasabb.

Felkenés után árnyékban várjunk legalább 30 percet, hogy az UV-filter kifejthesse hatását. Másfél-két óránként kenjük be újra magunkat, hogy a gyártó által garantált fényvédelem meglegyen. Izzadáskor, törölközéskor, (sós) vízben fürdéskor a védőfilmréteg leoldódik, nagyon fontos a pótlás. Az sem megoldás, ha megszakítva naponta többször, rövidebb időre megyünk ki a napra védelem nélkül, mert az AV-sugárzás összeadódik.

Minden évben vegyünk újnapozószert, bár ha az ajánlott mennyiséget minden alkalommal magunkra kenjük, egy flakon nem tarthat két hétnél tovább.

Szemünk fénye

A szemünk védelmében nagyon fontos, hogy nyáron viseljünk szalmakalapot és UV-védelemmel ellátott napszemüveget, különben súlyos károsodást szenvedhet. A fejünk fedése a napszúrás elkerülése miatt is szükséges. Ilyenkor az agy túlmelegszik, ami fejfájással, hányással és ájulással járhat. Ha ez megtörténik, kerüljük a napot és igyunk sok folyadékot, amíg rendbe jövünk. Hőguta esetén az egész hőszabályozás felborul, minden szerv túlmelegszik, ami életveszélyes állapot.

Fényérzékeny reakciók

Egyes nővének, például a paszternák, medvetalp, útifű nedve égéshez hasonló hólyagos bőrelváltozásokat okozhat napfény hatására. Sminkelve, parfűmmel befújva se menjünk napra, mert maradandó barnás elszíneződések alakulhatnak ki. Vannak bizonyos gyógyszerek is, amelyek UV-sugarak hatására különböző súlyosságú fotoallergiás reakciót válthatnak ki. Fényérzékenységet okozhatnak többek között egyes antibiotikumok, vízhajtók, fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, sőt kenőcsök és krémek is. Ha szokatlan foltokat, viszketést, szárazságot érzünk, forduljunk orvoshoz.

Mi az UV-index?

Nyáron az időjárás-jelentésekben gyakran említik az UV-indexet. Az 1-től 12-ig terjedő mérőszám a napsugárzás erősségér utal. 3.as értéknél már el kell kezdeni a bőr védelmét. 5-6-os indexnél az 1. és 2. bőrtípusba tartozók már leégnek. A 7-8-as érték nagyon erős sugárzás, mindenkinek árnyékba kell húzódnia, és nem csak napozókrémre van szükség, hanem takarni is kell a bőrt.

FEL

(Forrás: Heti Válasz, 2017. május 25.)
______________________________________________________________

15. Tényleg a reggeli a nap legfontosabb étkezése?

Nem mindegy, hogy a nap bizonyos szakaszában milyen típusú ételeket fogyasztunk!

Utánajártunk, miért lehet a reggeli még annál is fontosabb, mint gondolnánk – mind mi, a fogyasztók, mind pedig a gyártók részéről, hiszen még a reggeliknek is divatjuk van.

A reggelit a nap legfontosabb étkezéseként tartjuk számon, gyakran utalunk rá, hogy „indító üzemanyag” az előttünk álló napra és a mai napig el-elhangzik a híres mondás: reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus. A legutóbbi kutatási adatok szerint az egész napi kalóriabevitelünk 15-20%-át a reggeli étkezés alkalmával kéne biztosítanunk, mégis sokan hajlamosak kihagyni a nap legfontosabb étkezését.

Napi három étkezés esetén a reggeli ideális esetben a napi energiabevitel 15-20 százalékát tartalmazza, ami átlagos 2000 kcal tápanyagbevitel részeként 300-400 kcal. A fehérje, zsír, szénhidrát bevitelének ideális arányát szintén a napi energiabevitel százalékos felosztásával lehet megadni. Ez a fehérjére 12-15, a zsírra 20-35 míg a szénhidrátra vonatkozóan 45-65 százalékot jelent. A rostbevitel szükséglete 1000 kcal-ként 14 grammban határozható meg, tehát egy 2000 kcal tartalmú étrend esetében ez napi 28 gramm rostfogyasztást jelent, melytől a magyar átlag sajnos jelentősen elmarad. Kimondottan a reggeli rosttartalmára vonatkozó ajánlás nem ismert, azonban ha ezt a 28 grammot a javasolt napi 5-6 étkezésre elosztjuk, akkor látható, hogy kb. 4,5-5,5 gramm/étkezés adja ki az ideális rostbeviteli mennyiséget. Ezek természetesen átlagos meghatározások, amelyeket az egyéni szükségletek, speciális diéták személyre szabottan felülírhatnak.

Az ideális tápanyagbevitel mértéke így világos, de akkor mégis mit lenne javasolt reggelizni, hogy ezek az értékek teljesüljenek, és mit szoktunk, érdemes a nap kezdetén fogyasztani egyáltalán?

Reggelire valók

Hogy mit definiálunk ideális reggeli étekként, azt a kulturálisan kialakult tradíciókon kívül még számos más tényező befolyásolhatja: mást eszünk például, ha fogyókúrán vagyunk, és megint mást, ha a szellemi teljesítőképességünk javítása a cél. Az elmúlt években sok gyártó próbált betörni a reggeli étkek piacára, vagy épp próbáltak rájönni, hogy mivel győzhetnék meg a vásárlókat a tipikusan reggelibe beépíthető élelmiszerek állandó jellegű fogyasztásáról. A japánok például egy nattónak nevezett nyálkás, ragadós szójababkészítményt fogyasztanak előszeretettel. Ön például leváltaná erre a reggeli pirítósát?

Valamilyen oknál fogva a szokásosan reggelire fogyasztható ételek listáját sokkal kötöttebbnek érezzük; például egy hagyományosan reggeli ételt, a pirítóst megennénk vacsorára is, fordítva viszont – például egy pörkölt nokedlivel – már kevésbé működik. Minden kultúrában megvan az a bizonyos íratlan szabály, hogy mit és mit nem „illik” fogyasztani az egyes napszakok étkezéseinél.

Természetesen ugyanakkor nemcsak a geográfiai, hanem a generációs változások is meghatározók az étkezési kultúrában. Amit manapság reggelire eszünk, köszönőviszonyban sincsen azzal, amit a korábbi generációk helyesnek ítéltek volna a nap elején elfogyasztani. Például a gabonapehely kultusza csak a 19. század végén, 20. század elején kezdett el behatolni a nyugati gasztrokultúrába, az utóbbi években viszont visszaesett a népszerűségük, miként a narancsleveké is, amelyek nélkül reggeli korábban elképzelhetetlen lett volna például az Egyesült Államokban. Ennek oka, hogy a dzsúsz egyrészt inkább az asztali, közös családi reggelik főszereplőjének számított, ugyanakkor ma már az egészséges voltát is megkérdőjelezik.

Tényleg úgy, mint a király?

Hogy a reggeli valóban kiemelkedően fontos étkezés, azt tudományos tanulmányok egyre növekvő sora próbálja bizonyítani. Egyes vizsgálatok szerint súlyos egészségügyi következményekkel jár a napindító táplálékbevitel kihagyása. Egy amerikai tanulmány szerint 27%-kal nőtt a szívelégtelenség kockázatának esélye azoknak az észak-amerikai férfiaknak a körében, akik rendszeresen nem reggeliznek. Ugyanakkor a túl kiadós reggeli is veszélyes lehet, ez az érelmeszesedés kockázatát növelheti.

A reggeli étkezés hiányában egyértelműen tapasztalható a gyengébb iskolai teljesítmény, figyelemzavar, illetve a hirtelen változó vagy hosszan alacsony vércukorszint következtében jelentkező fáradtság, ingerlékenység, fejfájás. A reggeli elhagyása hajlamosít arra, hogy a nap hátralevő részében jelentkező falásrohamok során magasabb tápanyagtartalmú élelmiszereket egy adagban, gyorsabban felszívódó, egyszerű szénhidrátokat, magas zsírtartamú fogásokat fogyasszunk, aminek számos egészségi kockázata lehet.

Persze a reggeli milyensége nemcsak aznapi fizikai, hanem mentális teljesítményünket is megalapozza. Kávét például sokan azért fogyasztanak, mert hisznek benne, hogy a szellemi éberségükre is jó hatással van, ám emellett egészen más előnyei vannak. A Harvard Közegészségügyi Intézetének tanulmányából kiderült, hogy pár csésze koffeintartalmú kávé elfogyasztása szó szerint a felére csökkentette az öngyilkosságok számát az észak-amerikai nők és férfiak körében. Ez azt sugallja, hogy a kávé mérsékelt fogyasztása egyfajta antidepresszáns hatással bír.

A napi 1-2 kávé fogyasztása az egészséges táplálkozásba illeszthető, sőt a májtumorok kialakulásával szemben például kimondott megelőző hatást tulajdonítanak sokak kedvencének. Azt, hogy ez a kávéfogyasztás a nap melyik időpontjában történik, számos szociokulturális tényező befolyásolja. Egészségügyi javaslat, hogy magas vérnyomás esetén koffeinre érzékeny személy ne fogyassza! A napszakot illetően csupán annyi, hogy az éjszakai pihenést ne zavarja.

Azt mindenképpen kijelenthetjük, az, hogy milyen ételre és italra esik a választásunk a nap kezdetén, jelentős módon befolyásolhatja közérzetünket, valamint fizikai és szellemi jólétünket is. A folyadék nagyon fontos, és itt ne az éppen hogy vízhajtó kávéra gondoljunk. Legalább 2-2 és fél dl vízzel, citromos vízzel, teával induljon a nap. A szakember tanácsa, hogy mindenképp tápanyagokban kiegyensúlyozott menü legyen a reggeli, ha ez hiányzik, az meg fog mutatkozni a nap folyamán nyújtott szellemi teljesítményünkön is. Ez különösen fontos lehet iskoláskorú gyermekek esetében, de felnőtteknél sem elhanyagolható. Finn vizsgálatok szerint a középkorú férfiak szellemi teljesítőképességét például a reggelire fogyasztott tojás növeli.

Ami igazán aggodalomra adhat okot, hogy a felmérések szerint a 10 éven aluli gyerekek a napi fogyasztásra ajánlott cukormennyiség több mint 50%-át már a reggeli alkalmával beviszik. Nézzük meg a cukros üdítők, lekvárok, joghurtok, gabonapelyhek cukortartalmát! A beszámolók alapján a szülők sincsenek tisztában vele, mi lehet egészséges és megfelelő reggeli egy gyerek számára, így a bizonytalan tudás a mértéktelen cukorbevitelen is megmutatkozik, például a felmérésben részt vevő szülők a gyermekük számára adott cukrozott gabonapelyheket valóban egészségesnek hitték. A dolgon nem sokat segítenek az olyan félrevezető cikkek, mint ami például nemrégiben Japánban jelent meg, miszerint a reggeli fagylaltfogyasztás segíti az agyműködést. A hírt azonnal felkapták, és világszerte megosztotta a sajtó, de tudományosan nem tudták alátámasztani. A kutatás fagyi párti eredményének oka az lehetett, hogy a kutatást vezető orvos, Josihiko Koga, a tokiói Kyorin Egyetem professzora az agyi aktivitást a fagylaltfogyasztók és nem fogyasztók közti résztvevők eredményei alapján mérte össze, amiből a levonható tanulság inkább az, hogy ha eszünk valamit, fokozza az agyi aktivitást szemben azzal, ha üres gyomorral kezdjük a napot, és nem a fagylalt az „agyturbócsodaszer”.

Bármit reggelizni jobb, mint nem reggelizni semmit, azonban ahhoz, hogy a napi tápanyagszükségletünk megfelelő arányban biztosítható legyen, javasolt a tudatos választás a nap első étkezésénél is. Ennek ideális mennyiségben szükséges tartalmaznia összetett szénhidrátokat, megfelelő zsiradékot, fehérjét, rostforrásként zöldséget és/vagy gyümölcsöt. Az összetett szénhidrát fogyasztása (pl. növényi rostok zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban), szemben az egyszerű, gyorsan felszívódó szénhidrátokkal (pl. hozzáadott cukrot tartalmazó termékek) biztosítja, hogy szervezetünk elegendő, fokozatosan hasznosuló energiához jusson. A lassabban felszívódó szénhidrát segíti a kiegyensúlyozottabb vércukorgörbét a nap folyamán, amelynek az egészséges ember életében is nagy jelentősége van, azonban inzulinrezisztencia, cukorbetegség, fogyókúra esetén nélkülözhetetlenül fontos szempont.

Emellett egy másik, médiafigyelmet kapott kutatási eredmény is napvilágot látott, miszerint egy szelet csokitorta reggelire vagy reggelihez való elfogyasztása jótékony partnerünk lehet a fogyókúrában, mert a nap további részében már nem fogjuk kívánni az édességet, ha így indítjuk a reggelt. Ebben az esetben a tanulmány eredményét más kutatások is alátámasztották.

Más is van azonban, ami meghatározza, hogy a nap bizonyos szakaszában miért éppen egy adott ételre esik a választásunk. Ilyenek például az olyan napközbeni változások szervezetünkben, amelyek befolyásolják például az édes ízek felismerésének képességét. Kimutatták, hogy sokkal érzékenyebbek vagyunk az édes ízekre a reggel folyamán, míg a nap végére már csak nehezen tudjuk meghatározni egy íz édességét. Ami még érdekesebb, hogy ez a többi alapíz esetében nem áll fenn. Ez alátámaszthatja a fentebb említett reggeli csokoládétorta javaslatát is.

A mellékvesék kortizolkiválasztása ébredés után kifejezetten magas; a kortizol az anyagcserében játszik fő szerepet, többek között emeli a vércukorszintet. Annak, hogy hogyan kezdjük a napot, nagy hatása van erre az anyagcsere-folyamatra, így éppen ez az egyik oka, hogy egyből ébredés után elfogyasztani azt a csésze kávét miért nem olyan jó ötlet, hiszen a koffein szintén serkenti a kortizol termelését. Átlagosan a kortizoltermelés csúcsidőszaka reggel 8 és 9 óra közöttre esik, a reggelit fogyasztók reggel 6 és 10 óra között ejtik meg a nap első étkezését, az első kávé elfogyasztását érdemes inkább délelőtt 9:30 és 11:30 közötti időpontra ütemezni, tehát miután a kortizolszint már csökkent.

A napközbeni hangulatváltozásunktól is függ, éppen milyen fajta ételt kíván a szervezetünk. Amikor jobb kedvünk van, hajlamosabbak vagyunk egészségesebben étkezni, míg hangulati hullámvölgyben könnyebben elcsábulunk a kevésbé egészséges étkekre is. Viszont az is igazolt, hogy a pozitív érzelmekkel kapcsolatos hormonjaink a délelőtti órákban termelődnek kiemelkedően magas mennyiségben, és este 9-ig stagnálnak, ezután pedig rohamos ütemben esnek vissza. Mivel az emberek többsége még az „emelkedő időszak” előtt fogyasztja reggelijét, ez magyarázat lehet arra, hogy miért nyúlunk szívesebben cukrosabb, egészségtelenebb, de táplálóbb reggelik felé a még reggeli levertség miatt.Persze ez egy kölcsönhatás is, a hangulatunk meghatározza, mit eszünk, de az, hogy mit eszünk is kihatással van a hangulatunkra. Az előbb felsoroltak mellett a nyáltermelésünk is a napi ritmus szerint működik, az is hatással van arra, hogy éppen mit kívánunk fogyasztani, minek hatására indul be a nyáltermelésünk adott napszakban. Alvó állapotban a nyáltermelés is szünetel. Emellett számos más dolog is közrejátszhat még, ami tudtunkon kívül befolyásol minket a nap folyamán hozott ételválasztásainkban, legyen az akár bennünk vagy a környezetünkben zajló változás.

Divat, marketing vagy egészség?

A reklámok – mint életünk számos más területén is – kétségkívül az étkezési, így a reggelizési szokásokban is nagy szerepet játszanak. Gondoljunk csak például a müzli- vagy gabonapehely- szeletekre; a gyártók kompakt formában forgalmazzák, amivel elérték, hogy a fogyasztók ne csak reggelire, hanem a nap bármely szakaszában vásárolják őket. Vagy ott vannak az Amerikában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, egész nap nyitva tartó müzlibárok, tehát a nap bármely pontján mehetünk, és ehetünk müzlit, amikor csak kedvünk tartja.

A már fentebb említett gabonapelyheknek még mindig elég ellentmondásos az imázsuk a fogyasztói köztudatban, valahol a cukros édességek és egészséges reggeli alternatíva kategóriája között. Mivel láthatóan egyre nagyobb a fogyasztói igény az egészséges táplálkozás, ezen belül is az egészséges reggelik irányába, így a gabonapehely jövőbeni biztos piaci helyét egészségesebb verziókkal – cukormentes, teljes kiőrlésű, gluténmentes, vegán – próbálják lecserélni a gyártók.

De persze nem csupán ez az oka a gabonapelyhek visszaeső népszerűségének, hanem inkább a tény, hogy az emberek többsége már nem otthon fogyaszt reggelit, ezért a könnyen szállítható verziókat – például szendvics, ivójoghurt – részesítik előnyben.

Howard Telford piacelemző szerint (Feldman, 2016) a fő tényező, ami a reggelit érintő trendek alakulását befolyásolja, nem más, mint a praktikusság. Az említett életmódváltozásból, miszerint már inkább útközben reggeliznek az emberek, egyenes úton következik a hordozhatóság igénye is. A másik ilyen tényező a generációs különbség, az Y-generáció ugyanis már inkább olyan megoldásokat részesít előnyben, például a reggeli esetében is, ami után nem kell eltakarítaniuk.

Gasztronómia vagy inkább tudomány?

Meglehetősen logikus, hogy az éttermek is szeretnének minél többet kihozni vállalkozásukból, ezért üzleti reggeli opciókat is kínálnak. De az is logikus, hogy a reggel még igencsak korán van a meglepetésekhez és a kísérletezéshez, így az ínyenc gasztrokülönlegességek nem örvendenek nagy népszerűségnek egy reggeli kínálatban. Szívesebben fogyasztunk valami kiszámíthatót, jól beváltat és hagyományosat reggelire; a kísérletezést inkább egy másik étkezés alkalmára hagyjuk, így biztosan megállapíthatjuk, hogy a reggeli mint étkezés inkább közelíthető meg a tudomány, mint a gasztronómia szemszögéből.
FEL

______________________________________________________________

16. Minél előbb lapos hasat szeretnél? Ezt kell tenned!

1. Víz, víz, víz

A víz, amellett, hogy hidratál, így csodálatosan simává és üdévé varázsolja a bőrödet, abban is segít, hogy az anyagcsere megfelelően működjön. Ha mindennap elég vizet iszol, a méreganyagok hamar kiürülnek a szervezetedből, így sokkal fittebb, energikusabb leszel, ráadásul a zsírpárnákat is segít eltüntetni. Már csak azért is, mert ha megiszol napi 2-3 liter vizet, akkor nem fogsz annyit enni, és nem jön rád az a nassolási vágy, aminek sehogyan sem lehet ellenállni. (Ajánlott mennyiség: 25 kg-onként 1 liter)

A jó anyagcsere a karcsúság titka

A megfelelően működő anyagcsere amellett, hogy ellátja a szükséges tápanyagokkal a sejtjeinket, nem hagyja felhalmozódni testünkben a salakanyagokat. Éppen ezért egészséges étrenddel kiegészítve távol tartja, vagy éppen leégeti a pluszkilókat. A jó közérzet már csak a bónusz.

2. Rostok

A rostdús táplálkozásnak szintén a gyorsabb anyagcsere szempontjából van szerepe, így segíti a fogyást. A rost legfontosabb forrásai a zöldségek és a gyümölcsök, illetve a gabonák, de itt van az egyik kedvenc reggelink, a zabpehely is. Utóbbi kettőnél mindenképpen oda kell figyelni arra is, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyunk hozzá, a rost ugyanis megköti a folyadékot. Ha nem iszol mellé vizet, pont az ellenkező hatást fogod elérni, mint amit szeretnél. A rost legfontosabb forrásai a zöldségek és a gyümölcsök

3. Lemondások

A finomított szénhidrátokról, így a cukorról is le kell mondanod, ha igazán jó formába szeretnél kerülni. A péksütemények ideje régen lejárt! Persze egy süti azért belefér a hétvégén, de az édességek közül is érdemes lenne kipróbálnod az egészségesebb, alternatív édesítőszerekkel készült változatokat.

4. Edzés

Valóban igaz, hogy az egészséges életmód és a szép test 70%-ban az étkezésen és 30%-ban a sportoláson múlik, de egyik nincs a másik nélkül. Ha a mozgással hadilábon állsz, akkor is kezdd el, csak kis lépésekben. 50 guggolás és 20 felülés mindennap nagyjából 10 percet vesz igénybe. Ha ennyi időd nincs magadra, akkor ideje átszervezni a napjaidat.

(Forrás: Life.hu, 2017. május 29.)
FEL

______________________________________________________________

17. Gyógyítható a rák!?

Bükkszentkeresztről Gyuri bácsi a füves ember és Dr. Dávid Tamás professzor, a Magyarok Házából ill. Lébényből üzeni tisztelettel:

Emberek! Ébresztő! Gyógyítható a rák! Mindig is gyógyítható volt!
(Szerkesztői megjegyzés: a fenti állítás a szerzők véleménye)

Immunrendszer gyors tuningolásával, macskakarom és más gyógynövényekkel, vitaminokkal, vörös szőlő maggal, más antioxidánsokkal, kezdeti stádiumban tökéletesen GYÓGYÍTHATÓ A RÁK!
Megelőzésre, az immunrendszer erősítésére törekedjetek!
Első legyen a méregtelenítés, béltisztítás, és a savtalanítás!
Néhány tipp: jól felszívódó cink, kalcium, szelén, fagyöngy, vérehulló fecskefű+körömvirág, gyermekláncfű, tengeri algák, citrom, ginkobiloba, máriatövis mag, a fent említett macskakarom, vörös szőlő magja, töményen, stb.

Minden féle-fajta és színű zöldség, gyümölcs fogyasztása korlátlan mennyiségben!
A hús, és a stressz savasít! A zöldségek, gyümölcsök, a nevetés, lúgosít!
A lelki okokat is figyelembe kell venni, mint pl.: szeretet, önszeretet fontossága, kimászni az érzelmi traumából, akarni megoldani a problémát, és erősen hinni a gyógyulásban!

Egyéb terápiák minden betegség ellen:
– pozitív gondolkodás, derű, vidámság
– légzésterápia
– reflexzóna masszázs
– mozgás
és még sok más!

Lehet választani a gyógymódok között!
Tehát van megoldás, csak jó helyen kell keresni!
És ez minden betegségre vonatkozik!

A szintetikus gyógyszerek az immunrendszer halálos ellenségei!

Amit a kemóval csinálnak, az pusztítás! Pont legyengíti az immunrendszert!

Az “Orvostudomány a feje tetején” c. könyv szépen elmagyarázza a rák természetét. Egyéb irodalom is segítségre lehet, csak keresni kell. Leginkább természetgyógyász területen keressétek! Pl.: Váradi Tibor: Népbetegségek I.; Mária Treben: Gyógyteák, stb. Ennyit megtehetünk értük.

APRÓ KÉRÉS
Mindenkit kérünk, küldje tovább ezt! Ha csak egy embernek is.
Minden rákosra gondolva, emlékezve.
Légy egyike az együtt érző 7 százaléknak!
A felmérések szerint a megkeresettek 93 %-a NEM küldte tovább.
Pedig csak egy sorról volt szó.
Hinni sem kell benne.
Csak nem kell restnek lenni a jóra.
NE maradj közömbös!

(Forrás: http://hirujsag.hu/emberek-ebreszto-gyogyithato-a-rak-mindig-is-g-qkb-40026#comments)
FEL ______________________________________________________________

18. A testünk vízért kiált

25 kilónként 1 liter vizet igyunk, a nőknél – már a kiskamaszoknál is – mindenképpen érje el a 2, férfiaknál a 3 litert. Ez a szám igénybevételtől, szélsőséges körülményektől függően csak több legyen.

Csalóka tünetek

A testünk 75 (ez korral csökken), a vérünk 95 százaléka víz, így a bevitt vízmennyiségnek hatással kell lennie a működésünkre. Van is, tagadhatatlanul. De miket érint?

A hidratáció fontos szerepet játszik a szervezetünk hőháztartásának szabályozásában. Vizet veszítünk a puszta létezésünkkel, működésünkkel, pisiléssel, fizikai igénybevétellel és a testünket hűtő izzadással is. Ha ezt az elveszített vizet nem pótoljuk, a testünk hőmérséklete megemelkedik, tartós állapot esetén pedig szédülést, fejfájást, hányingert, görcsöket, gyengeséget érezhetünk. Enyhe kiszáradás estén csökken a teljesítőképességünk, fáradtak, motiválatlanok, mérgesek és ingerlékenyek vagyunk. Lanyhul a koncentrációnk, a logikai képességünk, az éberségünk, akadozik a memóriánk és a koordinációnk.

Egyszerű kimerültségnek is lehet gondolni a tüneteket, amelyen koffeines italokkal, kávéval, esetleg csokoládéval szoktunk átlendülni, a jó hír mégis az, hogy állandó vízpótlással ezek a tünetek elmulaszthatók, sőt elkerülhetők.

Enyhe kiszáradás okozhat szorulást, fejfájást és bőrszárazságot is. Vízpótlással csökkenthetők a gyomorpanaszok, és serkenthető az anyagcsere, fejfájás esetén maga a hajlam nem múlik el, de az állapot intenzitása és hossza jelentősen csökkenhet. A közhiedelemmel ellentétben a víztől nem lesz hibátlan bőrünk, de az állagán, tapintásán, rugalmasságán igenis tudunk javítani, hiszen körülbelül 30 százaléka víz, ezt pedig állandóan táplálni kell. A bőrszárazságot inkább a forró víz, száraz levegő, a dörzsölés és a kozmetikumok váltják ki, a környezet és a nap okozta károkat vízivással nem lehet visszafordítani.

Árulkodó jelek

A veséink is sokkal jobban működnek bőséges vízfogyasztás esetén, ilyenkor könnyedén, energiatakarékosan ürítik a méreganyagokat. Ellenben vízhiány, pláne túlzott só és étellel bevitt tartósítószerek, színezékek, ízfokozók esetén magasabb fokozatra kapcsolnak, ami sokkal több energiát és nagyobb igénybevételt jelent, ráadásul szűkösség idején visszatartják a vizet, amitől a vizelet sokkal koncentráltabb lesz. Abból tudhatjuk, hogy eleget iszunk, ha szinte átlátszó a pisink.

Kutatások megállapították, hogy a nem elégséges vízfogyasztás összeköthető a vesekő, a húgyúti fertőzések, a magas vérnyomás, a vastagbél betegségek és ízületi gyulladások kialakulásával, ellenben a bőséges vízfogyasztás jótékonyan hat ezekre a kialakult betegségekre, jobb esetben meg is előzi őket.

A bőséges vízivásnak csak előnyei vannak: kiegyensúlyozottabb, egészségesebb és boldogabb életet élhetünk.

(Forrás: Heti Válasz, 2017. július 27.)
FEL

______________________________________________________________

19. Együnk színeket!

Fő a változatosság

Egyetlen táplálkozáskiegészítő sem tudja azt a sokrétűséget nyújtani, amit a színekre épülő és kiegyensúlyozott étkezés

A természet csodás. A zöldségek és a gyümölcsök a szivárvány színeiben pompáznak, ami nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem informatív is, hiszen jól jelzi, hogy a szervezetünk mely részére hatnak a bennük lévő tápanyagok. Már a kínai filozófia közel háromezer éves ,,öt elem”-tana is összefüggéseket fedezett fel az ételek színe és a szervekre gyakorolt hatása között. Átfogó rendszerünkben a zöld a májhoz és az epéhez, a sárga a gyomorhoz és a léphez, a piros a szívhez és a vékonybélhez, a fekete a veséhez és a húgyhólyaghoz, a fehér pedig a tüdőhöz és a vastagbélhez kapcsolódik. A nyugati világban csak az utóbbi évtizedekben vált divattá a ,,Színevés”, azóta viszont töretlen a sikere.

A modern ember étrendjét a krémszín uralja, és döntően a finomított szénhidrátra épül. A színek bevonásával viszont megtörhető ez a hegemónia, és kombinálásukkal egészségesre ehetjük magunkat.

A tisztító zöld

A zöld szín világát éljük. Egyre zöldebbek az országok, az autók és a gondolkodásunk is. És zölden enni is jó. Az egyik leggyakrabban előforduló szín – amit a klorofill nevű pigment okoz – a természetben, így óriási a kínálat. A brokkoli, a spenót, a sóska, a káposzta- és salátafélék többsége, a kivi, az avokádó, a zöldalma, a lime, a körte, a spárga, a zöldbab, a zellerszár, az uborka, a cukkini és a zöldborsó tápanyagaikkal nagyban hozzájárulnak szervezetünk méregtelenítéséhez, energiánk fokozásához és a vérképzéshez. Tele vannak káliummal, rosttal, folsavval, kalciummal, vassal, magnéziummal, A-, C-, E- és K-vitaminnal, amelyek csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi és fogínygyulladások kockázatát. Lúgosító hatásuk és alacsony kalóriatartalmuk miatt az étrendváltók kedvelt alapanyagai.

A szép sárga

A narancs- és a citromsárga ételek – sárgarépa, -dinnye, -barack, ananász, édes krumpli, sütőtök, mandarin, citrom, grépfrút, mangó – dúskálnak az antioxidánsokban, főleg C-vitaminban és karotinoidokban. Élénksárga színüket az alfa- és a béta-karotin nevű festékanyagok adják, amelyeket a szervezetünk átalakít A-vitaminná, ez pedig hozzájárul a szem, bőr, a csontok, a fogak, az ízületek egészségékez, segítségével elkerülhető az influenza, serkenthető az agyműködés, és kezelhetőek a gyomorbetegségek.

Ne feledjük azonban, hogy a zsiradékok többsége is sárga. Próbáljunk keveset fogyasztani az állati eredetű telített és transzzsírokból, kókuszolajból, margarinból, zsíros tejtermékekből is. Ezek hosszú távon magas koleszterint, így érelmeszesedést okozhatnak. Válasszunk inkább telítetlen zsírsavakat, ilyenek a növényi és magolajak, amelyeknek a zsírban oldódó (A, D, E, K) és a karotinok szállításában és felszívódásában is fontos szerepük van.

A szívbarát piros

A piros zöldségek és gyümölcsök – tőzegáfonya, paradicsom, görögdinnye, (gránát)alma, szőlő, cékla, grépfrút, retek, vörös bab, kaliforniai paprika – gazdagok vitaminban, antioxidánsban, főleg a színüket adó likopinban, többjük rostban is. Harcolnak a szív és a bélrendszerek betegségei, a prosztatarák és a szabad gyökök ellen, csökkentik a koleszterint és a vérnyomást, a vakságot is okozó szemfenék-elmeszesedést és a szívroham esélyét, fokozzák a vérkeringést, az immunitást és az emésztőképességet.

A fitt lila

A lila, a bíbor és a kék zöldségek és gyümölcsök – áfonya, szeder, padlizsán, szilva, lila káposzta, füge, josta, lila krumpli – gyönyörű színüket az antocianin nevű szuper antioxidánstól, egyben színezőanyagtól kapják. Bennük van a legtöbb antioxidáns, így megkötik a káros szabad gyököket, ezzel lassítják az öregedést, csökkentik a rákos, a degeneratív, a krónikus betegségek és a húgyúti fertőzések kockázatát, elősegítik a veseműködést.

A védelmező fehér

A fehér ételekről nem feltétlenül az egészség jut eszünkbe, pedig a szín hiánya nem egyenlő a tápanyaghiánnyal. Itt van például a fokhagyma, a vöröshagyma, a karfiol, a gyömbér, a fehérrépa, az articsóka, a fejes káposzta, a karalábé, a gomba és a paszternák, amelyek a szívre és az érrendszerre vannak jó hatással, csökkentik a vérnyomást és a koleszterint, fokozzák az immunitást, a nyirokkeringést és a sejtmegújulást, a szabad gyökök, a gombák, a vírusok és baktériumok elpusztítását. Fehérek a kalciumban, a D-vitaminban és foszforban gazdag tejtermékek is, amelyek erősítik a csontokat és a fogakat, de segítenek az izomépítésben is, a bennük lévő probiotikumok pedig hozzájárulnak a jó emésztéshez.

Hogyan csináljuk?

Mindennap igyekezzünk enni az összes színből. Egy-egy gyümölcs vagy zöldség, egy marék bogyós gyümölcs, egy kis tál saláta és pár szem aszalvány fedez egyet a javasolt öt alkalomból. Érdemes az aktuális évszakban termő zöldségeket és gyümölcsöket vásárolni, főleg sötétebb és vibrálóbb színűeket, mert ezekben több a tápanyag, ezek legfrissebbek, a legfinomabbak, és az áruk is ilyenkor a legkedvezőbb. Próbáljuk minél kevésbé feldolgozni őket – ideális, ha nyersen esszük -, hogy a bennük lévő tápanyagok ne sérüljenek.

Egyensúlyban

A legtöbbünk szervezete jócskán elsavasodott, ami táptalaja a betegségeknek, hosszútávon egészségkárosító, de ez szerencsére helyrehozható. Ha lúgosításra van szükségünk, még egy ok, hogy minél több vizet, zöldséget, zöldséglevelet – kivéve paradicsomot – fogyasszunk, viszont bánjunk csínján a gyümölcsökkel, mert túlzott mennyiségben savasítanak.

Minden zöldség és gyümölcs egészséges, de nem feltétlenül kalóriaszegény is. Ha diétázunk, csak módjával együnk sok keményítőt tartalmazó zöldségeket, amilyenek a burgonyafélék, a kukorica és a hüvelyesek, magas zsírtartalmú avokádót, kalóriadús banánt, szőlőt, mangót, nagyon édes, túlérett, főleg aszalt gyümölcsöket.

FEL

(Forrás: Heti Válasz, 2017. július 27.)
______________________________________________________________

20. Egyre több a melanómás megbetegedés

Ugrásszerűen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben, ezen belül a legsúlyosabb ráktípus, a melanóma előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben, csaknem a másfélszeresére. A szakemberek a fényvédelem és a rendszeres anyajegyvizsgálat fontosságára hívták fel a figyelmet.

Ez a legsúlyosabb bőrdaganat, leginkább a világos bőrűek, világos szeműek veszélyeztetettek, illetve azok, akiknek sok anyajegyük van. Ritkábban ugyan, de barna bőrűeknél is kialakulhat ez az elváltozás. A többi bőrrák – például basalioma, laphámrák – esetében is jelentős növekedés mutatkozik a betegek számában. Ezek lényegesen gyakoribbak, mint a melanóma, de kevésbé veszélyes tumortípusok. Ha idejében felismerik őket, nem járnak komoly következményekkel, ám ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttéteket is képezhet. A bőrt érintő tumorok legtöbbje mögött a genetikai tényezők mellett a káros UV-sugárzás és a többszöri leégés áll, ezért is kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem. A déli órákban és magas UV-sugárzás esetén kerülni kell a napot, emellett használjunk naponta többször magas faktorszámú fényvédőt. Ablak mögött, így akár az autóban vagy árnyékban is érhetik káros sugarak a bőrünket, tehát ott is óvnunk kell magunkat az erős sugárzástól.

A teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, különösen azoknak fontos erre odafigyelniük, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban bőrrák. Amennyiben új anyajegy jelenik meg, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, viszket vagy vérzik, akkor érdemes mielőbb bőrgyógyászhoz fordulni. Nem jó elodázni a vizsgálatot, ugyanis ha kialakul a betegség, akár végzetes is lehet.

FEL

(Forrás: Magyar Idők, 2017. július 19.)
______________________________________________________________

21. Tudta, hogy a sárgadinnye gyógynövény is?

A sárgadinnye nemcsak finom, zamatos és édes, hanem gyógyhatása is jelentős. Gondolná, hogy még a női bajokra is ehetjük?

Az ázsiai eredetű sárgadinnye gyümölcs és gyógynövény is egyben. Szülőhazája India, ahol már 4000 évvel korábban is termesztették. A sárgadinnye a görög társánál kevésbé kedvelt, ám tápanyagtartalma jelentősebb. Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet rücskös, sima, hálós és barázdás is, húsa pedig narancsszínű és zöldes árnyalatú.

Honnan tudjuk, hogy érett a sárgadinnye?

Ebből kifolyólag nemcsak nevük, hanem színük és tápanyagtartalmuk is megkülönbözteti őket egymástól. Bizonyos fajtái már június végén érnek, és a tenyészidő egészen szeptemberig elhúzódhat. Az érett sárgadinnyét kivilágosodott héjáról, a bibepont felőli végének puhaságáról, és ehhez kapcsolódó jellegzetes illatáról ismerhetjük meg.

Milyen hatása van a sárgadinnyének?

Tápértéke a következő tápanyagokban rejlik: kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, magnézium, réz, cink és króm, A-vitamin, tiamin, folsav és C-vitamin. Gyógyhatását béta-karotin tartalmának köszönheti, ebből kifolyólag minden gyulladásos és lázas betegségre kiváló gyógyír. Ez utóbbi idején kellemesen hűsít, és javítja a közérzetet. Jó hatást vált ki továbbá vékony- és vastagbélgyulladáskor, illetve a vékonybél végénél lévő záróizom gyulladása esetén.

A bél e szakaszának megbetegedése főleg azoknál a vegetáriánusoknál jelentkezhet, akik táplálékuk legnagyobb részét nyersen fogyasztják. Női problémák kezelésére kiválóan alkalmas a sárgadinnye, főleg akkor, ha menstruációjuk rendszertelen vagy erős. A gyümölcs hatékonyságának a sora még mindig nem ért véget: élénkíti a veseműködést és ezen kívül a köszvény, az epekő és a reuma egyik legjobb ellenszere.

Kimagaslóan jó hatással van az immunrendszerre, tisztít, eltávolítja a fájdalommal járó lerakódásokat a test minden részéből így a bokából és a csuklóból is. Magas szénhidráttartalma miatt főétkezésként is az étrendbe illeszthető, bár nagyon magas cukortartalma miatt a sárgadinnyét cukorbetegek csak kis mennyiségben fogyaszthatják.

Ameddig képesek vagyunk ellenállni ennek az ínycsiklandó gyümölcsnek, akkor tartsuk 7-10 C°-os hőmérsékleten, így garantáltan eláll három vagy akár öt napig is ezt persze nagyban befolyásolja a gyümölcs érettségi szintje. Ha hűtőben tároljuk, figyeljünk arra, hogy más ételek könnyen átvehetik zamatos illatát.

FEL

(Forrás: www.egeszsegkalauz.hu)
______________________________________________________________

22. Mák

Szerencsére a mák központi helyet foglal el a magyar étkezési szokásokban, jóllehet kevesen tudnak annak gyógyhatásáról.

Tele van (csontépítő), magnéziummal, (OMEGA4) növényi zsírsavval, aminosavakkal, enzimekkel: plusz foszfort, kalciumot, káliumot és vasat is találunk benne. Kevesen tudják, hogy lassítja az öregedési folyamatokat; fékezi a csontok leépülését, és elkezdi újra építeni a ritkult csontszöveteket. A magas vérnyomást leviszi. A telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető a trombózis és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterin szintet, miközben fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. És nem utolsó sorban, szinte teljesen megszünteti (frontváltozásnál) a lábban keletkező görcsöt. Továbbá, növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek gyógyulására. És még egy érv szól mellette: ötödébe kerül, mint az agyon reklámozott étel-kiegészítők, jóllehet a hatásfoka túlhaladja. Azt is tudnunk kell, nem azonnal, hosszabb távon (2-3 hónap) fejti ki gyógyító hatását.

Használati és tárolási javaslat:
A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, mézzel vagy édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd a hűtőben tároljuk. Az első hónapokban naponta, minimum 1 evőkanállal fogyasztunk belőle. Később (a szervezet állapotától függően) kétnaponként.


Így is lehet fogyasztani:
Naponta (délelőtt vagy délután) 1-0,5 deci tejbe (lehet vízben is) egy púpozott evőkanál, méz és édeske nélkül, darált mákot keverünk. Lehet emelni a tejadagot, illetve vízzel is el lehet készíteni. 50 éves kor után nem tanácsos szüneteltetni, sem abbahagyni. Tekintsük olyan gyógyszernek, amelyet egy életen át szedni muszáj.

FEL

(Forrás: www.aztbeszelik.com)
______________________________________________________________

23. Allergiás a parlagfűre?

Igyon kurkumateát és egyen lazacot!

Ha parlagfű-allergiája van, ön is észrevehette már, hogy bizonyos ételektől rosszabbodnak a tünetei, míg másoktól kevésbé tombolnak. Néhány élelmiszert érdemes kerülni, de akad olyan is, amely kifejezetten jótékony hatású a parlagfűszezon alatt.

A parlagfű pollenjétől több millió embernek vannak allergiás reakciói, mint a tüsszögés, az orrfolyás, torokduzzanat, torokfájás vagy a szemviszketés. Ezek a tünetek rosszabbodhatnak, ha nyers gyümölcsöt vagy zöldséget fogyaszt; különösen a szájüreg problémái fokozódhatnak, amelynek oka a parlagfűpollenben található fehérje és a nyers zöldségek, gyümölcsök fehérjéinek keresztaktivitása.

A lazacban lévő ómega-3 zsírsav felveheti a kesztyűt az allergiával szemben

Megeshet, hogy az immunrendszer nem tesz különbséget a pollen és a gyümölcsök, zöldségek fehérjéje között.

A leggyakoribb allergiás tüneteket okozó ételek a banán, a kamilla, az uborka, a dinnye, a napraforgómag és a cukkini.

Ugyan rengeteg gyógyszer csökkenti az allergia tüneteit, ám sokaknál jelentkeznek kellemetlen mellékhatások. Nézzük, milyen ételekhez és italokhoz fordulhat, ha természetes módon szeretne szembeszállni a tüsszögéssel és a szemviszketéssel!

Arról már volt szó, hogy a kamilla a sötét oldalon áll, ám a kurkuma az egyik élharcos az allergia elleni háborúban. Erős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító, így segíthet visszafogni a bosszantó tüneteket.

A vízről se feledkezzen meg, hiszen a kiszáradás csak ront a helyzetén; naponta legalább 8-10 pohár vizet igyon meg! Vezesse be étrendjébe a gyulladáscsökkentő ételeket: a friss és organikus zöldségeket, a kiváló minőségű fehérjét, mint ami például a frissen fogott lazacban és a fűvel táplált marha húsában van. Mindezek tele vannak allergia elleni vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

Az ómega-3 zsírsav, amelyet a lazac, a tonhal, és egyéb halfajták is tartalmaznak, csökkentheti az allergiás reakciókat.

Bár vannak ígéretes bizonyítékok, túl korai lenne kijelenteni, hogy az emlegetett zsírsav biztos javulást eredményez

A spenót, a brokkoli és a paradicsom többek között azok a zöldségek, amelyek C- és E-vitamint tartalmaznak, ezek a duzzadt légutakra fejtik ki jótékony hatásukat.

Az allergiát a megfelelő táplálkozással nem fogja tudni meggyógyítani, de elviselhetőbbé és élhetőbbé teheti ezt az időszakot.

(TÁFELSPICC, 2017.08.15. 16:15)

FEL
______________________________________________________________

24. Zab

A zab az egyik legegészségesebb gabonaféle a világon. A zabliszt segít a fogyásban, a vércukorszint helyreállításában, és csökkenti a szívbetegség kialakulását.

Ezek azok a felhasználási módok:

Kenyér helyett
A fasírt elkészítésénél, a darálthúst zabpehellyel keverjük össze kenyér helyett, így egészségesebb lesz az elkészült étel.

Zabliszt
A zablisztet saját magad is megőrölheted, és használhatod süteményekbe, levesek vagy szószok sűrítésére.

Zabtej
Engedjen a fürdőkádba meleg vizet, majd öntsön hozzá zabtejet, és élvezze a pihentető és gyógyító hatását a bőrén!

Arc maszk
A zabpehely mint fő összetevője az arcmaszknak, kisimítja a ráncokat, fellép a gyulladás és a száraz bőr ellen is.
Keverjünk össze egy evőkanál darált zabpelyhet, egy teáskanál cukrot, egy teáskanál citromlevet, és egy csepp teafa illóolajat. Alkalmazza ezt hetente kétszer, és bőre felfrissül, sima és puha lesz.

Szagtalanító
Tegyünk egy kisebb tálba zabpelyhet, és helyezzük be a hűtőszekrénybe. Ez a módszer segít megszabadulni a hűtőben lévő kellemetlen szagoktól.
FEL
______________________________________________________________

25. Édes adalék

A túlzott cukorfogyasztást már csak a fölösleges kalóriabevitel miatt is kerülni kell, aki pedig cukorbeteg, annak végképp nyomós oka van minimalizálni a mennyiségét. De mi a különbség az egyes cukorfélék között, illetve mivel lehet azokat helyettesíteni?

Mennyi az annyi?

A mennyiség behatárolását segíti, ha tudjuk, hogy a szánhidrátok ideális esetben a napi energiabevitel 50-55 százalékát adják. Utóbbiban az ételekhez adott cukrok is benne vannak, amelyeknek mennyisége jó esetben nem lépi túl az összes szénhidrátbevitel 10 százalékát. Ez egy napi 2000 kilokalóriás étrend esetében azt jelenti, hogy annak fele, vagyis 1000 kilokalória származik szénhidrátból, azon belül pedig 200 kilokalória kerül be a szervezetbe az ételekhez hozzáadott cukorból. Így a hozzáadott cukor mennyisége naponta körülbelül 50 gramm lehetne, ami nagyjából 10 db kockacukornak felel meg. Utóbbinak alapanyaga az étkezési cukorként emlegetett szacharóz.

A cukorpótlók közül – itt a cukor kifejezés már nem a kémiai elnevezést, hanem a köznyelvi értelemben vett étkezési cukrot jelenti, amelyet különféle anyagokkal helyettesítenek – a legfontosabb a fruktóz, amely a szacharóznál 30 százalékkal édesebb, így kisebb mennyiség is elegendő belőle ugyanazon édes íz eléréséhez. Az ipar a fruktózt elsősorban a szacharóz elbontásával állítja elő, naponta maximum 50 gramm fogyasztható belőle. Ugyancsak cukorpótló a szorbit, amelynek édesítő ereje csupán a répacukor 30-50 százaléka, napi maximális adagja pedig 30-50 gramm. Túlzott fogyasztása haspuffadást és hasmenést okozhat. Szintén cukorhelyettesítőnek használt a xilit, amely az előbbihez hasonlóan egy cukoralkohol. Édesítő ereje a cukoréval azonos, viszont előnye, hogy energiatartalma csupán a kétharmada. A szorbithoz és a xilithez hasonlóan energiát adó cukorhelyettesítő a mannit, az izomalt, a maltit és a laktit is. Ezekkel a cukorpótlókkal a cukorbetegeknek is számolniuk kell, a belőlük elfogyasztott mennyiséget figyelembe kell venniük diétájuknál, tisztában kell lenniük azok cukor-, illetve szénhidráttartalmával, energiaértékével.

Tudta?

A cukor, a cukorpótló és az édesítőszer kifejezés a pontos definíciók, utóbbi kettő is két külön fogalmat takar. A cukor kifejezést kizárólag a vízben jól oldódó, gyors felszívódású, többé-kevésbé édes ízű egyszerű szénhidrátokra használják. Legismertebb képviselőjük az egy egységből álló szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz) és a galaktóz (a tejcukor egyik alkotórésze). A két cukoregység összekapcsolódásából felépülő cukrok, más néven diszacharidok közül a legismertebb a répa- vagy nádcukor (ez a szacharóz, amely egy szőlőcukor és egy gyümölcscukor egységből áll), a tejcukor (ez a laktóz, amely egy szőlőcukor és egy galaktóz egységből áll) és a malátacukor (ez a maltóz, amely két szőlőcukor egységből áll). A cukrot, legyen az akármilyen, energiatartalma miatt kilószámra enni nem szerencsés, viszont azok a paranoid vélemélyek sem helyesek, amelyek teljes tiltólistára helyezik őket. Cukrokra ugyanis szükségünk van, mert megannyi sejtünknek létfontosságú, egyedüli energiaforrását jelentik. Egyik első számú felhasználójuk az agy, amely a szervezet teljes glükózfelhasználásának negyedét égeti el. Száműzni tehát nem kell az étrendből, csak figyelni a mennyiségére. Aki egészséges, az a táplálkozási ajánlások szerint még édességet, süteményt is minden további nélkül fogyaszthat heti egy-két alkalommal, gondot egyedül az okozhat, ha valaki napi szinten cukrozott finomságokat nassol.

Közel a nullához

Annak, aki a cukorpótlókat is kerülné, de ragaszkodik az édes ízhez, érdemes édesítőszerekkel helyettesítenie azokat. Ezek nem befolyásolják a vércukorszintet sem, jól alkalmazhatóak cukorbeteg-diétában is. Vannak köztük olyanok, amelyek csekély energiatartalmúak, és olyanok is, amelyek energiamentesek. Energiatartalmuk a grammonkénti nullától a négy kilokalóriáig terjed, de mivel csak minimális mennyiségben kell ezeket alkalmazni, ez az érték gyakorlatilag elhanyagolható.

A legelső mesterséges édesítőszer a szacharin volt, amelyet először 1879-ben állítottak elő, és édesítő hatása háromszázszor nagyobb a répacukorénál. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által javasolt napi beviteli maximuma 5 milligramm/ testtömegkilogramm. Mellette ma a legismertebb mesterséges édesítőszer a ciklamát, az aszpartám, és az aceszulfám-K. A ciklamátot 1940-ben fedezték fel, harmincszor édesebb a répacukornál, napi javasolt beviteli maximuma pedig 11 milligramm/ testtömegkilogramm. Az aszpartám édesítőereje kétszázszor nagyobb a répacukorénál, maximális napi mennyisége 40 milligramm/ testtömegkilogramm. Az aceszulfám-K édes íz szempontjából hasonló az aszpartámhoz, napi maximális beviteli mennyisége pedig 15 milligramm/ testtömegkilogramm. Jellemzően az előbbi négy édesítőszerből állnak azok a boltokban kapható termékek, amelyeket tabletta, folyadék vagy por formájában lehet megvásárolni.

Az előbbieken kívül az édesítőszerek csoportjába sorolható még a kevésbé ismert taumatin, a neoheszperidin DC, a szukralóz, és az aszpartám-aceszulfám só. A taumatin természetes anyag, egy Nyugat-Afrikában honos cserje gyümölcséből vonják ki, míg a neoheszperidin DC-t a narancshéj keserű anyagának lúgos kezelésével és hidrogénezésével állítják elő. A szukralóz kémiai szerkezete hasonlít a kristálycukoréhoz, azzal a különbséggel hogy, molekulájában néhány klóratom is található, a cukornál pedig hatszázszor édesebb. A aszpartám-aceszulfám só 64 százalékban aszpartámból, 36 százalékban aceszulfámból áll, íze nagyon hasonló a cukorhoz.

Hidegen vagy melegen?

Az édesítőszerek hőérzékenysége különböző, szacharin például hő hatására kesernyés, fémes utóízű lesz, de hőérzékeny az aszpartám is. A ciklamátok jók sütéshez és főzéshez is, ugyanúgy, ahogyan az aceszulfám-K. A sztévia az elmúlt pár évben terjedt el, ez szintén bírja a meleget: ezt az édesítőszert a Közép- és Dél- Amerikában őshonos jázminpakóca leveleiből vonják ki, energiatartalma alacsony, a cukornál viszont háromszázszor édesebb. Kivonatait szinte mindenhez lehet használni: süteményekhez és főzéshez, italokhoz és salátákhoz.

Rettegett hatások

Már több édesítőszert is összefüggésbe hoztak daganatokkal, de egyik vád sem állta meg a helyét. Az állatkísérletekben a szacharin kizárólag extrém nagy dózisban okozott hólyagrákot, de emberben, az élelmiszerekben előforduló mennyiséget fogyasztva nem növelte e betegség gyakoriságát. Az aszpartámnál az állatkísérletek során sem tapasztaltak kóros elváltozást még akkora mennyiségnél sem, amely az emberi fogyasztásra maximálisan ajánlott adag százszorosa. Az aszpartám idegrendszerre, tanulási szokásokra és a viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálva úgyszintén nem találtak kapcsolatot a kutatók.

(Forrás: Képmás, 2017. 08. szám)
FEL
______________________________________________________________

26. A gyakori fájdalomtól a fenntartható fittségig

Két érzékeny területről gyűjtjük össze a tudnivalókat: a csípőhorpaszizomról és az Achilles-ínről. Nagyon sokféle panasz hátterében állhatnak ezek diszfunkciói, amire lehet, hogy első körben nem is gondolnánk. Pedig néhány egyszerű rutinnal megszüntethetjük például a derék fájdalmát. Ha valaki rendszeresen fut, bizonyára tapasztalt már olyan problémát, amely éppen e két terület elhanyagolásából adódott.

A test középpontja a medenceöv. Erre függesztődik az alsó végtag, erre épül a gerincoszlop. A talp boltozata, a láb állása, a vádli feszessége, a térd pozíciója, a combizmok állapota és a csípőhorpasz rugalmassága mind-mind kihat a medenceövre. A medence helyzete pedig nagyban befolyásolja a gerincoszlop posztúráját. Ezért egy merev, rugalmatlan Achilles-ín a vádli merevségéhez vezet, amely kihat a térdre és közvetve a medencére is. Egy feszes csípőhorpasz húzza a derekat, a farizom és az ágyéki izmok nem képesek megfelelően kompenzálni, felborul az izomegyensúly, így rövidülés a csípőhorpaszban az ellenoldalon, vagyis deréktájékon feszültséget és fájdalmat vált ki. Néhány egyszerű gyakorlattal megelőzhetjük és kezelhetjük a problémát.

A csípőhorpasz

A csípőhorpaszizom az az izom, amely járás közben, sőt, görnyedt, kitekeredett pozícióban, kényszertartásban ülve is folyamatosan dolgozik. Hajlamos a rövidülésre, feszességre. Éppen ezért megfelelő állapotának eléréséhez sok-sok nyújtásra van szükség. A manuálterápia is segíthet, ilyenkor a terapeuta általában az eredési pontra erőteljes nyomást kifejtve kényszeríti az izmot arra, hogy “önmagát kioldja”, vagyis reflexesen ellazítással reagáljon a nyomásra.

De nézzük a nyújtást, hiszen ezt saját magunk önállóan végezhetjük nap mint nap! Helyezkedjünk térdelőállásba, és egyik lábunkkal lépjünk ki előre úgy, hogy a lábfejünk valamivel a térdvonal előtt legyen. Lábfejünk és térdünk előre mutasson.Támaszkodjunk meg mindkét kezünkkel a combunkon, térd fölött. Lassan és óvatosan kezdjük el a testsúlyunkat az elől lévő lábra helyezni, csípőnket folyamatosan a talaj felé közelítve. Tartsuk a csípőt a talaj felé forgatva, és tartsuk ki a nyújtó pozíciót 40-50 másodpercig, majd váltsunk oldalt!

Egy másik kiváló csípőhorpaszt nyújtó gyakorlat oldalfekvésben kivitelezhető. Feküdjünk le az ágyra, egészen a szélére, arccal befelé. A fölül lévő lábunkat kezdjük el szépen lassan hátrafelé engedni, mintha lábfejünkkel meg szeretnék érinteni a talajt.Mellkasunk eközben végig maradjon előre fordulva, és igyekezzünk csak csípőből hátrafelé és lefelé nyújtózni. Szintén tartsuk ki a pozíciót, majd végezzük el a másik oldalra is!

Az Achilles

Az Achilles-ín a boka hátulsó felén található rövidke, de annál nagyobb igénybevételnek is terhelésnek kitett képlet. Minden egyes lépésnél, szökellésnél, ugrásnál, elrugaszkodásnál szükség van rá. Gyengesége, feszessége, rugalmatlansága egyaránt problémát okoz. A vádli feszességével együtt az egész alsó lábszár merevségét növelheti és terhelhetőségét csökkentheti. Többszöri túlterhelésre gyulladással reagál, olykor tojásnyi méretűre dagadhat, és pihentetéssel nemhogy jobb, inkább rosszabb lesz. Ennek oka, hogy az inas szövet még inkább bemerevedik, ami mozgatással viszont bemelegszik, így kicsit rugalmasabbá is válik, ugyanakkor a mozgást folyamatos fájdalom kíséri. Ám az Achilles-tájéki fájdalom kezelése nem korlátozódhat csupán magára az ínre. Rendszerint a lábszár külső és belső oldalán futó gázlóizommal áll összefüggésben. Ha jegeléssel vagy gyulladáscsökkentéssel csillapítottuk az akut gyulladást, nekiállhatunk a rehabilitációnak, amely egyszerre áll erősítésből és nyújtásból. Álljunk egy lépcsőfok szélére mindkét lábunkkal úgy, hogy csak a lábfej elülső része legyen a lépcsőn. Páros lábbal(ha mindkettő fáj) vagy az egészséges lábbal (ha csak az egyik ín sérült) emelkedjünk magas féltalpra, majd helyezzük át a testsúlyt a sérült lábra. Nagyon lassan, mintegy ellentartva a leengedésnek, kezdjük el sarkunkat lefelé engedni, egészen a teljes megnyúlás állapotáig, azaz a lépcső szintje alá.

Ezt a fajta mozgást excentrikus erősítésnek nevezzük. Azt jelenti, hogy az izmot úgy eddzük, hogy a végpozícióból engedjük vissza a megnyújtott állapotig, miközben ellenerőt fejtünk ki – tehát a megnyúlás, elernyedés ellenében dolgozunk. A végén (a “negatív fázisban”) viszont már nyújtunk, és lassan, fokozatosan engedjük bele magunkat a pozícióba. Újra páros vagy a másik láb segítségével emelkedünk ki, és ismételjük 3×8-10-szer a gyakorlatot. Ha néhány héten keresztül mindennap elvégezzük, az Achilles nem lesz a gyenge pontunk.

(Forrás: Képmás, 2017. 08. szám)
FEL
______________________________________________________________

27. Hogyan vezessük le a sztresszt a mindennapokban?

Az élet tele van stresszhelyzetekkel, melyek nagy részét nem tudjuk befolyásolni, míg másokra fel tudunk készülni, és önként vállaljuk. Stresszhelyzetek átélésére személyiségünk fejlődése szempontjából nagy szükségünk van. Addig nincs gond, amíg megfelelően tudjuk kezelni, és nem okoz állandó készenlétet.

Mindennapjainkban szereplő, aprónak és természetesnek tűnő dolgok „kifinomításával” és tudatosabb művelésével sokat lendíthetünk az egyensúlyi állapot megszilárdítása érdekében. Ide tartoznak az alábbiak:

Étkezés: szépen terített asztal, harmonizáló étkészlet, dekoratív tányér, ínycsiklandó illatok, szín és forma harmóniája, kellemes ízek jellemezzék ételeinket. Falatról falatra ízleljünk és komótosan étkezzünk. Semmi másra ne gondoljunk, csak az étel ízével foglalkozzunk.

Fürdés: az otthoni fürdés is segítheti a mindennapos stressz levezetését. Különösen akkor, ha megteremtjük hozzá az ideális körülményeket. Először tisztítsuk meg testünket a rárakódott szennyeződésektől. Majd lépjünk a kádba és helyezkedjünk kényelembe a kellemesen meleg vízben. Öt percet töltsünk teljes nyugalomban.

Érintés: társunk, barátunk, családtagjaink közeledése, érintése rendkívül fontos relaxáló hatást fejt ki, amely már öt percen belül kialakul.

Passzív pihenés: alvásra, passzív pihenésre nagy szükségünk van. Sokak számára ez a hétvégék fő célja, azonban fontos, hogy a hétköznapokban is lehetőséget adjunk rá. Teremtsünk otthonunkban pihenésre, nyugalomra alkalmas körülményeket.

Aktív pihenés: végezzünk rendszeres testmozgást (lásd alább), válasszunk olyan programot, amely kikapcsolódást ígér és örömet ad. Sokan a színházat, mozit választják, míg mások szívesen járnak el baráti társasággal kártyázni, vagy mennek fürdőbe, kirándulni, biliárdozni.

Rendszeres sport: stresszkezelés szempontjából is fontos a rendszeres testmozgás. Végezzünk legalább 5×30 perc, nagy izomcsoportokat mozgató ciklikus mozgást (pl. kocogás, kerékpározás, úszás), és mindezt egészítsük ki hetente 2 alkalom erősítő tréniggel.

(Forrás: Patika Magazin, 2017. októberi szám)
FEL
______________________________________________________________

28. Kakukkfű

Több faja is elterjedt, amelyek kertészetekben kaphatók. Magyarországon a hegyi kakukkfű, a korai kakukkfű és a homoki kakukkfű honos.

A kakukkfű elnevezés a görög thymos vagy thymon nevet jelentő szóból származik, amelyet a rómaiak is átvettek. Népies neve nálunk timián, tömjénfű, démutka, balzsamfű, méhfű.

A kakukkfű, mint fűszer különböző kakukkfűfajtákból áll, mint a mezei kakukkfű virágos hajtása, valamint a kerti és a spanyol kakukkfű levele és virága. Az utóbbi a kellemesebb aromájú.

A növényt talajtakaróként is ültetik, szépen kúszik a talaj felszínén. Általában 20 cm magasra is megnő, évelő félcserje, 4-6 évig marad egy helyen. Hazánk éghajlata kedvez a növénynek, kivéve a fagyokat, inkább mondhatjuk melegkedvelő, fényigényes növénynek.

A fűszer jellemzése

Színe zöldes, amit a fűszer herbája ad. Így virág-, levél- és szárdarabkák is találhatók benne.
Átható szagú, erősen fűszeres. Az illatérzetet több komponens együttesen adja illóolaj-komponensei által: p-cimol, linalol, linalilacetát, timol, karvakról, B-kariofillén.
Íze kissé kesernyés, aromás.

Ásványielem-tartalma

Makroelemek: kalcium, magnézium, kálium, nátrium, foszfor, kén. A kakukkfűben a kálcium (Ca) és a kálium (K) jelentős mennyiségben van jelen.
Mikroelemek: mangán, cink.

Hatóanyagai

A herba 1-2,5% illóolajat tartalmaz. Az illóolajának jellemző komponense a timol és a karvakrol. Jelentős a fűszer cserzőanyag-tartalma, továbbá egyéb fahéjsavszármazékok (polifenol, flavonoidok közül a luteolin) apigenin és azok származékai) jelentősek.

Gyógyászati alkalmazása

Hatóanyagai a növényt alkalmassá teszik belsőleges és külsőleges használatra is.
Belsőleges használatnál, teaként étvágyjavító hatása érvényesül. Nem hanyagolható el a tea fertőtlenítő és egyben hurutoldó, köptető hatása sem, amelyet a timolnak tulajdonít a medicina.
Külsőleg szájöblögetésre, torokfertőtlenítésre, sebek fertőtlenítő lemosására, borogatásra alkalmazzák.

A fűszer felhasználása ételeinkben

A kerti kakukkfű a legelterjedtebben használt fűszer, a francia és az olasz konyha nélkülözhetetlen íze. A kakukkfű jól kombinálható petrezselyemmel és babérral. Kakukkfűvel ízesített ételek elsősorban a halak, a sültek, a vadhúsok és a belsőségekből készült ételek. A kakukkfüves ételek emésztőnedveket serkentő, kissé gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek.

(Forrás: Patika Magazin, 2017. októberi szám)
FEL
______________________________________________________________

29. Kevesen élnek a pszichoterápia lehetőségével

A mentális problémákkal küzdők számához képest ma elenyészően kevesen vesznek részt pszichoterápiában, az emberek inkább gyógyszerrel igyekeznek enyhíteni a lelki kínokat. Hazánkban több mint hatvanezren küzdenek depressziós panaszokkal. Az okok a szakemberek szerint is összetettek: a betegek idő- és ismerethiánya, a pszichiáterek alacsony száma éppúgy szerepet játszik ebben, mint az, hogy nagyon alacsony a pszichoterápiás ellátások támogatása, ezért azokat a kezelőhelyek nem részesítik előnyben.

Téli lehangoltság

Depressziótól átlagosan a felnőtt lakosság 7-7,5 százaléka szenved. Azok aránya azonban, akiknél ez alapvetően évszakhoz kötött, azaz a sötétebb őszi–téli hónapokban, október végén, novemberben jelentkezik és tavaszig, nyár elejéig kitart, elérheti a 10-15 százalékát. A téli depresszió enyhébb, ártalmatlanabb változata a téli lehangoltság, ami elsősorban az igazán sötét napokon jellemző, ez azonban nem valódi depresszió. Annak súlyosabb formája szerencsére csak az emberek 2-5 százalékát érinti, ők azok, akiknél pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. Többségükre – a tünetek intenzitásától függően – a fényterápia, a mozgás, a szabad levegőn végzett időtöltések is jótékony hatással lehet. A szakemberek szerint azonban itt sem ajánlott az öndiagnózis, főként ha a tünetek kínzóvá válnak, és önerőből nem sikerül változást elérni, érdemes segítséget kérni.

(Forrás: Magyar Idők, 2017. október 11.)
FEL
______________________________________________________________

30. A szaglóképesség csökkenése

Az öt érzékszervünk egyike az orr, amely fontos információkat közvetít az agyunknak. Érdemes komolyan venni, ha problémák adódnak a szaglásunkkal. A szaglóképesség csökkenésének több oka is lehet. Kialakulhat akár a túlzásba vitt orrspray- vagy orrcsepphasználattól is, de a változás lehet akár a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór, illetve agyi tumor, gyulladás vagy a sclerosis multi­plex első jele is.

A kor előrehaladtával, ahogy általánosságban minden érzékelésünk romlik, úgy a szaglásunk is. De komolyabb problémákat is jelezhet, ha nem érezzük úgy a szagokat és illatokat, mint régen.

A szaglászavar viszonylag ritka, százból ugyanis csak egy embert érint. Leggyakrabban orr- és melléküreg-betegségek, allergia és gyulladás vagy fejtrauma állhat a szaglászavarok hátterében. Panaszok esetében érdemes felkeresni a szakembereket, elsősorban a fül-orr-gégészetet. Az orvosok a vizsgálatok után kiválasztják a számunkra legmegfelelőbb terápiát.

A szaglásromlás hátterében a legtöbb esetben igen profán dolgok állhatnak. Az orrunkban elhelyezkedő szaglóreceptorok közvetlenül érintkeznek a környezetünkkel. Különböző vírusok, gázok, gőzök vagy a cigarettafüst is elérheti a receptorokat és károsíthatja őket. Azonban fontos a problémával időben orvoshoz fordulni, mivel ennél komolyabb dolgok is állhatnak a szaglásunk romlásának hátterében. A vitaminok, valamint a nyomelemek hiánya is okozhat gondot.

A szaglászavar néha komolyabb betegségekre is utalhat. A szagok érzékelésének negatív változása lehet akár Parkinson- vagy Alzheimer-kór, illetve agyi tumor, gyulladás vagy a sclerosis multiplex első jele is. Ez ritkábban előforduló forgatókönyv, ettől függetlenül nem érdemes a szaglásproblémákat félvállról venni. Fontos tehát a korai diagnózis. Az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint a sclerosis multiplex neurodegeneratív betegség. A neurodegeneráció az idegek károsodásával járó folyamat, amelynek következtében csökkennek az agy funkciói. Az idegsejtek sérülése vagy előrehaladott pusztulása jellemző ezeknél a betegségtípusoknál.

Mivel a szaglásképesség megváltozását számos ok kiválthatja, így a kivizsgálás is sokoldalú, több elemből tevődhet össze. A vizsgálat tehát sokszor társszakmák bevonásával történik meg, gyakran alkalmazva labordiag­nosztikát és képalkotást. Nagyon fontos a gondosan felvett kórelőzmény és a fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely után szubjektív szaglástesztet végeznek el a páciens segítségével. A két leggyakoribb ilyen jellegű teszt a tengerentúli UPSIT és a német Sniffin’ Stick-módszer, de a piacon még számos vizsgálati lehetőség ismert. Valamennyire jellemző, hogy költséges, időigényes és jelentősen függ a beteg kooperációjától is.

Az orrpolip vagy az orrsövényferdülés által kiváltott szaglásromlás orvosolható a legegyszerűbben, azaz műtéti úton. Gyulladások és allergia esetén a gyógyszeres kezelés segíthet a beteg panaszain. A szaglásunk romlását az életmódunk megváltoztatásával is megelőzhetjük. Ha olyan helyen dolgozunk, ahol sok a vegyszer, akkor érdemes maszkot viselnünk, valamint házilag készített sós vízzel rendszeresen átöblíteni az orrüreget.

(Forrás: Magyar Idők, 2017. október 25.)
FEL
______________________________________________________________

31. A nagy vitamindilemma

Vegyem vagy egyem?

Ősszel-télen mindig felmerül a kérdés, hogy vásároljunk-e vitamint vagy sem. Szükség van-e táplálékkiegészítőkre, vagy csupán természetes forrásból biztosítsuk szervezetünknek a vitaminokat? Erre keressük a választ.

A multivitaminok szedése sok család hétköznapi rutinjába beletartozik, a hidegebb hónapok beálltával felkerülnek a polcokra a szivárványszínű, egészséget és energiát ígérő kis fiolák. Lelkiismeretünk megnyugtatására be-bekapunk egy vitaminpirulát, arra gondolva, ezzel is teszünk valamit az egészségünk megőrzéséért.

Az vagy, amit eszel

A vitaminok és a nyomelemek az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek. Szerepük leginkább az autó gyújtógyertyáinak működéséhez hasonlítható: a szervezet anyagcsere-folyamatait indítják be, illetve szabályozzák. Testünknek van egy optimális vitaminszükséglete, ami teljes mértékben kielégíti a szervezet vitaminigényét. Az ennél nagyobb bevitt vitaminmennyiség már nem javítja a szervi funkciókat. Ellenben ha a minimálisnál kevesebb vitamin jut a szervezetbe, egy idő múlva vitaminhiányos állapot lép fel, ami fertőzésre, gyulladásokra hajlamosít, emésztési zavarokat, fáradékonyságot okoz. Bár ez elég ijesztően hangzik, a dietetikusok azt mondják, kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással gyakorlatilag teljesen megoldható szervezetünk vitaminszükségletének fedezése.

Naponta szerepeljen étrendünkben négy-öt adag zöldség, gyümölcs, naponta többször teljes kiőrlésű gabonaféle, értékes fehérjéket biztosító sovány hús/hal és tejtermékek is. Persze, ha az egészségi állapot indokolja, akkor szükséges a szervezet számára hiányzó vitaminok pótlása. Az immunrendszert legyengítő betegség, huzamosabb ideig fennálló stressz, túlterheltség és étvágytalanság során ajánlott szakember segítségét kérni, és célzottan pótolni a hiányzó nyomelemeket.

Vigyázat, hozzáadott vitamint tartalmaz!

Mindannyian láttunk már a termékek dobozain figyelemfelkeltő, színes betűket, amelyek azt hivatottak jelezni, hányféle vitamint tartalmaz az adott élelmiszer. Egyes készítményeket – gyümölcsleveket, gabonapelyheket, joghurtokat – a gyártási folyamat során vitaminokkal, esetleg ásványi anyagokkal dúsítanak, így a tápértékük megemelkedik. Ezt azért fontos észben tartani, mert ha ezek mellé még külön vitaminokat és étrend-kiegészítőket is fogyasztunk, akkor akár a napi ajánlott mennyiség többszörösét is magunkhoz vehetjük.

Szedni vagy nem szedni?

A dietetikusok azt javasolják, hogy célzottan pótoljuk a vitamint. Ha kevés tejterméket fogyasztunk, akkor indokolt lehet a kalciumot táplálék-kiegészítő formájában bevinni. Ha hirtelen beköszönt egy hidegebb, nedvesebb időszak, akkor ajánlott a C-vitamin fogyasztásra odafigyelni, és preventív módon, megelőzésként alkalmazni. A D-vitamin pótlása sem maradhat el az őszi-téli időszakban. Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy a napi D-vitamin-szükségletünket fedezzük. Azonban a borongós hónapok alatt kialakulhat hiányállapot, ezért a pótlásáról különösen fontos gondoskodnunk.

Mi kerüljön az asztalra?

Szerencsére ősszel és télen is találhatunk olyan zöldségeket, gyümölcsöket, amelyekből változatos menüt kínálhatunk az egész családnak. Vitaminokban gazdag a sütőtök, a cékla, a csicsóka, a fekete- és a jégcsapretek, a fejes káposzta (savanyítva még jobb C-vitamin-forrás), az alma, a birsalma, a szőlő, a szilva, a déligyümölcsök és a gesztenye. Friss gyümölcs és zöldség hiányában választhatjuk a fagyasztott változatokat is, amelyekből remek leveseket, köreteket, de akár turmixokat is készíthetünk. És ne feledjük, hiába étkezünk a legegészségesebb módon, ha közben olyan káros szenvedélyeknek hódolunk, ami gátolja, hogy a szervezetünk hasznosítsa a vitaminokat. A dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás egyaránt károsan befolyásolja felszívódásukat és beépülésüket.

Turbózzuk fel szervezetünket!

A nyirkos, hideg időben sokat tehetünk az immunrendszerünk megerősítéséért természetes vitaminforrásokkal is. A dietetikus ezeket ajánlja:

Csipkebogyó – A C-vitamin egyik legismertebb forrása. Fokozza a szervezet védekezőképességét és ellenállását a fertőzésekkel szemben. Hatásos immunerősítő, ami sikeresen alkalmazható a meghűléses betegségek megelőzésére és kezelésére.

Fokhagyma – Szinte minden háztartásban megtalálható csodaszer. Nemcsak az immunrendszer erősítése szempontjából hasznos, hanem vírus-, gomba- és baktériumölő hatása is kiemelkedő.

Gyömbér – Az aromás gyömbér nemcsak fűszer, hanem igai gyógynövény is. Az influenzás időszakban ajánlatos immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt fogyasztani.

Homoktövis – Egy igazi csodafegyver az immunerősítésben, telis-tele van vitaminokkal: C-, A-, E-, B- és K-vitamint is tartalmaz, sőt még antioxidánsok is vannak benne. Fogyaszthatjuk szörpként, dzsúszként, aszalt, vagy akár préselt formában is.

Quinoa – Tele van rosttal, és bőven akadnak benne esszenciális aminosavak is. A kis magokban sok az egészséges zsírsav és a tápanyag: mangán, magnézium, vas, foszfor és cink. Gyakorlatilag természetes multivitaminnak is mondható, amiből például kása formájában akár mindennap fogyaszthatunk egy adagot reggelire.

Zöld tea – A zöld tea összetevői hozzájárulnak a szervezet egészséges működéséhez és a vitalitáshoz. Rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk az immunrendszer erősítéséért.

(Forrás: Heti Válasz, 2017. október 26.)
______________________________________________________________

32. Gyógyír testnek, léleknek

Amíg egy óvodás naponta háromszázszor nevet, egy felnőtt általában már csak tizenhétszer. De hova tűnik a jókedv, és mit tennénk, ha kiderülne, hogy az egészségünket is megőrizhetjük vele?

A hatvanas években egy amerikai fiatalember vetette fel először, hogy érdemes lenne a nevetést, és annak az ember fizikai, szellemi és érzelmi állapotára gyakorolt hatását kutatni. A tudományág a görög gelos (nevetés) szóból a gelotológia nevet kapta. Társaival mérföldkőnek számító tanulmányokat írtak, és arra jutottak, hogy a nevetésnek csak pozitív hozadéka van, aminek kiaknázásával jelentősen javíthatunk az életminőségünkön.

Hogyan nevetünk?

Amíg az érzelmekért az agyunk egy-egy bizonyos területe felelős, addig a nevetés az agy különböző területeinek bevonásával történik. EEG-vizsgálaton a kutatásban részt vevők agyi működését figyelték, miközben ők egy viccen nevettek. Megállapították, hogy először a bal agyfélteke elemzi a vicc szavait és szerkezetét, majd az érzelmi reakcióért is felelős homloklebeny aktivizálódik. A jobb agyfélteke értelmezi, hogy vicces-e vagy sem, közben az alapérzelmekért felelős limbikus rendszerünk működésbe lép, stimulálja az agy motoros funkcióit, ami kiváltja a hangrobbanással járó nevetést. Éppen ezért, ha az agy bármelyik területe sérül, a humorérzék és a viccre adott reakciók megváltoznak.

Közösségi élmény

Akkor tudunk együtt nevetni másokkal, ha a társaságukban biztonságban érezzük magunkat, nyitottak és felszabadultak vagyunk. Minél többet nevetünk, annál jobban kötődünk. És valóban ragadós, ahogy Karinthy is írta: „csoportokban csinálva ragályos és veszélyesen fertőz”. Ennek az egyik magyarázata, hogy a látvány és a hang is kiválthat nevetést, illetve, hogy nem szeretnénk kimaradni a jó hangulatból. Nem véletlen, hogy társaságban harmincszor inkább nevetünk, mint egyedül.

Ez vicc?

Sokszor tapasztaljuk, hogy ami másnak vicces, nekünk egyáltalán nem az. Ezt alapvetően az befolyásolja, hogy milyen kultúrából és környezetből – gazdasági, politikai és szociális – származunk, mennyire vagyunk tájékozottak a vicc tárgyáról, és hány évesek vagyunk. A tipegő gyerekeknek még minden új, felfedezik a világot, sok mindent viccesnek tartanak, ezért nevetnek annyit. Ha együtt nézünk rajzfilmet, megfigyelhetjük, hogy ők a rövid, könnyen érthető mondanivalókon kacarásznak, és nagyon tetszik nekik a testi funkciókkal és a rosszasággal – a visszacsapódó gereblye valakit orrba vág – kapcsolatos humor. A kamaszkor elejére az állandó favicc mesélés jellemző. Ahogy nőnek, belső bizonytalanságukat tükrözi, hogy jól szórakoznak a trágár vicceken, az evésről, a szexről és a hierarchiában fölöttük álló személyekről – szülőkről, tanárokról, edzőkről – szóló élcelődésen, ami nekik magabiztosságot és kapaszkodót jelent. Felnőttként a humorérzékünk kifinomul, képesek vagyunk elvont, összetett vicceken, magunkon, másokon és minket zavaró, akár felzaklató helyzeteken nevetni. Nem véletlen, hogy egy egész iparág épült a nevettetésünkre: a stand-up előadóktól a vicckönyveken, a mémeken, a humoros videókon át egészen a vígjátékokig.

Hogyan hat?

A hangulatjavítás mellett egészségünket is óvja a nevetés. A hétköznapi stresszen túl betegségekre is lehet gyógyír. Megállapították, hogy a nevetés segíti az immunrendszer harmonizálását, ami így jobban véd a betegségek ellen, csökkenti némely stresszhormon szintjét, fokozza az endorfintermelést, tisztítja a légutakat, átmenetileg növeli a pulzusszámot, serkenti a vérkeringést és oxigénnel dúsítja a vért. A kacagás felér egy belső masszázzsal, a rekesz-, a has-, a hát- és az arcizmok mind dolgoznak. Segít megszabadulni a felgyülemlett fizikai és érzelmi feszültségtől, katartikus hatása van, javítja a kedvünket, csökkenti a depressziót, fejleszti a memóriát és fokozza a figyelmet.

Nagykövetek

Az egészségügyben már régen felismerték a nevetés jótékony hatását. 1994-ben Ausztriában megalapították a Rote Nasen szervezetet, amely két évvel később itthon Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány néven kezdte meg működését. Hisznek abban, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer, hatékony, vény nélkül, ingyen kiváltható, és nincsenek mellékhatásai. A képzett előadók a kórházi ellátásra szorult gyerekeket és idős otthonokban fekvőket nevettetik, hogy enyhítsenek a betegek félelmén és bezártságérzésén, jobb kedvre derítsék őket, csökkentsék a fájdalmukat, és segítsék a felépülésüket. Ennek a mozgalomnak a tengerentúli úttörője a hetvenes évek óta egy amerikai orvos, aki arra tette fel az életét, hogy humorral és nevetéssel örömöt szerezzen rászorulóknak. Indiában is felismerték a nevetés jótékony hatását, így ötvözték a jóga légzőgyakorlatait az önfeledt kacagással, amiből később megszületett a nevető jóga. A világot behálózó szervezeten túl kinevezték a nevetés világnapját is, amely mindig május első vasárnapjára esik.

Nevessünk sokat, mert ahogy Charlie Chaplin mondta: „Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő”.

(Forrás: Heti Válasz, 2017. október 26.)
______________________________________________________________

33. A koleszterin a 21. század csapása!

Csendesen rombolja az emberek egészségét és 5 éven belül akár végzetes komplikációkat is okozhat. Hogyan mentheti meg önmagát és a szeretteit?

Sok férfi nem foglalkozik a problémáival, amíg nem súlyosbodik a helyzet. Sokan nem kezdik el a kezelést, amíg meg nem hallják a diagnózist, de akkor általában már túl késő. Ezt egy szívroham, agyvérzés vagy érelzáródás követi. Csak mintegy 8% éli túl. Az esetek 92%-ában, a magas koleszterin az oka a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának. A koleszterin letelepszik az erekben és emiatt nyomást gyakorol a szívre.

Önnek magasabb a koleszterinszintje a normálisnál? Kezdje el a kezelését még ma vagy a szívfájdalom rosszabbodhat, és ez lehet az utolsó dolog, amit valaha is érezni fog.

Az első számú problémát az oktatás és az információ hiánya jelenti a lakosság körében. Sokan nem is tudják, hogy magas a koleszterinszintjük. És azok, akik tudják, általában nem fordítanak túl nagy figyelmet a problémára. Mi mást is várhatnánk? Az orvosok nem beszélnek túl sokat erről a problémáról. Úgy gondolják, hogy ha jól nézünk ki kívülről, akkor belül is minden rendben van. Azonban miért fáj olyan gyakran a fejünk, miért zsibbadnak a végtagjaink, miért szokatlan a vérnyomásunk vagy miért érzünk fájdalmat a szívünk táján, miután felmegyünk néhány lépcsőn? Senki sem foglalkozik ilyesmivel.

A szív- és érrendszeri betegségek többségét a magas koleszterinszint okozza. Naponta gyűlik és rakódik le az ereinkben, ami gyakran tragédiához vezet. Egy vérrögöt nem lehet érezni a lábban és még az orvosoknak is meggyűlik a bajuk a megtalálásával. De időközben körülbelül 110.000 ember hal meg eme diagnózist követően, minden évben.

Egy olyan veszélyes betegséget, mint a magas vérnyomás is gyakran a magas koleszterinszint okozza. Az emberek azonnal elkezdenek gyógyszert szedni a magas vérnyomásra, de általában nem vizsgáltatják ki az okokat. A valódi ok észrevétlen marad, ezért a kezelés évekkel tovább tarthat és jobb esetben csak kisebb szövődmények jelentkeznek.

És a magas koleszterinszint egy további következménye – zsír a belső szerveken. Ez elkerülhetetlen. Az érösszehúzódás során a véráramlás lelassul az egész szervezetben, az anyagcsere funkciók gyengülnek, és a zsír elkezd felhalmozódni. A túlsúly lehet a magas koleszterin egyik első mutatója. Ne az étrendjében keresse az okot, a tükörképe mindent megmutat, ami a belsejében történik. A test KIÁLT és riadót fúj!

Az vagyunk, amit megeszünk. Micsoda idézet. Igaz, hogy a gyorsételek, a génmódosított élelmiszerek és a magolajak nem igazán segítik az egészségünk megőrzését. De a koleszterinnel egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Általában olyan tanácsot kapunk, hogy a koleszterinünk normalizálásához elég csak egészségesen és rendszeres időközönként ennünk. A valóságban, 80%-át a szervezetünk állítja elő, különösen a máj, a vesék, a mellékvesék, a garatban lévő mirigyek és a belek. Koleszterin nélkül egyetlen sejt sem képződhetne a szervezetünkben, ez egy létfontosságú zsír. A vérrel együtt minden szövethez elér, és ha túl sok van belőle, akkor összegyűlik a véredényekben, “eltömíti őket” és korlátozza a véráramlást. Ezért nevezik gyakran “rossz” koleszterinnek. Különösen ez a koleszterin terheli a szív működését és agyvérzést, szívrohamot, érelmeszesedést és egyéb betegségeket okozhat.

Hogyan csökkenthető a “rossz” koleszterin szintje?

Ez egy fontos feladat, amire figyelnünk kell. Hogyan tisztítsuk meg a véredényeket az összegyűlt koleszterintől. A másik feladat pedig az, hogy biztosítsuk, hogy a koleszterin nem halmozódik fel újra ott és azt teszi, amit “állítólag” tennie kell – azaz segítséget nyújt az új sejtek létrehozásában. Mindkét feladat jól kezelhető egy nemrég felfedezett termékkel. Teljesen természetes összetevőkből áll. Kezelésként, de megelőzésként is használható, annak érdekében, hogy normális szinten tartsuk a koleszterint a vérben.

Egy természetes összetevőt, a galagonyát használják a rossz koleszterin “eltávolítására” és lebontására. Ahhoz, hogy a galagonya teljesen megtisztítsa a véredényeket, mindössze 5 napig kell használni a terméket. A jó koleszterin előállítását ebben a termékben egy úgynevezett transzporter, a béta-glükán teszi lehetővé. Ez egy enzim, amely a zabfélékben található meg. A fő előnye, hogy támogatja a koleszterin megfelelő működését a szervezetünkben. Támogatja az agy, a szív és a máj funkcióit is. Segít az erek rugalmasságának növelésében is.

A klinikai vizsgálatok során bizonyított hivatalos statisztikák szerint legalább 4-5 héten keresztül kell alkalmazni annak érdekében, hogy normális szintre csökkentse a koleszterint. Ezek az eredmények az igazán “súlyos” esetek kezeléséből származnak, egyéb esetekben 2-3 hét is elég ahhoz, hogy lecsökkenjen a koleszterinszint.

A termék jelenleg nem elérhető a gyógyszertárakban és csak megrendelni lehet a hivatalos weboldalon. Ez az alacsony termelési mennyiségnek köszönhető. Azonban a megrendelési folyamat egyszerű és intuitív. A megrendelését elküldheti a weboldalon és aztán a csomagot kézbesítik Önnek, a legközelebbi postahivatalba. A postán ellenőrizheti a csomagot és aztán kifizetheti.

Mindenki fordítson nagy figyelmet a testére és az egészségére!

(Forrás: Dr. Dukai – orvos)
______________________________________________________________

34. Mit üzen a testünk?

A betegségek titkos nyelve

Testünkön és testi érzeteinken keresztül észleljük a körülöttünk levő világot. Élményeink, átélt érzelmeink nyomot hagynak bennünk, és ha feldolgozatlanul maradnak, kellemetlen testi tüneteket okozhatnak. Vajon mit üzennek nekünk ezek a szimptómák?

Valószínűleg mindannyian átéltünk már olyan kisebb-nagyobb betegséget, amelynek látszólag semmi előjele nem volt, mégis hirtelen és nagy erővel támadt a szervezetünkre. És előfordulhatott az is, hogy egy korábban már bevált gyógyszer nem tudta enyhíteni a panaszainkat, mi pedig tanácstalanok voltunk, mit is tehetnénk. Betegségeink, problémáink nem húzhatók rá egyetlen sablonra, mivel bármelyiknek lehet pszichés háttere. Ennek kiderítésében segít a szomatodráma. Ez a játékos, kreatív önismereti módszer azon alapul, hogy a testi-lelki folyamataink mélyebb megismerése, kreatív átalakítása gyógyító erejű lehet.

Szembesülés az érzelmeinkkel

A szomatodráma módszerét dr. Buda László orvos, pszichiáter dolgozta ki. Az foglalkoztatta, hogy a testi tüneteink milyen kapcsolatban állhatnak a lelkünkben zajló folyamatokkal, és miként láthatunk rá a mélyebb összefüggésekre.

A szomatodráma lehetőséget ad arra, hogy kommunikáljunk a testünkkel, és megértsük, mire akar figyelmeztetni a tünetek által – magyarázza egy szomatodráma-játékvezető, test-lélek terapeuta. A gyógyító játékban embereket kérhetnek fel a testrészeik, szerveik szerepére, ezáltal belső világukat kivetíthetik a térbe. A szereplők között kibontakozó drámából felismerhető, mi az a bennük zajló konfliktus, amely feloldásra vár. A tudatosság szintjére hozzák a gyakran tudattalan folyamatokat, olyan érzelmi és viselkedési mintákat, melyek működtetik az életüket. A játékban biztonságos körülmények között megélhetők az érzelmek, amelyeket mélyen eltemettünk magunkban. Átírhatjuk a berögződött, az életünket addig negatív irányban befolyásoló viselkedésmintáinkat, s élményszinten tapasztaljuk meg, hogyan juthatunk el egy elakadt, diszharmonikus helyzetből a harmonikus felállásig. Az érzelmi átalakulást többnyire a testünk is követi, így be tudnak indulni az öngyógyító folyamatok.

Az okok megfejtése

A szakembert női betegsége indította el azon az úton, hogy megfejtse teste üzeneteit, és utánajárjon a tünetei mögött húzódó mélyebb összefüggéseknek. Miután a szomatodráma-játékok segítségével sikerült meggyógyítania magát, elhatározta, hogy kitanulja a módszert, és másoknak is segítséget nyújt a betegségük feltérképezésében. Saját tapasztalatból mondja, hogy egyes betegségek és tünetek először ijedtséget okozhatnak, de ha van elég bátorságunk utánajárni az eredetüknek, óriási lehetőséget kaphatunk önmagunk megismerésére és a személyes fejlődésre.

A szenvedés az emberi élet része, rosszul viseljük, de ha a kín, a fájdalom értelmet nyer, és rájövünk, mire akar tanítani bennünket, mozgósíthatjuk magunkban az öngyógyítás kreatív erejét. Volt egy harmincöt éves kliens, aki kínzó derékfájásra panaszkodott, ami a helyileg ható terápiák ellenére sem akart szűnni. Amikor elkezdtek beszélgetni, kiderült, hogy szinte percre pontosan akkor kezdődött, amikor a volt párja bántalmazta. Egyéni szomatodrámán játszottak el a témával, és hamar eljutottak az édesanyjához fűződő kapcsolatához. Világossá vált, hogy az ő mintáját követte, tudat alatt ugyanolyan bántalmazó férfiakat választott, mint generációk óta a női felmenői. A játékban lehetősége volt újradefiniálni a kapcsolatát édesanyjával, és kilépni az ő árnyékából. Rájött arra is, hogy nem feladata megmenteni az anyukáját, ahogy az sem, hogy sorsközösséget válaljon vele. Éppen elég, ha szereti, és önmagát is szereti annyira, hogy elhiggye: megérdemli a boldogságot. A játék után a derékfájás hamar enyhült, majd később teljesen el is múlt.

Önismeret és öngyógyítás

A felgyorsult, instant megoldásokat kínáló világunkban hozzászoktunk, hogy betegségünkre, testi tüneteinkre azonnali gyógyírt kapunk. Ugyanezt éljük meg az elakadásainkkal is, mielőbb túl akarunk lenni rajtuk, meg akarjuk oldani a problémát, anélkül, hogy igazán megismernénk a természetét. Azért hasznos a szomatodráma módszere, mert a gyógyító játékban nem a megoldás keresésén van a hangsúly, hanem azon, hogy végigjárjuk az utat, amely elvezet hozzá. Ez az első lépés ahhoz, hogy elkezdjünk felelősséget vállalni az egészségünkért, a testi-lelki jólétünkért. Felismerhetjük, hogy nem kívül kell keresni a megoldást, a legtöbbet mi magunk tehetünk a tüneteink megszüntetéséért és a kiegyensúlyozottabb, boldogabb életért.

Ehhez az kell, hogy ne kendőzzük el a bennünk zajló testi-lelki folyamatokat, ne haragudjunk a testünkre ha beteg, hanem nézzük meg, mi köze van a tüneteinknek az életünkhöz, az aktuális élethelyzetünkhöz. Hiszen a betegségek sosem tőlünk függetlenek, nem csak úgy megtörténnek velünk, és a gyógyulásunkért is rengeteget tehetünk. A szomatodráma egy olyan önismereti-öngyógyító módszer, amely segítheti önmagunk mélyebb szintű elfogadását, és lehetőséget ad arra, hogy kialakíthassunk egy másfajta viszonyulást önmagunkhoz, másokhoz, a világhoz.

Így kezdhetjük el

Azt ajánlják, hogy nyugodtan kezdjük el akár egyedül is a szerveinkkel való kommunikációt. Ehhez először az is elég, ha relaxált állapotban elképzeljük, ahogy ,,bebújunk a testünkbe”, és odamegyünk ahhoz a szervhez, amelynek az állapotára kíváncsiak vagyunk. Körülnézünk ott belül, és megkérdezhetjük a szervünket, hogyan érzi magát, mire van szüksége. Ha kellőképpen ellazultunk és tudunk befelé figyelni, a tudatalattinkból hasznos válaszok érkezhetnek.

(Forrás: Heti Válasz, 2017. november 23.)
______________________________________________________________

35. Megszerethető kudarcaink

Mit tanulhatunk belőlük?

Hibáinkból, kudarcainkból számtalan dolgot megtanulhatunk, mégis nehezen fogadjuk el őket tanítómesternek. Túl fájdalmas végiggondolni, hogy mi történt, pedig ha az aktuális kudarcunkra úgy tekintünk, mint az egyik legnagyobb tanulságforrásra, akár meg is szerethetjük.

Rémálmok bazára, Tortúra, A halálsoron – talán ismerős címek azoknak, akik szeretik Stephen King amerikai író könyveit. Pedig többszörös véletlenen múlt, hogy olvashatjuk őket. Az első könyvét ugyanis közel 30 alkalommal utasították el a kiadók. A kudarcra érzékenyen reagált, kidobta a kéziratát, és azt mondta, soha többet nem ír. Felesége kiszedte a lapokat a szemétből, és biztatta, hogy ne adja fel. Ahogy Kingnek is, a kudarc segíthet abban, hogy újrarendezzük a céljainkat, vagy épp megerősödjünk bennük, és edzzük az akaraterőnket. Az író esetében az utóbbi történt.

Ígéretes előfutár

A megélt, végiggondolt és kielemzett kudarcok abban is segítenek, hogy másképp, optimistábban nézzünk az akadályokra. Steve Jobs, az Apple egykori elnöke és vezérigazgatója így fogalmazott: ,,Az élet néha fejbe vág egy téglával. De ne veszítsd el a hited!”

Mit tehetünk magunkért, ha hibát követünk el, vagy ha nehézség, kudarc ér, amelyről azt gondoljuk, ennél rosszabb már nem lehet? Talán érdemes feltenni a kérdést: Mi lehet még ennél is rosszabb? És mi a legjobb ebben a helyzetben? A racionalizáló és egyben perspektívaváltó kérdések mellé feltehetjük a következőt is: Mi a legnagyobb tanulsága a kialakult helyzetnek? Hogyan tudom az előnyömre fordítani? Így a kudarcok egy következő cselekvés előfutárai lesznek, nem ölbe tett kézzel üldögélünk, hanem máris kutatjuk a lehetőségeket.

Szükséges rossz

Hiba, kudarc estén fontos a hozzáállásunk: ne a bűnbakot keressük másokban vagy magunkban, csakis azzal foglalkozzunk, mit tanulhatunk belőle, hogy a jövőben okosabban tudjunk megoldani egy hasonló helyzetet. Michael Jordan egykori amerikai profi kosárlabdázó így fogalmazott: ,,Pályafutásom során több mint kilencezer dobást elhibáztam, vesztettem csaknem háromszáz mérkőzésen. Huszonhatszor vétettem el a rám bízott, győzelemhez szükséges utolsó dobást. Életem során újra és újra hibáztam. Ezért tudok sikereket elérni.”

A kudarc okozta dühöt, bánatot, félelmet, frusztrációt nem lehet megúszni, sőt, meg kell élni és nem elfojtani a negatív és destruktív érzelmeket. De nem mindegy, hogy mennyi időt töltünk a fájdalmas érzések közepette. Hagyjuk, hogy az önsajnálat vagy akár mások hibáztatása ellepjen bennünket és belefulladjunk a keserűségbe, vagy előretekintünk és úgy nézünk a kudarcra, mint szükséges rosszra, amely most dönti el, hogy talpra állunk vagy elbukunk.

Mások véleménye

Hogy egy hiba valóban ösztönözhet kitartásra, továbblépésre, arra jó példa César Ritz, a híres szállodás karrierje: ,,Soha nem válsz szállodássá; ahhoz különleges tehetség és hajlam kell. Benned pedig, fiacskám, egyik sincs meg” – ezekkel a szavakkal rúgta ki a betanításával megbízott szakember 16 évesen a Hotel de la Couronne et de la Poste szállodából.

Valaki szűklátókörűsége vagy rosszindulata nem jóslat, amelynek teljesülnie kell, nem tény, csak egy minősítő mondat, amely róla szól. A kérdés mégis az lesz, tudunk-e olyan szövetségest találni, aki hisz bennünk, és aki segít elérni a céljainkat, vagy elegendők vagyunk mi, mert olyan erős a hitünk. Ritz híressé vált, neve ma is a minőséget képviseli a szakmában, mégis depressziósan, magányosan hunyt el.

Nagy dolog a semmiből jönni, szerényen és kőkeményen dolgozni, elfogadtatni magunkat, majd sikereket érni el. Mindeközben azonban érdemes leülnünk önmagunkkal és olyan kérdéseket feltenni, mint például: Honnan jöttem? Mi az, amit elértem? Mi vezérelt közben? A régi és a mostani értékeim hol, mennyire fedik egymást? Hogyan lehet ezeket szinkronba hozni? Mi az, amitől még boldogabb lennék? Kivel akarom, tudom megosztani ezeket az örömpillanatokat? A válaszok megmutatják, hogy jó úton járunk-e, vagy a sikergyűjtögetés során valahol elvesztek azok az értékek, amelyektől tényleg jól éreztük magunkat a bőrünkben. Ha így van, azonnal álljunk meg leltározni, különben a pillanatnyi sikerek közben megnőtt egónk okozza majd a legnagyobb kudarcot.

Nélkülözhetetlen bátorság

Vannak akiket megbénít, ,,hazavág” a kudarc, másokat olyan célok kitűzésére és eredmények elérésére inspirál, hogy a legjobbak között is a legjobbakká válnak. Oprah Winfrey, az amerikai műsorvezető, producer és színésznő nem a csúcson kezdte, hanem mezítláb, poklokat járva, nyomorból lépegetve felfelé, egészen odáig, hogy ma az egyik leggazdagabb amerikai hölgy. Azt mondja, csak egyfajta bátorságra van szükségünk az életben, az álmok beteljesítésének bátorságára. Mert ha ez megvan, akkor minden akadályt le tudunk gyűrni és minden kihívásnak meg tudunk felelni. Ez bizony többek között attól is függ, megtanuljuk-e szeretni a kudarcainkat, és lehetőségként nézünk-e rájuk.

Kérdések a kudarc feldolgozásához

Hogyan lehet ez a helyzet még rosszabb?
Mi a legjobb ebben a helyzetben?
Milyen érzések vannak bennem?
Melyiket a legnehezebb elviselnem?
Mi történt?
Mi a legnagyobb tanulság a kialakult helyzetben?
Hogyan tudom a jelenlegi kudarcot az előnyömre fordítani?
Ha egy barátommal történt volna meg, ami velem, mit tanácsolnék neki?
Ki az, akivel meg tudom most osztani a legkínzóbb érzéseimet?
Mit teszek legközelebb, ha hasonló helyzet adódik?

Mit tanulhatunk a kudarcainkból?

  1. Ahogy a sikereket, úgy a kudarcokat is fel kell dolgoznunk.
  2. A hibák lehetőséget teremtenek, megerősítik vagy újrarendezik a céljainkat.
  3. Másképp, optimistábban nézünk az akadályokra.
  4. A kudarc kitartásra és kreativitásra ösztönöz.
  5. A fiaskók elfogadhatók, a semmittevés nem.
  6. Megtanít kezelni az érzelmeinket.
  7. Kiderül közben, hogy ki az igazi barát, szövetséges

(Forrás: Heti Válasz, 2017. november 23.)
______________________________________________________________

36. Stressz

A mindennapos, rövid ideig tartó stressz jót is tehet, ha stresszmentes időszakokkal váltakozik

Már megint dugóba került. Ahogy az órájára néz, az is kiderül, hogy nem fog odaérni a fontos találkozóra. Érzi, hogy emelkedik a vérnyomása, fülében dörömböl szapora szívverése. Aztán eszébe jut, amit a stressz veszélyeiről olvasott: megkeményíti az érfalát, pusztítja az agysejtjeit, és rákot okoz. Most már a stressz miatt is stresszeli magát.

Ismerős helyzet? Nem véletlenül. Egy 2013-as amerikai felmérés szerint a felnőttek körében egy 10-es skálán átlagosan 5,1 volt a stressz szintje; ez a megkérdezettek szerint 1,5 fokkal magasabb az egészségesnél. Kétharmaduk úgy véli, hogy a stressz kezelése fontos. Nagyjából ugyanilyen arányban próbáltak ki valamilyen stresszcsökkentő technikát az elmúlt öt évben, de alig több mint harmaduk járt sikerrel.

A stresszről sok rosszat hallani – persze joggal.

Nagyjából a múlt század hetvenes évei óta tisztában vagyunk a krónikus stressz fizikai és pszichikai ártalmaival. A szervezet stresszhelyzetekre adott „harcolj vagy menekülj” válasza – amely megakadályozta, hogy őseinket felfalják – hormonokat szabadít fel, amelyek erős, tartós stressz esetén ártalmasak. Az egyik ilyen hormon, a kortizol hosszas jelenléte olyan változásokat idéz elő az agyban, amelyek igen megnehezítik a stresszre adott válasz kiiktatását.

De fel a fejjel! A legfrissebb kutatások más képet festenek a stresszről: azt állítják, hogy van pozitív oldala is. Az általában feszültnek minősített helyzetek – összetűzés egy munkatárssal, teljesítménykényszer, túl sok teendő – nem kapcsolhatók súlyos egészségi problémákhoz. A mindennapos, rövid ideig tartó stressz valójában még jót is tehet. És az is kiderült, hogy a stressz miatti aggodalom fokozhatja a káros hatásokat.

A kilencvenes évek elején általánosan elfogadott nézet volt a stressz immunrendszert gátló hatása. A néhány percig vagy óráig tartó akut stressz hatása eltérhet a krónikus stresszétől, amely napokig, akár évekig elhúzódhat.

Egy amerikai kutató professzor a szervezet immunsejtjeit katonákhoz hasonlítja. Mivel ezek száma csökken a véráramban akut stressz esetén, „sokan úgy vélték, hogy a stressz rosszat tesz, mivel gátolja az immunrendszert”.

Csakhogy a védekező rendszer katonái jobbára nem a véráramban vívják a csatákat. Az immunsejtek a „csatamezőre” masíroznak, azokra a helyekre, ahol a legvalószínűbb a sérülés támadás esetén: tehát a bőrhöz, a bélhez vagy a tüdőhöz. Kutatásai során kimutatta, hogy a rövid ideig tartó stressznek kitett patkányok véráramában átmenetileg felszaporodó immunsejtek azokon a helyeken foglalnak el állásokat, amelyeket ő megjósolt.

Az immunsejteknek ez a stratégiai felhasználása gyorsíthatja a sebgyógyulást, javíthatja az oltóanyagok hatékonyságát, és még a rák elleni küzdelemben is eredményes lehet. Például azok a betegek, akiknek a szervezetében térdműtét okozta stressz következtében nagyobb mértékű volt az immunsejtek átcsoportosulása, lényegesen gyorsabban épültek fel, és térdük egy évvel később jobban működött, mint azok, akiknél ez a mozgósítás kevésbé intenzíven zajlott.

Egy másik felmérés során azoknak a kísérleti alanyoknak a szervezetében, akik intenzíven mozogtak vagy matematikafeladatokat oldottak meg (mindkét tevékenység akut stresszt okoz) közvetlenül az előtt, hogy oltást kaptak, nagyobb arányban mértek antitesteket, mint azokéban, akik korábban csak üldögéltek.

Akkor lehet a legjobban kihasználni a stressz kedvező hatásait – s egyben a minimálisra szorítani a hátrányait –, ha váltogatják egymást az akut stresszes és a kevésbé stresszes vagy teljesen stresszmentes időszakok.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a napi teendői közé be kellene iktatnia a bungee jumpingot. Inkább fordítsa a maga hasznára az élet kisebb-nagyobb kihívásait. És mozogjon többet! Úton-útfélen hirdetik, hogy a testedzés gátolja a stresszt, pedig gerjeszti is, állítja a professzor. Olyan a hatása, mint amikor meglátunk egy ragadozót vagy beszédet kell mondanunk. Az erőkifejtésnek tehát dupla haszna van.

A krónikus stressz sorvasztja a hippocampust (az agyban az egyik emlékezetért felelős területet), rontja a szellemi képességeket, és növeli a pszichés problémák kockázatát, ezzel szemben a rövid távú stressz javítja a memóriát és a tanulási képességeket. Ha a stresszre, mint olyan éber állapotra gondolunk, amikor fokozottan figyelünk és nyitottak vagyunk a környezet változásaira, megértjük, miként támogatja a tanulást.

Bizonyos körülmények közt a kortizol stresszhormon fokozza az agy tanulási képességét, amelyet az idegkutatók agyi plaszticitásnak hívnak. Az agyban lévő idegsejtek sejtenként ezrével rendelkeznek szinapszisokkal, azokkal a struktúrákkal, amelyeket a többi idegsejttel való kommunikációra használnak. Tanulás közben új szinapszisok jönnek létre, miközben a régiek megritkulnak.

Amikor egy kísérlet során kortikoszteront (az egereknél egy stresszhormon) juttattak be a rágcsálók szervezetébe, az állatok agyában leállt a plaszticitást jelző szinapszisok képződése. Ebben az állapotban az egerek képtelenek voltak új ismereteket elsajátítani. Amikor viszont egy másik csoport egér kis adagban kapott kortikoszteront, a szinapszisok képződése megduplázódott.

Veszélyes lehet azonban, ha túl sokáig tart a felfokozott állapot. Amikor tíz napon keresztül nagy dózisban adták a kortikoszteront a kísérleti állatoknak, az agyukban csökkent a szinapszisok száma. Végül a régi kapcsolatok gyorsabban sorvadtak el, mint ahogy az újak létrejöttek, amiből kikövetkeztethető, milyen hatással van a krónikus stressz a szellemi képességekre.

A stressz akkor válik kezelhetetlenül kártékonnyá, amikor az ember kezéből kicsúszik az irányítás, és nem számíthat segítségre a környezetétől.

Amikor stresszről beszélünk, általában olyan hétköznapi dolgokra gondolunk, mint az időzavar, az önbizalomhiány, a munkahelyi vagy családon belüli súrlódások. Az igazán káros stressz inkább a társadalmi helyzettel, elszigetelődéssel, elutasítottsággal függ össze.

A magasabb beosztásban dolgozókat jobban igénybe veszi a munkájuk, ám nagyobb függetlenséget élveznek. Egy felmérés a vezetőknél – magas rangú katonatiszteknél és kormányhivatalnokoknál – alacsonyabb kortizolszintet és kevesebb szorongást mutatott ki, mint a beosztottaknál. Pedig a vezetők nagyobb megterhelésnek voltak kitéve: lényegesen kevesebbet aludtak, mint az alacsonyabb beosztásúak.

A vezető beosztásúak közül azoknál mérték az alacsonyabb kortizolértékeket, akik több embert irányítottak és nagyobb jogkörük volt, vagyis nagyobb hatalmat éreztek a kezükben.

Mivel a köztudatban még mindig az él, hogy minden stressz ártalmas, sokan elkerülik azt a fajta feszültséget is, amely fontos az egészség szempontjából. Pedig ma már tudják, hogy az értelmes munka, a jó kapcsolatrendszer, a kihívások helyes kezelése erősíti a szervezet védekezőmechanizmusát.

Ráadásul az is nagyban meghatározza a stresszre adott választ, hogy az emberek fenyegetésnek vagy lehetőségnek tekintik-e azt. Egy 2011-es felmérés során önkénteseknek, mielőtt nyilvános beszédet kellett tartaniuk, azt mondták, hogy a stressz jó dolog: javítja az alkalmazkodókészséget, fokozza a teljesítményt. A feszült percekben a szívműködésük hatékonyabb volt és az ereik kevésbé húzódtak össze, mint azoknak, akiket erről nem tájékoztattak és arra buzdítottak, hogy fojtsák el az aggodalmaikat.

Korábbi előadásain a professzor azt tanította hallgatóinak, hogyan csökkentsék a stresszt, mintha az ártalmas volna. De az új kutatások tükrében megváltoztatta mondandóját. Ma már inkább arra ösztönzi diákjait, hogy hasznosítsák a stresszt. Ne aggódjanak a szaporább szívverés miatt. Gondoljanak arra, hogy több energiát kapnak a szervezetüktől.

Ha valaki teljesen stresszmentes környezetre vágyik, meg kellene szabadulnia mindattól, ami boldoggá, tartalmassá teszi az életünket: a kapcsolatoktól, a megerőltető munkától, a tanulástól és a fejlődéstől. Bizonyos értelemben a stresszel él teljes életet az ember.

(Forrás: Reader’s digest, 2017. január)
______________________________________________________________

37. Az időjárás hatásai

Az időjárás kellemetlen hatásai ma már kiküszöbölhetők

Kevesen tudják, hogy a fény milyen mértékben képes befolyásolni az életritmusunkat

Sokakkal előfordult már, hogy a munkahelyén nem tudott úgy teljesíteni, ahogy elvárta volna magától, vagy egész nap fejfájás gyötörte. Olyan mindennapinak tűnő nehézségek keserítik meg az életünket, amik mögött az időjárás szervezetünkre gyakorolt hatása állhat. Az időnként jelentkező depresszió vagy fáradékonyság sok esetben a környezeti folyamatoknak tudható be.

Ma már az orvosok körében is elfogadott tény, hogy a légköri jelenségek, az időjárás nagy befolyással bír az emberi test működésére. Tíz magyar ember közül nyolcat érzékenyen érintenek a légköri hatások.

Egy szakember több mint húsz éve végez kutatásokat a humánmeteorológia területén. Ez egy olyan tudományág, mely több komponensből áll, így a természet-, valamint az orvostudomány ugyanúgy alkotóeleme, mint a meteorológia. A humánmeteorológia lényege az, hogy megvizsgálja, van-e kapcsolat az életminőségünket rontó tényezők és a légköri behatások között. Ilyen életminőséget rontó tényező például a fejfájás, a fáradékonyság, a szívpanaszok, a depresszió vagy a rossz emésztés.

Sokaknak fogalmuk sincs, hogy miért tör rájuk rendszertelenül a fejfájás vagy miért viselkednek néha agresszívabban az átlagosnál. A humánmeteorológia erre kínál megoldást. Az ebből kiinduló, két évtizedes munkássággal megalkotott és rendszerezett elmélet gyakorlatba ültetése a meteogyógyászat. Ez egy összetett folyamat, amely egy vizsgálattal kezdődik. Az analízis során feltérképezik, hogy van-e összefüggés az időjárás változásai és az életminőséget rontó tünetek között. Azaz kiderítik, hogy van-e köze a fejfájásnak a légkör változásaihoz.

Fontos leszögezni, hogy mindenki másképp reagál a környezeti változásokra. A várandós nők vagy a krónikus betegek jóval érzékenyebbek. ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy kapcsolat áll fenn a panaszok és az időjárási körülmények változása között, akkor megkezdődhet a vizsgálat a meteoprofil megalkotásával, ami teljesen egyénfüggő. A profilozást a legmodernebb műszerekkel végzik, a lényege pedig abban áll, hogy létrehoznak egy olyan képet az egyénről, amely speciálisan a személyes érzékenységeket mutatja. A profil megalkotása után kezdődhet meg a gyógyítás.

Gyakran előfordul, hogy a háziorvosok is vizsgálatra küldik a pácienseket, ez is jeles bizonyítéka annak, hogy a humánmeteorológia és az annak alapjaiból kinövő meteogyógyászat egy valós alapokon nyugvó gyógyászati módszer. Többek közt életmód-tanácsadással, fitoterápiával kezelik az időjárás változásainak negatív hatásait, ilyen például az életünket nagyban befolyásoló környezeti tényező, a fény hiánya.

Az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy mennyire fontos az életünkben a fény. Talán közhelyesnek hangzik, de a fény maga az élet. A fényhiány akár súlyos betegségekhez is vezethet, nem is beszélve a mentális hatásokról. Kutatások alapján azonban kijelenthető, hogy nemcsak a fény mennyisége fontos, hanem egyéb jellemzői is. Eredmények igazolták, hogy a fény színösszetétele, dinamikája meghatározó jelentőségű. Minden szín más-más hatást gyakorol a szervezetünkre. egyes színek élénkítenek, más tónusok pedig például felingerelhetnek. A vizsgálatok alapján fejlesztettek ki egy különleges fényterápiás eszközt. A fényterápia ugyan már régebb óta ismert, de a meteogyógyászati készülék személyre szóló dinamikus terápiás programja, könnyű alkalmazhatósága világújdonság. Ez egy olyan szemüveg, amely a fények és speciális hanghatások segítségével nyújt segítséget. A különböző magatartási zavarokkal küzdő gyermekek esetében is kiváló eredményeket értek el a szemüveg segítségével.

(Forrás: Magyar Idők, 2017. december 6.)
______________________________________________________________

38. Vészesen kevés D-vitaminhoz jutnak a magyarok

Az első kifejezetten erre irányuló magyarországi kutatásból azonban kiderült, hogy a nyár végi vitaminszint egész télen fenntartható. A D-vitamin elsődleges forrása ideális esetben a napfény, másodsorban a táplálék.

A gyerekek legalább 40 százaléka szenved D-vitamin-hiányban; 15 százalékuknál a hiányszint kritikus – állapította meg a budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán lefolytatott első olyan magyarországi vizsgálat, mely klinikai körülmények közt mérte a gyerekek D-vitamin szintjét.

A D-vitamin egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben, ezért hiánya mindenkinél komoly egészségügyi kockázatot jelent. Az egészséges ember szervezetének D-vitamin-szintje a nyár végén a legmagasabb, mivel nagyjából hat hét kell a kiürüléshez. Az ősz beköszöntével a napsütéses órák száma és a szabadban töltött idő is csökken, ami a D-vitamin-szint gyors zuhanásával jár együtt. Tél végére pótlás híján kritikus lehet a hiány, többek közt ez okozza a déli depressziót és a kora tavaszi fáradtságot is.

A gyermekklinika kutatásában arra volt kíváncsi, hogy rendszeres utánpótlással megtartható-e a nyár végi D-vitamin-szint a napfényszegény hónapokban is. Egy professzor és csapata a vizsgálat során a kutatást támogató Milumil gyerekitalával látta el a vizsgálatba bevont gyermekeket három hónapon át.

A kutatás megkezdése előtt és után D-vitaminszint-mérés történt. A vizsgálat bebizonyította, hogy a gyermekitallal valóban sikerült fenntartani a vizsgált időszakban a D-vitamin nyári szintjét. Mindössze két gyermek volt, akik már az ősz eleji vizsgálat során is alacsony értékeket mutattak, az ő esetükben a napi két italban található 400 egységnyi vitamin (mely csak szinten tartó dózis), nem tudta megállítani a hiányállapot súlyosbodását – ők egy ritka, a populáció öt százalékát érintő anyagcserezavarban szenvednek.

A D-vitamin elsődleges forrása ideális esetben a napfény, másodsorban a táplálék, azonban a XXI. századi urbanizált ember több akadályba is ütközik, ha pusztán ezek révén szeretné fenntartani egész évben az egészségmegőrzéshez nélkülözhetetlen vitamin szintjét.

A gyermekekre jellemző táplálkozási szokások és a Magyarországon elérhető alapanyagok ismeretében elmondható, hogy csupán étkezéssel a hiányzó D-vitamin nem pótolható. A klinika vezetője úgy tapasztalja, egyre több szülő utasítja vissza a vényköteles D-vitamint is, mivel elvből nem szednek gyógyszert. A szóba jöhető, kedvezőbb árú élelmiszerek közül a tojás és a tej tartalmazhat D-vitamint, de csak akkor, ha az állat, melytől származik, a napfényes hónapokban a kertben kapirgál, illetve a mezőn kérődzik. A Milumil egy 2010-es felmérése szerint a kisgyermekek táplálkozással a szükséges D-vitamin mindössze 2 százalékához jutnak hozzá. A csecsemőtápszerek ugyan évtizedek óta tartalmaznak megfelelő mennyiségben D-vitamint, de a 2-3 éves gyerekeknek ezek már nem megfelelőek.

Az élet korai szakaszaiban, a magzati korban és az első életévben a D-vitamin-ellátás létfontosságú. Az anyatej azonban csak abban az esetben tartalmaz a gyermek számára elegendő mennyiséget, ha a szoptató anya naponta minimum 6000 egységet szed (vagy jut hozzá napfény és táplálék révén). Már a terhes- és kismamavitaminok is nevetségesen keveset, nagyjából 200 egységet tartalmaznak. A professzor elmondása szerint minden ötödik anyuka súlyos D-vitamin-hiányban szenved, ami a születendő gyermekre nézve olyan betegségkockázatokat jelent, mint az asztma, az izomgyengeség és az inzulinrezisztencia, ami a kettes típusú cukorbetegség előszobája, tehát összefüggésben áll a fiatalkorban kialakuló diabétesz egyre növekvő esetszámával.

A D-vitamin-szedés élettani hatásairól több száz vizsgálat folyt az utóbbi években az egész világon. Ezekben összesen több mint 850 ezer ember vett részt, s egyértelműen kiderült, hogy bármilyen betegség esetén 10-20 százalékkal jobbak a gyógyulási kilátások, de ami a legfontosabb: a rákosok, illetve a szívbetegek esetében 50 százalékkal javulnak a túlélési esélyek!

Ez azt jelenti, hogy bármelyik mellrákos nő beperelhetné az orvosát, illetve az ellátó kórházat, ha a kezeléséhez nem adnak neki D-vitamint is – mondja a professzor, de azért hozzáteszi: itt még nem tartunk, sajnos kevés orvos van tisztában a D-vitamin fontosságával. TB-támogatást a D-vitaminra csak a csontritkulásban szenvedő nők kaphatnak, a megállapított vitaminhiányra és az ebből következő egyéb betegségekre egyelőre nem.

Bár nem a D-vitamin a fogyókúrás csodaszer, az biztos, hogy az elhízottak 100 százaléka hiányt szenved belőle. Szabó doktor elmondta, hogy a klinikán is azonnal javasolják az elhízottaknak, mert a hiány tünetei közt olyan a fogyást jelentősen megnehezítő élettani hatások sorakoznak, mint a depresszió, állandó fáradtságérzet és levertség (egy rosszkedvű, fáradt embert nemigen lehet sportolásra rávenni), plusz ott van még az inzulinrezisztencia és a zsíranyagcsere-zavar, melynek következtében az ember állandóan éhes, és a víztől is hízik. A D-vitamin önmagában tehát nem fogyaszt, viszont megfelelő állapotba tudja hozni a szervezetet ahhoz, hogy a fogyókúra sikeres legyen. A túladagolástól nem kell félni, ahhoz naponta 10 ezer egységet kellene beszedni fél éven át, és még akkor sem a D-vitamin okozna mellékhatásokat, hanem a kalcium, melynek szintje szintén megemelkedik.

Kézenfekvő azt tanácsolni, hogy az emberek töltsenek több időt a napon, de a városi lakosság életvitele mellett ez nehezen kivitelezhető. Mind a felnőttek, mind a gyerekek napjuk nagy részét zárt helyen töltik, iskolában, munkahelyen. A reggeli vagy alkonyat előtti napfény pedig nem elég.

Napi 15 perc, lehetőleg a késő délelőtti, kora délutáni órákban, minden évszakban, amikor csak süt a nap – a professzor szerint csak ennyire lenne szükség. Persze UV-riadó idején, illetve egzotikus nyaraláson azért kenjük be magunkat, illetve a kritikus órákban maradjunk az árnyékban.

A professzor elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szolárium nem képes pótolni a napfényt. A gépek fénycsövei ugyanis csak UVA sugarakat bocsátanak ki. Ennek az az oka, hogy az UVA remekül barnít, miközben kisebb a leégés veszélye, viszont a D-vitamint termelődését nem segíti elő (mellesleg nagyon gyorsan öregíti a bőrt is). A D-vitaminhoz tehát UVB sugárzásra van szükség, amit a napfényből vehetünk magunkhoz, persze leégni nem kellene.

(Forrás: Védőnők, 2015./4. szám)
______________________________________________________________

39. A bodza gyógyhatásai

Erős izzasztó hatású, ezért lázcsillapításra használják. A bodza virága ezen kívül még vízhajtó, hashajtó, vértisztító és köhögéscsillapító. Gyenge alkoholos kivonatban még idegcsillapítóként is használják. Külsőleg használva pedig fertőtlenítő hatású.

 A bodza terápiás használata és gyógyhatásai:
– Az indiánok fertőzések kezelésére használták a bodzát.
– Leggyakrabban a nátha orrfolyás és torokfájás tüneteinek kezelésére használják, valamint segít csökkenteni a lázat, izomfájdalmakat és az influenza más tüneteit.
– Ez a gyógynövény hatékony méregtelenítő, és úgy vélik, hogy segít az olyan fertőzések tisztításában, mint a pattanások, kelések és bőrkiütések. Folyadékként is felfelhasználják a bodzát a bőrre, mint általános vérzéscsillapítót.
– A tanulmányok azt mutatják, hogy a bodza kivonat hatékony kezelés az influenzára. A bodza virágát hagyományosan megfázás, influenza és láz kezelésére használják, mivel erős izzasztó és hűtő összetevőket tartalmaz. A közelmúltban tesztelték a bogyó egyik elfogadott kivonatát, és kimutatták, hogy jelentős javulást hozott az influenza tüneteinél 2-3 nap leforgása alatt.
– Gyógynövény-kezelésként használják székrekedés esetében. Itt nálunk Európában gyakran használják enyhe hashajtóként és vízhajtóként, vagyis a bodza hasznos a vesék egészségét tekintve is.
– Kimutatták a bodzáról, hogy antibiotikum kezeléssel együtt jótékony hatással van a szinusz fertőzésekre.
– A magas koleszterinszintben szenvedőket vizsgálva, korai jelentések szerint a bodzaszörp csökkentheti a koleszterinszintet és növeli az alacsony sűrűségű lipoproteint, más néven “rossz koleszterint”.
– A bodza öregedés-gátló tulajdonságokkal is rendelkezik.
– Gyógynövényként is használják, immunrendszer-erősítő. A fekete bodza ösztönzi az egészséges immunreakciót a nem kívánt organizmusok ellen, melyek influenza-szerű tüneteket okoznak.  A fekete bodza antioxidáns és immunrendszer erősítő tulajdonságai jótékony hatást gyakorolnak a test normális reagálására az A és B vírusok által okozott influenzával szemben. A bogyók, mint a legtöbb bogyós növénynél, tele vannak antioxidáns flavonoidokkal.
– A bodza tartalmaz antocianin flavonoidokat, melyek ismertek a szabad gyökök semlegesítési tevékenységeikről az egész keringési rendszerben.
A bodza alkalmazása
– Folyékony bodza kivonat: A folyékony bodza kivonatot 5 ml-től (gyerekeknél) 10 ml-ig (felnőtteknél) adagokban igyuk naponta kétszer, és lehet keverni más gyümölcslevekkel.
– Bodza tea: A tea elkészítéséhez forralj fel 3-5 g szárított virágot 250 ml (1 csésze) vízben, is főzd 10-15 percig. Naponta háromszor is ihatjuk ezt a teát.
– A bodza kérge vagy a gyökér kérge: A kérget és gyökeret frissen kell használni. Használjunk 5 ml kérget vagy gyökeret fél csésze, forrásban lévő vízhez. Ne igyunk többet egy nap, mint egy csészével, és egy alkalommal csak egy kortyot fogyasszunk.
– A bodza gyakran kapható tinktúrák, folyékony kivonatok, tabletták, szörpök, nemzetközileg elfogadott kivonatú kapszulák és torok-spray-ek formájában.
A bodza betakarítása
Gyógyászati célokra a korai virágokat takarítják be, amikor a virágok 75%-a van már kivirágozva. A betakarítás csak szépidőben kell, hogy történjen, mikor már felszáradt a harmat, óvatosan ollóval az elágazások kezdeténél kell a virágernyőket lecsípni. A virágernyőket erős napon kell szárítani –  így megtartja a virág a szép fehér-krém színét-, a virágaival felfelé fordítva, vékony rétegben, letakarva. Az így előállított termék aromás, jó illatú, és finom lesz.

(Forrás: http://bodza.co.hu/, http://bodza.co.hu/hatasai/)

________________________________________________________________________________
40. Nem mindegy, mit eszünk!

Számos tévedés melegágya a táplálkozás, különösen az, hogy mit is nevezhetünk egészséges étkezésnek.
Ha valaki megfelelően táplálkozik, napi energiaigényét mennyiségileg és minőségileg egyaránt fedezi. Ebből következik, hogy létezik mennyiségbeli és minőségbeli éhezés. Előbbi látszik azokon a felpuffadt hasú afrikai gyerekeken, akiknél a fehérjehiány miatt ödéma alakul ki, míg utóbbi egyet jelent a hiányállapotok jelentkezésével. Akkor tudjuk tartani ideális testsúlyunkat, ha annyi energiát viszünk be a szervezetünkbe, amennyit valójában elhasználunk. A kérdés mindig az, hogyan fogyjunk, holott ez rendkívül egyszerű: kevesebbet kell enni, mint amire a szervezetünknek szüksége van.
Az alapanyagcsere, azaz az energiaszükséglet tehát adott, a kalórialeadás viszont változik. –  A szellemi tevékenységet végző, könnyű fizikai igénybevételnek kitett
15-18 év közötti nők 2400, a férfiak 2800 kcal-t égetnek el egy nap.
 – A 30 és 60 év közötti nőknél 2100 és a férfiaknál 2600 kcal a szükséglet.
 – A 60 év feletti nőknél 1900 és a férfiaknál 2200 kcal a szükséglet.
 – Terhesség alatt 300 kcal a plusz, ami egy szendvicset jelent, míg szoptatás idején a többlet legfeljebb 550 kcal. Tehát nem igaz a mondás, hogy a várandós nő kettő helyett eszik!
Mit tehetünk? A legfontosabb a mozgás. Egy óra kocogás 400 kcal, ugyanennyi kerékpározás 350-700 kcal, az úszás 250-600 kcal felhasználását jelenti. Arra kell figyelni, hogy az egy-másfél órás mozgás során kiizzadjunk, azonban még ez sem elég a valódi fogyáshoz.
Minden étel vízből, zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből áll. Amikor étrendet váltunk, ezeknek az alapanyagoknak a kalóriatartalmát kell figyelni.
– Tíz dekagramm zsír 930 kcal, függetlenül attól, hogy állati vagy növényi zsírról van szó,
– Tíz dekagramm vaj vagy margarin 750 kcal,
– Tíz dekagramm cukor vagy liszt 410 kcal,
– Tíz dekagramm hús 540 kcal,
– Tíz dekagramm kenyér 300 kcal,
– Tíz dekagramm dió, mandula, mogyoró 800 kcal,
– Egy tojás 90 kcal.
Sokkal rosszabb a helyzet az édességeknél.
– Egy deciliter üdítő 40 kcal (ennyi a sör is),
– Tíz dekagramm csokoládé 580 kcal,
– Egy deciliter száraz bor 30 kcal, az édes 80 kcal,
Ezzel szemben
– 10 deka uborka, karfiol, spenót csak 15 kcal, míg
– A nyers gyümölcsök darabja, a gyümölcscukornak köszönhetően, átlagosan 100 kcal bevitelét jelenti. Vigyázzunk a banánnal, mert az másfélszer, az aszalt gyümölcsök háromszor ennyi kalóriát tartalmaznak!
Legyen az étel minőségi, tartalmazzon megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavat (a fehérjék aminosavakból állnak), amit az ember nem képes előállítani. Lényeges a nyomelemek, vitaminok, valamint a rostok bevitele, és a folyadékbevitelről sem szabad elfeledkezni. Napi két-két és fél liter víz kell ahhoz, hogy a szervezetünk jól érezze magát. A folyadék növeli a vérvolument, megemeli a szervekben a véráramlást, a sok vizelettel könnyebben távoznak a méreganyagok. A vastagbél vizet szív vissza, amikor nincs elég folyadék a szervezetben, ezért alakul ki krónikus székrekedés.
 A fehérjéket hússal, tejtermékekkel, hüvelyesekkel, a szénhidrátot a lassan felszívódó cukrokat tartalmazó teljes kiőrlésű gabonafélékkel pótoljuk! Természetesen a zsiradék sem elhanyagolható, a növényi zsírok nem növelik az érelmeszesedés kockázatát, ellentétben az állati zsírokkal, amik megemelik a koleszterin mennyiségét a vérben.
Egy liter tej 125 mg kalciumot tartalmaz, miközben nőknél a napi szükséglet 1000 mg – ennyi kell ahhoz, hogy lassuljon a csontok leépülése.  A megoldás éppen ezért a kalciumtabletta szedése, már csak azért is, mert Magyarországon az átlagos kalciumbevitel a harmada az ajánlottnak.
A vashiány a magyar nők felét érinti. A növényi eredetű vas 10 százaléka, a húsban, tojásban lévő vas 40-50 százaléka szívódik fel.  Ezért kell erre külön figyelniük a vegetáriánusoknak.
A vegyes étkezéssel általában elégséges mennyiségben visszük be a vitaminokat a szervezetünkbe, azonban a D-vitamint nem tudjuk étellel biztosítani. Ebből napi 2000 nemzetközi egység szedése javasolt (a maximum 4000), kivéve június és augusztus között, amennyiben naponta két órát a napon vagyunk – szigorúan 11 óra előtt és 15 óra után!

Napi ideális étrend: kb. 2000 kcal, tartalmazzon húst, tejterméket, teljes kiőrlésű lisztből készült étkeket és kevés állati eredetű zsiradékot. Minden étkezéshez járjon nyers zöldség és gyümölcs is.

(Forrás: Hegyvidék, 2018. május 8.)

______________________________________________________________